Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-28 / 175. szám

2011. július 28. ____________ ____ . ........ . ________ ________________________________________________3 m i i Hirdetésfelvevő és olvasószolgálati irodáink: Kecskemét, Szabadság tér 6., Széchenyi krt. 29., Telefonos apróhirdetés-feladás: 76/518-250 Egészség It? MÁTÉ MÁRIA Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Széchenyi krt. 29. szám alatt! Tel.: 06-80/480-756 HUS-CENTER 2010 KFT. Kecskemét, Dobó krt. 11 Boltunkban kizárólag magyar hús kapható! Sertés, marha, birka, mangalica, baromfi, házi füstöltek. AKCIÓ 2011. 08. 03. (szerda): Bőrös kacsaháj Kacsacomb Kacsamell Pecsenyekacsamáj Csirkecomb Sertés fehér csont Sertésoldalas Sertés zsírszalonna Sertés vegyes belsőség 399 Ft/kg 1299 Ft/kg 1999 Ft/kg 1099 Ft/kg 499 Ft/kg 50 Ft/kg 799 Ft/kg 99 Ft/kg-tól 149 Ft/kg AKCIÓ 2011. 08. 04. (csütörtök): Csirkemáj 499 Ft/kg Csirkemell 1049 Ft/kg Sertésláb 299 Ft/kg j Házi füstölt szalonna 699 Ft/kg Füstölt kacsacomb 1499 Ft/kg Füstölt kacsamell 1999 Ft/kg AKCIÓ 2011.08.05. Birka vegyes hús Sertéstarja csont nélkül Sertéscomb Sertéskaraj csont nélkül Sertésszűzpecsenye Marhalábszár Marhaapróhús Hartai kolbász (péntek): 999 Ft/kg 1149 Ft/kg 849 Ft/kg 1349 Ft/kg 1599 Ft/kg 1499 Ft/kg 1299 Ft/kg 1799 Ft/kg Boltunkban házias frissensültek kaphatók. Nyitva tartás: Hétfő: zárva Kedd-Péntek: 7.00-17.00 Szombat: 7.00-12.00 Vasárnap: zárva Telefon: 06-30/247-4361 Étkezési utalványt elfogadunk. Posta intő • gépjárműjavítás, • műszaki vizsgára felkészítés, vizsgáztatás • futómű-beállítás • gumiszerelés, centrírozás • szezonális átvizsgálás • fékhatásmérés Kandó Kálmán u. 26. Telefon: 76/415-011 kecskemet@postaauto.com HIRDETÉS EMBERSÉGRE HANGOLVA Nyári influenza - igazi rémálom BAGOLY PATIKA- Gondoskodó gyógyszertár NYITVA TARTÁS: hétköznapokon 8-tól 20 óráig Folyamatos akció!* BŐVEBB INFORMÁCIÓ: 76/508-362 * Az akció visszavonásig és a hatályos jogszabályok adta keretek között érvényes. Részletekért forduljon bizalommal a Bagoly Patika munkatársaihoz! A vírusok a vakáció idején sem pihennek. Hányás, hasmenés, izomfájdalom, levertség - kész nyári rémálom.- Melyek a leggyakoribb tünetei a nyári vírusfertőzéseknek? S ami nem kevésbé fontos: ho­gyan szabadulhatunk meg tő­lük a leggyorsabban? - kérdez­tük dr. Pongrácz József gyer­mekorvostól.- A legtöbb család átesik a nyár folyamán hasmenéssel, hányingerrel járó vírusos beteg­ségen. A tünetek jellemzően hirtelen jelentkeznek: előző nap még minden rendben, másnap viszont felkelni is alig tud a be­teg. Hányinger, hasmenés, vég­tagfájdalom, izomfájdalom, láz, levertség, étvágytalanság, alu- székonyság, szédülés kísérheti a betegséget, akár heveny, akár enyhe formában. A betegség le­folyása változó: ritkán előfor­dul, hogy valamennyi tünet egy­szerre jelentkezik, ám sokkal gyakoribb, hogy ezeknek vala­milyen kombinációját tapasz­talja meg á beteg.- Mire kell a legjobban odafi­gyelni?- A szülők általában a lázat tartják a legveszélyesebb tünet­nek, s ezért mindent megtesz­nek, hogy mi­előbb láztalan állapotot érje­nek el. így - mi­közben jót akarnak - be­avatkoznak a szervezet termé­szetes védekezőreakciójába. A kórokozók számára ugyanis nem kedvező a testhőmérséklet emelkedése. Akkor járunk el helyesen, ha megfelelően csilla­pítjuk, mindenáron megszün­tetni azonban nem kell. Általá­ban kevesebb figyelem jut a há­nyás és hasmenés csillapításá­ra, amit orvosként jóval veszé­lyesebbnek tartok ebben az esetben. A heveny hányás aka­dályozza az ivást és a gyógyszer bevételét is, ami a kiszáradás ve­szélyét idézheti elő, különösen a nagy nyári melegek idején. A hasmenés ritkábban vezethet kiszáradáshoz, hiszen az ivást nem akadályozza.- Mi a teendő? Irány az orvosi rendelő?- Nem feltétlenül. A nyári ví­rusos betegségek - gyakran hív­ják nyári influenzának is - jelen­tős része otthon kezelhető. Ta­pasztalatom szerint a rutinos anyukák - kellő önbizalommal felvértezve - nagyon jól helytáll­nak ilyen esetben. Az első és legfontosabb a nyugalom. Ez éppúgy vonatkozik a gyerekek­re, mint a szülőkre. Ha a gyerek érzi, hogy biztonságban van, akkor nyugodtan tud pihenni, és erejét a gyógyulásra fordítja. Ha viszont azt látja, hogy a szü­lők kétségbe vannak esve, ak­kor ő is megrémül, s ez ront az állapotán. A lelki nyugalom mellett fontos a testi nyugalom is. Ha máshogy nem sikerül rá­bírni a gyereket, hogy feküdjön, akkor a tévézés is megoldás le­het, feltéve, ha értelmes dolgot lát, s ezt nem kényszerpózban teszi. Az ugyanis fokozhatja a hányingert. A szülői teendők között első helyen van a folya­dékveszteség pótlása. Fontos: hányás után soha ne itassuk meg azonnal a beteg gyereket. A gyomor ugyanis nem tudja befogadni a folyadékot: minél többször próbálkozunk, annál többet fog hányni a beteg. Leg­alább fél órát várni kell, s csak utána, kortyonként, hűtőhideg vízzel vagy limonádéval itassuk a hányós gyereket.- Mikor forduljunk orvoshoz?- Ha a betegség heveny há­nyással jelentkezik, ráadásul hasmenés is társul hozzá, akkor nem érdemes várni. A tünetek enyhítéséhez nagy valószínű­séggel gyógyszerre van szük­ség. Ugyanez vonatkozik az új­szülöttekre, ületve az egy év alatti gyerekekre.- Előfordul, hogy a szülőket jobban leteríti egy ilyen fel- rtőzés, mint a gyerekeket. Rend­jén való ez?- Előfordul, de szerencsére ritkán. Ha a szülőket nagyon megviseli a betegség, azt jelenti, hogy védtelenebbek az üyen jel­legű kórokozókkal szemben. A kúraszerűen, akár több hóna­pon át szedett probiotikum megoldást jelenthet számukra. Ugyanez vonatkozik azokra, akiket a nyári időszakban több­ször is „megtalálnak” a gyomor­bél hurutot okozó vírusok. A • kúra segít a megfelelő bélflóra helyreállításában, így fokozva a szervezet védekezőképességét. BAGOLY, KECSKEMÉT, Bagoly u. 1/A Tel.: 76/495-555 Internetes időpont-egyeztetés: www.meditres.hu MÚLTIDÉZŐ Milyen volt az élet 1911-ben Kecskeméten? A Magyarországon számon tartott három legjelentősebb földren­gés között jegyzik az 1911. július 8-án, Kecskeméten bekövetkezett természeti katasztrófát. Az elmúlt hetekben a Múltidéző rovatban (június 30-án: Földrengés pusztított száz éve, valamint július 7-én: Példás összefogás a földrengés után címmel) átfogó képet adtunk a földrengésről. A cikkeket Székelyné Körösi Ilona könyvei, tanul­mányai, földrengésről szóló írásai, valamint Kerekes Gyula Nagy­apáink naplójából című blogja alapján állítottuk össze. A kiállítás sok érdekes tényt tár fel a látogatók előtt Ahhoz azonban, hogy még telje­sebb képet kapjunk erről idő­szakról, a korabeli Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturá­lis életét is meg kell ismernünk. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget Kecskeméten a Katona József Múzeum Száz éve történt - A földrengés éve Kecskeméten cí­mű, sokrétű és színvonalas kiállí­tása, melyet még a következő he­tekben is Iá Illatnak az érdeklő­dők a Cifrapalotában. Székelyné Körösi Ilona főmu­zeológust, történészt arra kértük: egy tárlatvezetés keretében kala­uzolja el olvasóinkat is az 1911-es Kecskemétre.- A kiállítást a földrengés szá­zadik évfordulójára rendeztük, de nemcsak a természeti kataszt­rófát, hanem azt is szerettük vol­na bemutatni, hogy milyen volt az élet ebben az időben Kecske­méten. Arra törekedtünk, hogy a kiállított tárgyak, dokumentu­mok azt a gazdasági, társadalmi és kulturális közeget tárják a láto­gatók elé, amely 1911-ben jelle­mezte a Duna-Tisza köze legje­lentősebb városát. Érzékeltetni szerettük volna azt a kiemelkedő városépítő tevékenységet is, melynek legszebb, felfelé ívelő szakaszában következett be a vá­ratlan katasztrófa. A kiállított tárgyakat a Katona József Múzeum gyűjteményeiből válogattuk, emellett magánsze­mélyektől és más intézményektől is sok segítséget kaptunk - szö­gezte le a legelején Székelyné Körösi Dona, majd megkezdtük „sétánkat” a kiállításon, és téma­körönként haladva tárult elénk a korabeli Kecskemét. Kecskemét 1911-ben az ország egyik legjelentősebb városa. Az előző évi népszámlálás adatai szerint lakossága néhány fő híján 68000 fő. Legtöbben mezőgaz­dasággal foglalkoztak, a klasszi­kus tanyarendszer virágkorát él­te. A századfordulón már világhí­rű volt a kecskeméti szőlő és gyü­mölcs, a város új ültetvényekkel, mintatelepekkel és itt élő nemesi- tőkkel is büszkélkedhetett. Ki­emelkedő exportcikk volt a ba­rack, idegenek számára pedig már ekkor is érdekes látványos­ság a kecskeméti piac. 1911-ben, a földrengés időpontjában már zajlott az éjszakai barackpiac. A földrengés előtt néhány hét­tel, 1911. június 20-21-én rendez­ték meg Kecskeméten az Orszá­gos Gazdakongresszust, melyre hatezer vendég érkezett az or­szág minden részéből. Az aktuá­lis agrárkérdésekkel foglalkozó összejövetelen az előadók között volt többek között gróf Apponyi Albert és Darányi Ignác, volt föld­művelésügyi miniszter. Ekkor avatták fel a kecskeméti Gazdasá­gi Egyesület székházát, mely Jánszky Béla és Szivessy Tibor építész tervei alapján, a Városi Kaszinó új székháza mellett épült a Rákóczi úton, a Cifrapalo­ta szomszédságában. Ugyanakkor Kecskemét ren­delkezett szerény mértékű ipar­ral is, fontos üzemek voltak a malmok , a konzervgyár, a gyu­fagyár, a vasgyár, a téglagyár. A kiállításon látható nagyméretű kép még eredeti állapotában mu­tatja az 1909-ben átadott gyufa­gyárat, mely a földrengés során szintén megsérült. A korabeli Kecskemét megis­meréséhez azt is fontos tudni, hogy 1911-ben (és ezt megelőző­en már hosszú idő óta) iskolavá­rosként tartották számon. Tan­könyvek, iskolai kézimunkák, ir­kák, helyi kiadású füzetek és is­kolai értesítők, palavesszők, tin­tatartók, korabeli fotók és okleve­lek idézik ezt a kort. Valódi sü­vegcukorral illusztráltuk a kinyi­tott számtankönyv leckéjét. A lá­togatók által kedvelt darab a százéves iskolacsengő. Közelé­ben egy hasonló korú kecskemé­ti díszkályha kapott helyet. Szá­mos dokumentum mutatja be a főtéri látképet máig meghatározó Újkollégium építését is. A kultúra, a művészet és a tár­sadalmi élet tematikai egységei­ben a fényképészet is helyet ka­pott. Az akkori kecskeméti fotó­sok közül Fanto Bernát nevét kell kiemelni, aki 1891-től 1944-ig fényképezte a kecskemétieket. O készítette a Dalárda és a Polgári Daloskor tablóit, megörökítette a földrengés utáni pülanatképeket is. Jeles fényképész voltak még 1911-ben Merkado és Kemény, Imre János, és Dékány Gyula Excelsior fényirdája. A következő egység az 1911- ben működő szolgáltatók, iparo­sok egy csoportjára emlékeztet. A „divatrész” különösen gazdag, a kiállított képek, divatlapok, reklá­mok, textüminták, varrógépek és a kort idéző női ruha jól repre­zentálja, hogy akkoriban méretre varrták a ruhákat a varrónők, var­rószalonok, szabómesterek. 1911-ben már működött a kecskeméti Művésztelep, mely­nek létrehozását Kada Elek pol­gármester is szorgalmazta. A szomszédos cigányvárosról élénk színekben pompázó fest­mény látható, amely érdekes kontrasztot mutat a vele szem­ben kiállított fotókkal, melyek szintén a cigányvárosról készül­tek. A kiállításon a kor jellemző építészeti stílusa is hangsúlyosan megjelenik, hiszen Kecskemét - többek között Marosvásárhely, Szabadka, Arad mellett - a sze­cesszió városaként is közismert. A stílus jellemzői azonban nemcsak az épületeken szemlél- hetők. Számos olyan használati tárgyat is bemutatunk, amely magán hordozza a szecesszió je­gyeit. Ilyenek a fényképkeretek, a viseletek, a mindennapi élet tár­gyai, mint a mosdótál, szappan­tartó, ételhordó, olajtartó, vagy a pénztárakban nyugtaként kapott számolócédulák. A korabeli helyi termékek - szikvíz, barackpálin­ka, lekvár - csomagolása szintén ezt a stílust idézi. A korabeli bútorokat többek között a híres bútortervező, Thék Endre műhelyéből szárma­zó gyönyörű tálalószekrény rep­rezentálja, kiegészítve a Falus Elek által tervezett, és a kecske­méti szőnyegszövőben készült szőnyeggel, és a Leskowsky Hangszergyűjtemény korabeli gramofonjával Kiemelt helyen mutatjuk be a Kecskeméti Dalárda zászlaját. A korabeli helyi társadalom polgá­rosodását, kulturális életét minő­sítették az egyre gyarapodó kö­rök, egyesületek, mint a Dalárda, a Polgári Daloskor, és más civü- szervezetek - mondta Székelyné Körösi Ilona. Akiállítás bemutatását foly­tatjuk. Azt azonban kijelent­hetjük: a kiállítás tükrében min­den látogató korhű képet kap a földrengés évéről, és ezek isme­retében már más szemmel te­kintheti meg azokat a fotókat, ké­peslapokat, tudósításokat, kár­becslési jegyzőkönyveket és kü­lönböző dokumentumokat, amelyek a földrengés következ­ményeiről adnak számot. Folytatjuk Hiába, no, el kell ismerni: Kecs­kemét hírős város! Most éppen ismét a barackjáról híres. A mi­nap ugyanis megválasztották az ország tortáját Budapesten. A Krisztina cukrászda tulajdono­sa és mestercukrásza, Zila Lász­ló minden bizonnyal különösen kedveli a kecskeméti barackot, és nagyon ért az édességekhez is, hiszen többször elnyerte már alkotásaival az ország tortája cí­met, melyet az idén a kecskemé­ti barackkal töltött kölestortájá­nak ítélt az értő zsűri. A reform alapanyagú süteménykülönle­gességet augusztus 20-án ha­zánk több mint 150 cukrászdá­jában kínálják majd. Minden bizonnyal Kecskeméten is meg­kóstolhatjuk, és ha a helyi gasztromarketing jól működik, akkor talán nem csak azon a napon juthatunk hozzá a neve­zetes finomsághoz a barackjáról is méltán hírős városban. :) mHESBÜMi Zápor-zivatar, napfény CSÜTÖRTÖK ZÁPOROK, ZIVATAROK VÁRHATÓK Hőmérséklet: min. "" 15, max. 27 Celsius­fok. A szél: 7 km per órás, déli irányú. PÉNTEK ZÁPOROK, ZIVATAROK VÁRHATÓK Hőmérséklet: mini­mum 17, max. 26 fok. Szél: 7 km per órás, északi irányú. ZÁPOROK VÁRHATÓK Hőmérséklet: min. m 19, max. 25 fok. Szél: “ 11 km per órás, északnyugati irányú. VASÁRNAP ZÁPOROK VÁRHATÓK Hőmérséklet: min. VífT is, max. 25 Celsius- ** fok. Szél: 14 kilomé­ter per órás, északnyugati irányú. HÉTFŐ NAPOS IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 15, max. 26 fok. Szél: 11 kilométer per órás, északnyugati irányú. KEDD VÁLTOZÉKONY IDŐ LESZ Hőmérséklet: mini- 4 műm 17, max. 26 Celsius-fok. Szél: 7 km per órás, változó irányú. SZERDA déli irányú. VÁLTOZÉKONY IDŐ Min. 14, max. 27 Celsius-fok. Szél: 7 kilométer per órás, TRAFFIPAX JÚLIUS 28. 09.30-11.30: M5 autópálya bal pálya 106+500 km-szelvény. 14.00-18.00: M5 autópálya bal pálya 106+500 km-szelvény. július 29. 09.30-11.30: M5 autópálya bal pálya 106+500 km-szelvény. 14.00-16.00: M5 autópálya bal pálya 106+500 km-szelvény. 14.00-18.00: M5 autópálya bal pálya 106+500 km-szelvény. JÚLIUS 30. 08.50-11.50: 54-es számú főút, valamint Jakabszállás kül- és belterületén, 13.10- 15.20: Kecskemét-Hetényegyháza belte­rületén. 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forgalomból történő kiszűrése. JÚLIUS 31. 08.50-11.50: 5-ös számú főút Észak. 13.10-15.20: 5-ös számú főút Dél. 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forgalom­ból történő kiszűrése. AUGUSZTUS 1.08.50-11.50:5-ös számú fő­út 93.000-98.000 méter közötti útszakasz. 13.10- 15.20:54-es számú főút elkerülő szaka­sza. 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forga­lomból történő kiszűrése. AUGUSZTUS 2. 08.50-11.50: 52-es számú főút lakott területen kívüli része. 13.10-15.20: 44-es főút elkerülő szakasz. 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forgalomból történő kiszűrése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom