Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-25 / 172. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A zarándokút része lesz Félegyháza és környéke is? Néhol megbújik még Lenin utcanév A lakók sok helyütt ragaszkodnak a régi elnevezéshez Egyes törekvések révén a magyar zarándokút része lehet Kiskun­félegyháza és környéke is. A városban és környékén szá­mos olyan látványosság van, amely része lehet az országosan elindított magyar zarándokút „mozgalomnak”. Lapunk kér­désére Gyenes Attila önkormány­zati képviselő példaként említet­te az idén 250 éves Ótemplomot, a kéttornyú Szent István-templo- mot, a Kálváriát, a petőfiszállási Szentkutat, vagy a most feltárás alatt lévő alsómonostori kolostor­romot is. ■ Nagy népszerűségnek örvend a zarándokút eszméje. A megyei önkormányzat leg­utóbbi ülésén fogadta el a Magyar Zarándokút Önkormányzati Tár­sulás megállapodásának módo­sításait, ez jó alapja lehet annak, hogy Félegyháza is csatlakozzon a kezdeményezéshez. A Magyar Zarándokút Önkormányzati Tár­sulást egyébként huszonnégy alapító önkormányzat hozta létre még tavaly. A kezdeményezés célja, hogy sok száz kilométeres zarándokutat hozzanak létre. Már több település vezetői siet­tek csatlakozni a zarándokút-tár- sulathoz a turizmus fellendülé­sét várva. ■ V. P. Egy hónapot csúsznak a rossz talaj miatt Egy hónapos csúszást követően ismét nekiláttak a Hunyadi utcai közösségi ház építési munkála­taihoz a szakemberek Kalocsán. A tavaszi bontási munkálatok­kor derült ki, hogy a talaj teher­bíró szerkezete rosszabb, mint amire a terveket készítették, ezért az egész alapozást újra kel­lett tervezni és engedélyeztetni, ami egy teljes hónapot vett igény­be. Az egykor a munkaügyi köz­pontnak és a pártok irodáinak helyet adó ház az átépítést köve­tően a civilszervezetek székhe­lye lesz. Az irodákkal, konferen­ciateremmel rendelkező hely a tervek szerint közösségi térként funkcionál majd. A jelenlegi állás szerint novembertől. ■ szbz A rendszerváltás után a munkásmozgalom él­harcosairól és a kom­munista politikusok­ról elnevezett utcákat országszerte vissza­vagy átkeresztelték. Kecs­keméten néhány kint felej­tett tábla emlékeztet csu­pán arra, hogy egyes közte­rületeknek mi volt a nevük 1990 előtt. Jakabszálláson viszont máig hivatalosan lé­tezik Marx, Engels vagy ép­pen Lenin utca. Hraskó István Az utcaneveket a politikai válto­zások és a helyiek akarata időről időre megváltoztatta Kecskemé­ten is. Ezt talán legjobban a Nagykőrösi utca példája mutatja: 1850-ben Körösi nagynak ke­resztelték el, 1919-ben Lenin, 1952-ben Sztálin, majd még ugyanebben az évben Jacques Duclos francia kommunista poli­tikus nevét kapta. A helyiek utóbbit persze gyorsan és lele­ményesen Zsákdugóra „magyarí­tották”, mígnem 1956-ban újra Nagykőrösivé lett (és máig az is maradt) ez az utca. A rendszerváltás után némi­leg későn, csak 1992-ben módo­sították a kommunizmushoz köt­hető közterületek elnevezését. Összesen hetven csere volt. Aki­nek eddig a Lenin vjgy a Schönherz Zoltán téren volt az otthona, az innentől kezdve Rávágy téri lakossá vált. A Kun Béla térből Klauzál Gábor, a Marxból pedig Gyenes Mihály tér lett, a Felszabadulásból Nosz- lopy Gáspár park, az Úttörőből Fráter György utca, az Ifjúmun- Visszatekintés: Vlagyimir lljics a szoborparkba távozik Jakabszálláson ragaszkodnak Marxékhoz A KECSKEMÉTHEZ KÖZELI Jakabszálláson máig van Marx, Engels, Lenin és Kun Bé­la utca. Többször és többen kez­deményezték már az utcanevek megváltoztatását, azonban a próbálkozások rendre zátonyra futottak az ott élők többségének ellenállásán. Jakabszálláson máig van Lenin utca Lenint kint felejtették a kecskeméti Rávágy téren... kásból pedig Margaréta. Kivéte­lek azért akadtak: Mező Imre, a Magyar Dolgozók Pártja buda­pesti pártbizottságának titkára, majd a központi vezetőség tagja érdekes módon ekkor nem akadt fenn a rostán, és egészen 2007-ig utcanévadó volt (aztán Könyves Kálmánra keresztelték az omi­nózus körutat). Napjainkban is emlékeztet pár kint felejtett tábla a közterületek kommunizmus alatti nevére. Le­nin tér feliratú házszámtáblát még a múlt héten is felfedeztünk a Rávágy téren. Érdeklődtünk ez ügyben az önkormányzatnál - aztán - mint észrevettük - pár órával később gondos kezek fes­tékkel tüntették el a nemkívána­tos szöveget... Mint azt a téma kapcsán Csá- nyi Katalintól, a kecskeméti ön- kormányzat építéshatósági osz­tályának vezetőjétől megtudtuk: jelenleg egy közterület nevét el­sősorban az adott helyen lakók többségének kérésére, avagy az érintett városrészi önkormány­zat kezdeményezésére lehet megváltoztatni. Egy utcát, teret elnevezni pedig olyan magyar személyiségről lehet, „aki mun­kássága során közmegbecsülést szerzett, a tudományok, művé­szetek, sport és a közélet vala­mely területén jelentősét alko­tott, vagy aki a város életében ki­emelkedő szerepet játszott, és ez­zel hozzájárult Kecskemét város fejlődéséhez, hírnevének gyara­podásához”. Külföldi személyi­ségnek is lehet emléket állítani, ha életműve az emberiség egye­temes értékeit gyarapította, vagy jelentős pozitív szerepet játszott hazánk vagy Kecskemét életé­ben. Akár magyar, akár külföldi személyiségről van szó, legko­rábban csak halála után öt évvel lehet névadó. Jelenleg kevesebb mint tíz külföldi szerepel a me­gyeszékhely utcanévtábláin, fő­ként híres zeneszerzők a Vacsi- közben, mint például Mozart vagy Sztravinszkij. A képviselő- testület tavaly arról is döntött, a Horog utca és a Zápolya János ut­ca által határolt tér a jövőben II. János Pál pápa polgári nevét - Karol Wojtyla - viseli. Kecske­méten egyébként az elnevezett közterületek száma 902, de ez a szám évről évre nő. Az nem fel­tétel, hogy a névre váró utcára, közre, térre lakás, avagy valami más ingatlan nyíljon. Trükkös tolvajt keresnek Kalocsán Kalocsa Trükkös tolvajt ke­res a kalocsai rendőrkapi­tányság. A szarka egy 79 éves kalocsai asszony laká­sába jutott be úgy, hogy az asszonyt átverte, majd fi­gyelmét elterelve 340 ezer forint készpénzt lopott el tő­le. (szbz) Száz éve van postájuk ladánybene Az idei faluna- pon ünnepük meg Ladány- benén, hogy száz éve nyitot­ták meg a postahivatalt a te­lepülésen. Szombaton az em­lékünnepség keretében pos­tatörténeti kiállítás is nyílik. Az 1800-as évek végén az or­szágban elsőként Kecskemét környékén tanyasi levélgyűj­tőhelyeket hoztak létre pusz­tai tanítók közreműködésé­vel. 1903-ban már 26 tanyasi levélgyűjtő működött Kecs­kemét határában. 1900-tól faluzó levélhordókat, 1901- től pedig postaügynököket szerződtetett a Magyar Kirá­lyi Posta, és 1911-ben kapott postahivatalt Ladánybene. Ifjúsági szálláshely a turizmusért Kalocsa Ifjúsági szálláshe­lyet kíván kialakítani a kalo­csai városvezetés a saját tu­lajdonában lévő Dózsa György Gazdasági és Műsza­ki Középiskola diákfarmjá­nak területén. A harminc fé­rőhelyes szállást a turizmus- fejlesztése érdekében alakí­tanák ki. A legutóbbi ülésen a testület megszavazta, hogy a város pályázatot nyújtson be a Vidékfejlesztési Minisz­tériumhoz a terv megvalósí­tása érdekében, (szbz) Kiesett az ablakon egy férfi kecskémét Egy családi há­zon végzett építkezésen sú­lyos baleset történt. Egy 52 éves tatabányai férfi a tetőtér ablakában megcsúszott, és a földön elhelyezett raklapra zuhant. Életveszélyes sérülé­sekkel a megyei kórházba szállították. A rendőrség vizsgálódik az ügyben. További hírek a BAON.hll hírportálon Szent Krístóf-nap Az érseki város főutcáján álló Szent István-templomban celebrálják Kalocsán minden évben a hagyományos Kristóf-napi szentmi­sét, melynek befejezéseként a Szent István király utcán álló járműveket megáldja a miséző pap. Tegnap a reggeli fél 8-as és a délután 5 órás misét követően szentelte meg Mészáros István templomigazgató az utcán parko­ló járműveket, illetve az éppen ott közlekedő kerékpárosokat és autósokat, ezzel is kérve Szent Kristófnak, az utazók védőszentjének közbenjárását az úton lévőkre, hogy jó úton és szerencsésen érkezzenek meg úti céljukhoz. Udvarszínház - négy az egyben Móricz Zsigmond négy egyfelvonásosát láthatta a kecskeméti Udvarszínház közönsége pénteken este. A darabokat a század elején írta a szerző, és Budapest legjobb kabarészínházaiban játszották a kor legismertebb színészei. Mind a négy egyfelvonásos a ’20-as évek paraszti környezetét, a falusi élet fonákságait és az ott élő emberek vaskos humorát idézte meg. A Kisszínház produkciójának főszereplője Papadimitriu Athina és Kiss Gábor volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom