Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-11 / 160. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 11., HÉTFŐ RIPORT 13 Feltárták a nemesi sírokat bácsborsód A Latinovits-kriptában csak két háborítatlan nyughelyei találtak Talált játék babával ment egyszer haza egy kislány Bácsborsódon. Otthon de­rült csak ki: amit ő játék­nak hitt, az egy csecsemő mumifikálódott holtteste, mely a Latinovitsok sír­kápolnájából való - me­sélte Latinovits Ödön, aki évtizedek óta azon fára­dozik, hogy rendbe tegye a családi sírkápolnát, melyben felmenői nyug­szanak. Pénteken 7 sír­kamrát nyitottak fel, hogy a bennük lévő ma­radványokat rendezzék. Zsámbóki Dóra Bár a Latinovits család bácsbor- sódi sírkápolnáját 1880-ban szentelte fel az érsek, a kápolna alatt húzódó kriptában a már­ványtábla tanúsága szerint 1877- ben hunyt el a legrégebben itt nyugvó Latinovits. A 24 éves ko­rában eltemetett Gróf Auersperg Eugenia érckoporsóján ugyan nem olvasható a halott neve, de g a szakemberek a meglepően f épen maradt testéből arra követ- | keztetnek: a grófnő nyugszik a | sírkamrában. Teszik ezt annak 5 ellenére is, hogy sírrablók a nyughelyét—valószínűleg több­ször is - felbolygatták az elmúlt évtizedekben. Tavaly májusban mutatta be először a sajtó képviselőinek Latinovits Ödön, a borsodi és katymári La­tinovitsok le­származottja, hogy mivé vált az elmúlt évtizedekben magánkéz­ben lévő, el- hanyagolt bácsborsódi Boldogságos Szűz Mária- kápolna és az alatta húzódó családi krip­ta. Akkor a kriptában ki­forgatott ko- Latinovits Ödön porsók és szétszórt emberi maradványok látványa fogadta a látogatókat. A Latinovits Ödön által évtizedek óta folytatott családi múltfeltárás „látványos” része ez után követ­kezett: tavaly augusztusban a ba­jai múzeum szakembereinek se­gítségével összegyűjtötték a szét­szórt csontokat és egyéb lelete­Sultis László műtárgyvédelmi asszisztens az egyik sírkamrában két koponyát is talált. Az egyikhez tartozó állkapcsot egy másik sír rejtette. két, rendszerezték, majd elszállí­tották azokat. Pénteken az első ránézésre épen maradt sírok fel­tárására került a sor, mely mun­ka első lépése a felújításnak. A 17 kam­rás kripta 7 nyughelyét visszafalaz­ták már, de mivel nem lehetett tud­ni, hogy va­laha meg­bolygatták-e azokat, illet­ve kik nyug­szanak a fa­lak mögött, előkerül a bontókala­pács. A mun­kálatokat ez­úttal is a ba­jai múzeum szakemberei, Merk Zsuzsanna történész és Sultis László műtárgyvédelmi asszisz­tens segítik.- A sírkamrában lévő dolgok­ból, esetleg az ott lévő keresztek­ről, a koporsókon lévő feliratok­ból tudunk következtetni arra, hogy ki nyugszik a sírban. Ezzel Az 1877-ben elhunyt Gróf Auersperg Eugenia érckoporsójában épen maradt az arcát takaró fekete csipke A családi kripta felújításához elengedhetetlen, hogy előbb rendet tegye­nek a koporsókban együtt természetesen csak azok­hoz a sírokhoz nyúlunk, melye­ket korábban megbolygattak, ez a koporsók állapotából fog kide­rülni - mondja az embert próbá­ló munka előtt Latinovits Ödön, hozzátéve: sajnos kevés annak az esélye, hogy találnak olyan sírt, mely nem esett a rablók, vandálok áldozatául. A Boldogságos Szűz Mária-ká- polnát 2009-ben tudta kisajátíta­ni az önkormányzat. Előtte ma­gánkézben volt, de mint azt Latinovits Ödön mondja: tulajdo­nosát nem ismerték, valószínű­leg korábban külföldre távozott. A kápolna alatti sírbolt „nyitott” volt, oda bárki lemehetett. - Egy idős embertől hallottam, hogy megesett, hogy egy kislány egy talált „játék babával” tért haza. Otthon derült csak ki, hogy az egy mumifikálódott holttest, in­nen származott - meséli Latino­vits Ödön. Egy, a feltáráson rész vevő Bácsborsódról elszármazott harmincas évei elején járó nő el­mondja: még az ő gyermekkorá­ban is „vagányabb” osztálytársai a sírkápolnából elhurcolt cson­tokkal, koponyákkal „játszottak”. Először az 1933-ban elhalálo­zott Borsodi és Szatmári özvegy dr. Latinovits Endréné Mádor Flóra érckoporsója kerül elő a ki­bontott sírkamrából. A szakem­berek véleménye alapján nagy valószínűséggel a koporsón jel­zett nő fekszik a sírban, ezt tá­masztja alá az ott talált női kopo­nya, és a női ruhafoszlányok. Mint azt a feltárást végző szak­emberektől megtudjuk: a régen használt érckoporsóknak, a szinte hermetikusan lezárt sír­kamrának és a kedvező klímá­nak köszönhetően a több mint 100 éves holttestek is viszony­lag épen maradnak. A koporsó­ban talált faforgácsról kiderül: régen ezt az anyagot használták nedvszívó gyanánt.- A nemesi családok nem te-. mették halottaik mellé a családi ékszereket. Akik ezeket a síro­kat kiforgatták maximum egy- egy nyakláncot, karikagyűrűt ta­lálhattak - mondja a munkála­tok közben Merk Zsuzsanna tör­ténész, aki dokumentálja a feltá­rást. A második kibontott fal mö­gött egy koporsó mellett halmok­ba hányt maradványok „nyug­szanak”. A csontok valószínűleg több embertől valók, de ruha­foszlányok, egy férfinévvel ellá­tott kereszt egy női névvel felira­tozott fakoporsó darab, és egy női cipő is előkerül a sírból. A harmadik sírkamrában hasonló látvány fogadja a feltárókat, de itt egy női és egy férfi koponyát is találnak a szakemberek. A fér­Több koponya is előkerült a feltá­fikoponya valószínűleg a sír ere­deti tulajdonosáé, a női koponya pedig - mint később kiderül - Gróf Auersperg Eugéniáé. Az 1877-ben, 24 éves korában meg­halt grófnő maradványi - noha sírját szemmel láthatóan fel­bolygatták - rendkívül épen ke­rülnek elő a koporsóból: még a csipkéből készült halotti lepel is egyben fennmaradt. Sultis Lász­ló egy átkötött kis fémdobozt is talál a sírban, de hogy abban mit temettek a grófnő mellé nem de­rülhet már ki. A több órán át tartó munka végén nem remélt meglepetés éri a feltárókat. Két felső - mint­egy 2 méter magasan lévő - sír­ban két teljesen ép, háborítatlan koporsót találnak. Az egyikben az 1851-ben, 8 évesen elhunyt Latinovits Adolf nyugszik fehér­re mázolt koporsójában. Mint megtudjuk: a gyermekeket ré­gen gyakran temették fehér ko­porsóba. A másik sír a kápolnát építtető Borsodi és Szatmári Latinovits Illés 1897-ben el­hunyt neje rendkívül díszes ko­porsóját rejti. - Nyugodjatok bé­kében - mondja fejét lehajtva Latinovits Ödön a koporsók előtt. Az ő békés álmukat, nem zavarja meg a családi kripta nyugalmát helyreállítani akaró utód.- Ez a munka az első lépése a családi kripta rendbetételének, felújításának. Miután megbizo­nyosodtunk arról, hogy kik nyugszanak a falak mögött min­dent a helyére teszünk, a sír­kamrákat visszafalazzuk. Ren­geteg márvány- és gránittábla- darabot találtunk a sírokban, ezeket megpróbáljuk összerak­ni - mondja Latinovits Ödön, aki könyvet ír az ősi család történe­téből. A kézirat nagy része már elkészült. A felmenőinek nyug­helyét hosszú, aprólékos mun­kával rendbe tenni akaró Lati­novits Ödön szent törekvése, hogy a családi kriptán túl egy­szer a Boldogságos Szűz Mária- kápolna is régi fényében tündö­köljön majd. Tervének megvaló­sításában a bácsborsódi önkor­mányzat is segíti őt: keresik a pályázati lehetőséget a romos kápolna rekonstruálásához. Csupán két olyan sírkamrát találtak, melyeket korábban nem bolygattak meg vandálok. A kápolnát építtető Latinovits Illés feleségének díszes ko­porsóját főhajtást követően továbbra Is háborítatlanul hagyták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom