Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-29 / 150. szám

TUDASTAR H * EGESZSEGKALAUZ NAPI SOROZAT 18/9. Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • VESE ÉS HÓLYAG • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog Az intelligens tisztítóberendezés nTTTTTUI Zsugorvese - sok betegség végződik ezzel keletkezése: Sok vesemeg- betegedésnél a végszakasz­ban alakul ki. Önálló vese­megbetegedésként (vesetes- tecske-gyulladás) is kiala­kulhat, de a sokáig szedett fájdalomcsillapítók hatásá­ra, és a nem kezelt magas vérnyomás miatt is. diagnózis: Alapszabály, egy egészséges vese mérete ak­kora, mint a páciens ökle. A zsugorveséknél a vesék mérete lecsökken, ami ult­rahanggal kimutatható. kezelése: a terápia nem is­mert, sok páciens további klinikai kezelések során a vese működésének helyette­sítéseként dialízisre szorul. Dialízis-ha a vesét pótolni kell háttere: Ha a vese méreg­telenítő teljesítménye any- nyira lecsökken, hogy a tes­tet mérgezés fenyegeti, a páciens méregtelenítő dialí­zisre van utalva. A mérge­zés az elektrolit- és a pH- értékek változását eredmé­nyezi a vérben, ami életve­szélyes lehet. tünetei: Levertség, étvágy­talanság, viszketés és lég­szomj, és gyakran vizese­dés (a tüdőben is). kezelése: Cél a felhalmozó­dott folyadékfelesleg és a vérben összegyűlt méreg­anyagok eltávolítása. A kró­nikus dialízises páciensek hetente többnyire három­szor négy órán át kapnak kezelést, ellentétben azok­kal, akik akut problémák­kal az intenzív osztályon fekszenek. Őket folyamato­san kell dializálni. Lehető­ség nyílik a peritonealis dialízisre is, amelyet a pá­ciensek önállóan otthonuk­ban végeznek el. Utolsó menekülés a transzplantáció háttér: Sok dialízises pá­ciensnek a veseátültetés je­lenti az optimális kezelési formát, mely során egy do­norszervnek köszönhetően nem lesznek többé a heti, többszöri dialízisre szorul­va. Ez a szabadságot gyógy­szerekkel kell megváltani, amelyek az immunrend­szer működését csökkentik, így nem lökődik ki a donor­szerv. A gyógyszereket a beteg egész életében szed­ni kell, különben a donor­szerv tönkremegy. tünetei: Az immunrend­szer működésének elnyo­mása a szervezet védekező mechanizmusába való be­avatkozás, ezért a páciens könnyebben kaphat fertőző betegséget, rosszindulatú megbetegedést. kezelése: A szerv kilökődé­sének veszélyét, valamint egy lehetséges vírusfertő­zést korán fel kell ismerni. Ebből az okból elengedhe­tetlenek a nephrológusok- nál a sűrűn elvégzett kont- rollvizsgálatok. vese, húgyhólyag Ugye tudják, hogy a felnőtt ember testtömegének 60 százaléka víz? A vese, és a húgyhólyag fantasztikusan együttmű­ködő csapatot alkotnak együtt, amely az anyag­csere melléktermékeinek kiválasztását végzi. A vese nemcsak szennyvíztisztí­tóként működik, hanem fontos szerepet játszik a szervezet hormonális rendszerében is. Europress A vesék, amelyek az emberi szervezetben egy harmoniku­san együttműködő párt alkot­nak, az anyagcseretermékek ki­választását végzik és gondoskod­nak a testnedveink megfelelő összetételének fenntartásáról. Ahhoz, hogy ezeket és más fel­adatokat teljesíteni tudják, igen komplex felépítésre van szüksé­gük, amit jelentéktelen külsejük alapján nem is gondolnánk. ■ Az egyiptomiak már tudták, milyen fontos szerv a vese: a múmiák­ban a szív mellett a két vesét is megpróbálták „konzerválni”. „... és bátorítsd az igazat, szí­vek és vesék vizsgálója, igazsá­gos Isten!” - áll szó szerint az Ószövetségben, a Zsoltárok Könyvében (7,10). A bibliai idők­ben a veséket a tisztánlátás köz­pontjának tartották, amely alap­ján az Isten az embereket meg­ítélte. Hogy ez a jellegzetes bab formájú, jelentéktelen szervpár valami különösöset rejt magá­ban, azt már az ókori egyiptomi­ak is sejtették: a múmiákban a szív mellett a két vesét is erede­ti állapotukban próbálták meg­őrizni a túlvilág számára. Azt, hogy mi zajlik a rejtélyes szer­vekben, azt akkoriban egyedül az istenek látták. Ma már ismert tény, hogy a víz a szervezet fő alkotórésze, egy fel­nőtt ember testtömegének mint­egy 60 százalékát teszi ki. Szerve­zetünk azonban állandóan veszít ebből az értékes folyadékból: a uresvena húgyhólyag aorta húgyvezeték húgycső A vese keresztmetszete bőrünkön keresztül, a lélegzettel, a széklet útján, a vizelettel. A veszteséget ivással kompenzál­juk. Víz nélkül a tápanyag- és az anyagcsere-termékek transzport­ja leállna. A mérgező anyagokat is ki kell választani anélkül, hogy a szöveti folyadékban oldott sók koncentrációjának egyensúlya megszűnne, és a fontos tápanya­gok és építőanyagok, mint pél­dául a szőlőcukor vagy a fehérje, veszendőbe mennének. Ezt a funkciót látják el a vesék. Annak ellenére, hogy a vesék mintegy 12 centiméteres hosz­szúságú és ó centiméter széles­ségű nagysága csekélynek mondható, hozzájuk érkezik a szívből pumpált vér 20 százalé­ka. Naponta 300 alkalommal a test teljes vértérfogata keresztül- áramlik a vesék erein - tehát összesen mintegy 1700 liter. A mikroszkópon keresztül szemlélve egy vese akár kétmil­lió alegységből is felépülhet, ezek az úgynevezett nefronok. Ezek kezdeténél találhatók a gömb alakú vesetestecskék, amelyekben az apró hajszál­erekből a vér folyékony alkotóré­sze egy, néhány nanométeres át­mérőjű szűrőn préselődik át. Az egészséges vese ezen a mó­don naponta 180 liter primer vi­zeletet termel. Ha ez mennyiség a testet kezeletlenül elhagyná, percek lefolyása alatt kiszárad­nánk, vagy a sóveszteség miatt meghalnánk. A vesék tisztítóbe­rendezése azonban egy újra­hasznosító részleggel is fel van szerelve: a primer vizelet egy ap­ró csőrendszerbe kerül, mely­nek teljes hossza vesénként mintegy 50 kilométert tesz ki, és az végül gyűjtőcsatornába tor­kollik. A hosszú úton a primer vizeletből a víz mintegy 99 szá­zaléka kivonódik, így a valóban kiválasztási térfogat naponta mintegy másfél liter vizeletre csökken. Ezt a folyamatot az adiuretin (ADH) hormon szabályozza: fo­lyadékhiány esetén a hipofízis­ben, más néven az agyalapi mi­rigyben növekszik a felszabadu­ló mennyisége, és hatására a gyűjtőcsatorna falaiban a víz fo­kozott visszaszívása veszi kez­detét. Egyidejűleg egy észlelhe­tő szomjúságérzetet vált ki, melynek következtében ivási vágy alakul ki bennünk. Ha a fo­lyadékháztartás kiegyensúlyo­zott, az adiuretin-felszabadulás leáll, és a veséken keresztül a vízkiválasztás ismét fokozódik. Szintén hormonális irányítás alatt zajlik a vesékben a sóház­tartás és a vérnyomás szabályo­zása. A vesékben erythropoietin termelődik, egy hormon, ami a vörösvértestek képződését ser­kenti, és így megnövelt oxigén­felvételt tesz lehetővé. Nem olyan régóta ismert, hogy a ve­sék a test által képzett szőlőcu­kor 25 százalékát képesek előál­lítani, és - mostanáig nem sejtett - szerepet játszanak a szénhid­rát-anyagcserében. Összességé­ben a vesék nagyon nehéz mun­kát végeznek, ami a pihenő szer­vezet összenergia fogyasztásá­nak 13 százalékát teszi ki. ■ Ma már rájött a tudo­mány, hogy a vesék a test képezte fontos szőlőcukor mintegy negyedét állítják elő. A gyűjtőcsatornákon keresztül érkező vizelet végül a vesékből a két húgyvezetékbe kerül, majd izommozgások következtében cseppek formájában a húgyhó­lyagba, egy nagy üreges izomba, jut el. A húgyhólyag percenként 3-6 cseppel lassan feltöltődik, mindaddig, míg mennyisége a 200 mtililiter el nem éri, amely egy könnyű vizelési ingert vált ki. Ez utóbbi folyamatosan egyre erősebb lesz a vizelet emelkedő térfogatával párhuzamosan. Ha a húgyhólyag nagy mennyiségű vizelettel telítődik, a vizelet a húgyvezeték irányába nyomó­dik, visszaáramlást megakadá­lyozva, míg végül egy csendes helyen könnyíteni tudunk ma­gunkon végre. Életünk során 40 000 liter vizelet hagyja el így testünket. A vizelet a sárga színét az urokrom festékanyagok által nyeri, ami részben a hemoglobin vérfestékanyag felépítésénél és lebontásánál keletkezik. A meg­betegedések és a gyógyszerek a vizelet színét megváltoztathat­ják. A vizelet az anyagcsere tük­re. Egészségségünk megőrzése érdekében mindenkinek nyoma­tékosan ajánlott a szív és a vesék rendszeresen ellenőrzése. Az egyik legkönnyebb orvosi gyakorlat: egy keskeny testcsík segítségével a háziorvos néhány perc leforgása alatt pontosan meg tudja mondani, vajon a pá­ciens szenved-e a vesék vagy a húgyutak megbetegedésében, anyagcserezavarban. Elég ehhez pár csepp vizelet. Húgykövek: jobb esetben még ki tudjuk pisilni lerakódások Ha elindul kifelé, görcsszerű fájdalommal jár - A láz, hidegrázás már vészhelyzet NAPJAINKBAN GYAKORIBB? Igen, a húgykő-megbetegedések gya­korisága jelentősen növekedett. Például a németek körében is egyre többen szenvednek tőle, a lakosság mintegy öt százaléka (4 millió ember). HOL FORDULHATNAK ELŐ A KÖVEK? Az egész húgytraktusban. így megkülönböztetünk vese-, húgy­vezeték-, húgyhólyagköveket. A húgykövek lerakódások, amelyek kristályokból képződnek a vesé­ben. A vizelet kőképző anyagokat tartalmaz, amelyek egy megha­tározott koncentráció felett ki- kristályosodnak. A leggyakrab­ban ezek a lerakódások, amelyek a kövek kialakulásához vezetnek, kalcium-oxalátból épülnek fel. A húgykövek 75 százalékát ezek te­szik ki. További kőképző anyagok a húgysavak, a kalcium-foszfát, a magnézium-ammónium-foszfát vagy a cisztin. MILYEN TÜNETEKKEL JÁR EGYÜTT? A pácienseknél a nagy kövek többnyire észrevétlenek marad­nak. A betegnél csak akkor je­lentkezik először a fájdalom, ha a kő, vagy a kő egy része a vesé­ből a húgyvezetékbe sodródik, és hirtelen beékelődik a húgyve­zetékbe, ami a vizelet szabad fo­lyását akadályozhatja, illetve vi­zeletpangáshoz vezethet. ez okozza a görcsöt? Igen, na­gyon erős görcsszerű fájdalmat Pszichésen is meggyötri a pácienst válthat ki, többnyire a lágyék te­rületén. A húgyvezetékben törté­nő kővándorlás hatására külön­böző erősségű fájdalomérzet ala­kulhat ki az alhasban vagy a lá- gyékban. Ha a görcs mellett láz és/vagy hidegrázás is tapasztal­ható, a húgykő mellett a húgy fertőzéséről is szó van. Ez utób­bi már vészhelyzetet jelent. mivel fenyeget? Ha nem követ­kezik be a fertőzött húgy elveze­tése, a vese elgennyesedése kö­vetkezhet be, és egy általános bakteriális vérmérgezés veszé­lye fenyeget, ami halállal is vég­ződhet. A műtét mellett (endosz­kópja) a megelőzés nagy jelentő­séggel bír. MENNYIT ÉS MIT KELL INNI? Az embernek másfél-két liter vizele­tet kell kiválasztania (2-2,5 liter folyadékbevitel) naponta. A vi­zelet ellúgosodása a kalciumos kövek képződéséhez vezeL A bi- karbonátos ásványvíz megaka­dályozza a további kőképződést (a HC03 minden palackon szere­pel, 1500 mg/1 felett kell az ás­ványvízben lennie). Cukor nél­kül a citrusok leve is lúgosítja a vizeletet (cél pH: 6-8). Fontos a kalciumos köveknél, hogy nem kell a kalciumról lemondani. A húgysavköveknél segíthet, ha kerüljük a húsfogyasztást (főleg a májas hurkát és más purin tar­talmú élelmiszert). ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom