Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-16 / 191. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 16., KEDD 5 KULTÚRA Lámpafényt hallgattunk harcsa veronika Személyes válogatás a 20. századi költők verseiből Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Babits Mihály és József Attila versei hallhatók a Lámpafény cí­mű albumon a dzsessz dallamaiba öltöztetve. A kecskeméti közönség a Naiv Művészek Múzeumának udvarán hallgathatta meg a versdalokat. Nyári szünet miatt nyitva - kiállítások a Szórakaténuszban A műhelyfoglalkozások nyári szünideje alatt három kiállítás is várja az érdeklődőket a Szórakaténusz Játékmúzeum­ban. A JÁTÉKOK: titkok, csodák, örö­mök a múzeum 25 ezer muzeá­lis értékű darabot számláló gyűj­teményéből mutat be érdekes válogatást. A Kalmár Ágnes mű­vészettörténész és Kepéné Bihar Mária néprajzkutató rendezésé­ben látható kiállítás az ősi erede­tű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyá­ri játékait, a hazai iparművészet egyedi alkotásait, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvé­szet valódi könyvritkaságait is bemutatja. A kiállítás felelevení­ti a 20. század első évtizedeinek iparművészeti játékterveit és megvalósult tárgyait, közöttük a képzőművész Undi S. Mariska, Juhász Árpád és az építész Már­kus Géza munkáit. A népek játékai című kiállí­tás a világ különböző tájairól származó darabok segítségével hozza el Kecskemétre a játékok színes együttesét. Eltérő földraj­zi környezet és történelem, vala­mint sokféle társadalmi beren­dezkedés tükröződik belőlük. A bemutatott játékok különböző utakon jutottak el a múzeum gyűjteményébe. Külföldre sza­kadt honfitársunk pártfogása, egy-egy kivételes vendéglátás vagy utazás, kulturális intézmé­nyek cseréje az érintett nagykö­vetségeken keresztül - ezek vol­tak a gyarapodás különböző for­mái. Már csak egy hónapig látható a harmadik kiállítás, amelynek címe: vigyázat, csalok! Rodolfó születésének 100. évfordulójára emlékezik a gyűjtemény az idő­szaki tárlattal, amelyen a híres bűvésznek az intézményben őr­zött hagyatékát tárják a látoga­tók elé. Rodolfó első, hosszabb ideig tartó országos turnéja al­kalmával több ízben is megfor­dult Kecskeméten. Ezerkilenc- száznegyvenegy ősze után nem sokkal, 1942 tavaszán három hó­napos szerződést teljesített itt társaival, jelesül a Fürdőkert­ben, esténként nagy siker köze­pette. Az első műhelyfoglalkozás szeptember 3-án lesz a Játékmú­zeumban. ■ 20. századi magyar köl tők előtt tiszteleg a Har­csa Veronika Quartet leg­újabb albuma, a Lámpa­fény. A dzsesszköntösbe öltöztetett verseket a kecskeméti közönségnek is bemutatta a zenekar augusztus 10-én, a Múze­umkerti Esték koncertso­rozat keretében. Harcsa Veronikával a lemezbe­mutató előtt beszélget­tünk. Pásztor Andrea- Bár ebbe a régióba csak rit­kán jutunk el, Kecskeméten több alkalommal volt már sze­rencsénk fellépni. Legutóbb 2009 nyarán, a városháza ud­varán adtunk koncertet, mely különösen emlékezetes volt a zenekar minden tagja számá­ra, és bízunk abban, hogy a kö­zönség számára is. Csodálatos volt a helyszín, a hangulat, és örömmel láttuk, hogy ezúttal is egy gyönyörű kertben kap­tunk helyet.- Hogyan született meg a Lámpafény?- Régóta terveztem már, hogy a három angol nyelvű album után egy magyar nyelvűt is ké­szítek. Az eredeti tervem az volt, hogy saját szövegeket írok, az­tán ahogy elkezdtem olvasgatni, hogy egy kicsit megismerkedjek a magyar líra hagyományaival, annyira a hatása alá kerültem néhány költő munkásságának, hogy nem tudtam szabadulni et­től az élménytől. Elhatároztam, hogy elsőként ezekkel az érzé­sekkel kell kezdenem valamit, így született meg a verslemez gondolata. Sok-sok olvasás, hosszas válogatás előzte meg a megzenésítés munkáját, végül idén májusban jelent meg a Lámpafény című album, amit teljes egészében bemutattunk Kecskeméten.- Volt-e valamilyen rendező elv, ami alapján összeállt az album?- Azokhoz a versekhez írtam zenét, amelyek a leginkább meg­érintettek, így ez egy nagyon személyes válogatás lett. Az egyetlen rendező elv, hogy 20. századi magyar költők versei kaptak helyet a lemezen, köztük ugyanúgy vannak nyugatosok, mint a századvégen alkotók. Amikor a versdalok első verzió­ját megmutattam szüleimnek, édesanyám, aki rendkívül lírai alkat, rögtön el volt ragadtatva tőlük, édesapám azonban arra figyelmeztetett; túlságosan sú­lyos ez a válogatás, sok lesz a kö­zönségnek, és a kezembe nyo­mott egy Karinthy-kötetet, hogy azzal tegyem könnyedebbé. Ab­ban persze legalább olyan súlyos gondolatokat találtam, mint a többi verseskönyvben. Egy vers (az Együgyü mese) bekerült a válogatásba, Karinthy ma is pá­ratlan humorának bizonyítéka­ként.- Milyen volt a verses album visszhangja szakmai körök­ben, és hogyan fogadta a kö­zönség?- Szerencsére eddig nagyon jó a fogadtatás. Számos pozitív kritika jelent meg az interneten és a nyomtatott sajtóban, és úgy tűnik, a közönség is nagyon sze­reti ezt a lemezt. Nem volt egy­értelmű számunkra, hogy egy magyar nyelvű, versekből szüle­tett anyagot is ugyanolyan jól fo­gadnak majd, mint korábbi le­mezeinket. Nyilván egy kicsit más közönségnek is szól, de úgy tűnik, hogy a Lámpafény is meg­találja a hallgatóságát. Igazi tur­nét nem terveztünk az album­nak, de Kecskemét már a negye­dik helyszín, ahol bemutatjuk, és ízelítőt adunk belőle a feszti- váli koncerteken is.- Milyen feladatokat tartogat még ez az év számotokra?- A Quartet még a Lámpafény- nyel van elfoglalva, most játsz- szuk be ezeket a dalokat, szeret­nénk eljutni velük minél több vi­déki városba is. A Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus projektben is énekelek, az év hátralévő ré­szében a fő feladatom az lesz, hogy nekiálljak a második leme­zünk készítésének. A versdalok megszületése nagy élmény volt számomra, így valószínűleg nem ért véget ez a munka. Bár konk­rét terveim még nincsenek, nincs kizárva, és logikus lépés is lenne, hogy a 20. század nagy magyar alkotói után a kortárs költők ver­seihez nyúljak. A Caligula helytartóját mutatják be Balatonfüreden Balatonfüreden vendégszerepei augusztus 21-én a kecskeméti Ka­tona József Színház társulata. A két város kulturális együttműkö­dése számos helyi érték - alkotó- közösségek, rendezvények, vagy színházi produkciók - bemutat­kozását tette lehetővé Füreden. A hírős városi teátrum a Caligula helytartója című drámát mutatja be vasárnap az Anna Grand Ho­telban. Székely János erdélyi költő, író, drámaíró legismertebb művét Ba­gó Bertalan rendezésében léthat­ja a közönség, főszerepben Kő­szegi Ákossal, Dunai Tamással, Körtvélyessy Zsolttal és Hegedűs Zoltánnal. A verses formában írt történelmi tragédia az egyén és a hatalom erkölcsi problémákkal terhelt viszonyát boncolgatja: ho­gyan lehet lehetetlen körülmé­nyek közé kényszerítve is ember­nek maradni? Mit tehet az em­ber, ha a főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Biroda­lom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kite­lik, azaz Caligula? ■ Hegedűs Zoltán és Kőszegi Ákos Kiállítás az alkotótábor képeiből A 18. alkalommal megrendezett lakiteleki nemzetközi képzőmű­vészeti alkotótáborban készült művekből nyílt kiállítás a népfő­iskola Kölcsey-házában. Az egy­hetes rendezvényre Szabadkáról, Budapestről is érkeztek művé­szek. A megnyitó vendégeit Le- zsák Sándor, az Országgyűlés al- elnöke köszöntötte. A kiállítás szeptember 15-éig látogatható. ■ Nyáresti léleksimogatás kecskémét Templomudvaron zenélt a Barátok Együttes Valódi koncertélménnyel ajándé­kozta meg közönségét a Szeg- szárdy Imre vezette Barátok Együt­tes vasárnap este a kecskeméti Ba­rátok temploma udvarán. Volt szín­pad, profi fénytechnika, az előadott egyházi énekek szövegeit kivetítőn követhette a közönség. Az együttes tagjai „nyáresti léleksimogatónak” szánták muzsikájukat, helyenként megfűszerezve Cseke Péter színi­igazgató versmondásával. „Hagy­ják, hogy zenéink megérintsék a lelkűket!” - ajánlotta az együttes nevében a hallgatóságnak Boron- kay Klára énekes. Akik így tettek, megtapasztalhatták a zene gyógyí­tó erejét, az együtténeklés semmi máshoz nem fogható örömét. ■ P. Zs. A fináléban Keskeny Márkkal bővült az énekes szekció: Boronkay Klá­ra, Szegszárdy Veronika, Jobbágy Zsanett, Palotás Endre Könyvtár - szülinapos épület olvasó 5 millió 400 ezer látogató 1996 és 2011 között Csengő-bongó porcelánok zaja törte meg a hétfői szünnapok csendjét a tegnap a Katona József Könyvtárban. Partnertalálkozót tartott az intéz­mény, amelyet Mátrai Péter Ybl-díjas építész, a 15. születésnapját ünnep­lő könyvtárépület tervezője nyitott meg porcelánharang-játékával. Az eseményen Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke köszöntöt­te a vendégeket, majd Ramháb Má­ria, a könyvtár igazgatója beszélt az elmúlt 15 év eredményeiről. Filmbe­játszások idézték fel a hosszú évekig | tartó előkészítő munkát, mely szűk- \ séges volt ahhoz, hogy megépülhes- s sen az új könyvtár, melyre 15 év | múltán a legtöbben úgy tekintünk, § mintha mindig is ott lett volna a Más minőség - Mátrai Péter hangokat csalogatott elő vízzel töltött Piaristák terén. ■ üvegekből, porcelánokból, üstből

Next

/
Oldalképek
Tartalom