Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-25 / 147. szám
Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • TÜDŐ • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog Asztma - a gyulladt hörgőnyálkahártya KELETKEZÉSE: A gyulladást a pollen, a házi poratka, az állati szőr vagy az élelmiszerek miatt fellépő allergia okozza. A nem allergiás asztma a felső légutak krónikus fertőzéseként alakul ki. Egy speciális formája az asztmának orrpolip kialakulásával és az orrmelléküreg fertőződésével jár együtt. tünetei: Hirtelen fellépő légszomj, mellkasi szorító érzés, légzési nehézség, fütyülő mellékzörej légzéskor. A kilégzés is zavart szenved. kezelése: A nikotín és az allergének kiküszöbölése. Gyógyszerek többnyire spray formájában. A gyulladás ellen kortizont lélegeztetnek be. A páciens légút- jának megfelelő kitágítása. A hörgőtágító spray-k tartós hatást váltanak ki. A betegeknél mindig legyen egy sürgősségi esetekre alkalmas spray. Tuberkulózis -a járvány visszatér KELETKEZÉSE: A tuberCU- losis kórokozóval fertőzött cseppek jelentik a betegség terjedésének leggyakoribb fprpiáját. Ritkábban szej^, vátültetés, yagy más vála- dáca útján történik. tünetei: A páciens gyengének érzi magát, köhög, kö- pete van. Testsúlyvesztés, enyhe láz, gyakori éjszakai izzadás. kezelése: A kezelés legalább hat hónapos, az első pár hónapot a kórházban izoláltan kell eltölteni. Megbetegedésnél a közegészségügy kapcsolatba lép a hozzátartozókkal, barátokkal és az ismerősökkel, hogy korán felismerjék a további megbetegedéseket. Alvási apnoe szindróma - a légzés kimarad KELETKEZÉSE: Az obstruktiv alvási apnoe szindróma (OSAS) a lakosság négy százalékát érinti, főképp a felnőtt férfiakat. Az akár két percig tartó légzési szünettel járó OSAS kialakulásának kedvez a garatban a lágyszájpad összeesésével kialakuló szűkület, a nyelv visszaesése, és a nagy nyelvcsap általi elzáródás. Mindezt az elhízás is befolyásolja, s az alkohol, a terhesség, a pajzsmirigy-elég- telenség is. tünetei: Nappali fáradsággal járó hangos, rendszertelen horkolás, a reakcióidőnél, az emlékező képességnél tapasztalható teljesítményesés, potenciazavarok, depresszió, éjszakai vizelés. kezelése: Súlycsökkentés és az éjszakai túlnyomásos lélegeztetés folyamatos légáramlás formájában, amit egy orrmaszkon keresztül vezetnek. Következmények, ha nem kezelik: magas vérnyomás, szívelégtelenség, szívkoszorúér-betegség, stroke. Utasít az agy: tessék lélegezni! tüdő, hörgők Sejtjeink működéséhez a vér savasságának egyensúlya szükséges Mindenki számára ismert tény, hogy a lélegzetvételt sokkal inkább tudjuk érzékelni, látni és hallani, mint a szívverést. Egy újszülött gyermek mélyen megindító első kiáltását, lélegzetvételét, vagy az utolsó sóhajt, ami a haldokló ajkát hagyja el. Europress Miért lélegzünk tulajdonképpen? Lélegzetvételkor szervezetünk oxigént vesz fel. Erre a gázra minden sejtnek szüksége van a feladatai ellátásához. így nyernek energiát, amely az izomsejteket mozgásba hozza, és az idegsejtek impulzusait továbbítja. Az energiatermelés folyamatában hulladékanyagok is keletkeznek, ilyen pl. a szén-dioxid (C02), amelyet el kell távolítani a szervezetből. A szén-dioxid kilélegzése is a tüdő útján történik. Azért, hogy testünk minden sejtje optimálisan tudjon működni, a vér savasságának egyensúlyban kell lennie. A sejtek aktivitása során azonban savas anyagok keletkeznek. Ebben a folyamatban ^ (jp2i ismét fontos szerepet játszik. A felesleges savakat ismét el kell távolítani a szervezetből. Ennek érdekében dolgozik szorosan össze a tüdő és a vese. Sajnos a testünk, néhány állattal ellentétben, nem tudja az oxigént tárolni. Ha az oxigénszállítás csak egy rövid időre megszakad, elveszítjük az öntudatunkat. Amikor a vérgázokról beszélünk, az oxigénre és a szén-dioxidra gondolunk. Mind a kettő a tüdő- hólyagocskák vékony falán keresztül cserélődik ki a vérben. Ha széthajtogatnánk az összes tüdő- hólyagocskát, egy körülbelül 80 négyzetméteres nagyságú felületet kapnánk, ami egy teniszpályának felel meg. Mivel a tüdő igen szoros kapcsolatban áll a környezettel, ezért különösen érzékeny mindenféle szennyező anyagokkal szemben, főleg a cigarettafüstre, az autó- és ipari gázokra, az allergénekre, a füstre, a hőségre és a hidegre. A C02-nek sokkal könnyebb a tüdőhólyagoeskák falán keresztül áthatolni, mint az oxigénnek. Ha tehát a fal megvastagodik, vagy vérkeringési zavar áll be, akkor ez mindenekelőtt az oxigénre lesz hatással. Az tehát, mennyi szén-dioxidot tud a szervezetünk leadni, nem a tüdőhólyagoeskák számától függ, hanem csak attól, mennyi levegő áramlik a tüdőnkben: mennyit lélegzünk be és ki. Az oxigén szempontjából meghatározó, mennyi gáz érkezik a tü- dőhólyagocskákba, milyen az áteresztőképessége a falnak, és milyen hatékony a vér oxigén felvevőképessége és szállítása. A légzésben tehát három folyamat játszik fontos szerepet: a légvétel, gázeloszlás és a vérátáramlás. A belégzés és kilégzés folyamata a fejben veszi kezdetét. Az agytörzsből az idegi pályákon keresztül egy parancs fut a mellkas izomzatához és a rekeszizomhoz, amelynek következtében mozgásba lendülnek. így tágulnak és zsugorodnak a mellkas bordái, szívódik a levegő befelé, vagy ellenkezőleg, hagyja kiáramolni. Minél több levegőt lélegzünk be, annál több szén-dioxidot távolítunk el. A felvett oxigén a tüdőhólya- gocskák falán keresztül a vérbe jut, mivel a hólyagocskákat finom, sűrű érhálózat veszi körül. Itt találkozik az oxigén a vörös vértestekkel, és kötődik a hemoglobin nevű vérfestékanyaghoz, melynek segítségével valameny- nyi szervhez eljut. Mikor a szájunkon, vagy orrunkon át levegőt veszünk, a levegő áthalad a hangszalagok mellett a légcsőbe. A légcső és a hörgők egy légcsatornát alkotnak, amely a légzési gázokat a tüdőhólyagocskákhoz vezeti. Ez a légcsatorna mindig újabb ágakra oszlik szét. A légcső szétválva két főhörgőt alkot a tüdő jobb és bal felében. Ezekből a nagyobb hörgők öt tüdőlebenybe ágaznak el. A hörgők elágazódá- sai egy fa ágaihoz hasonlítanak. A legkisebb hörgőkben a tüdőhó- lyagocskák szőlőfürtszerűen ülnek az ágak végén. A legnagyobb hörgőben tra- chealis porcgyűrűket is találunk, amelyek gondoskodnak a légutak védelméről, és nyitva tartásáról. Egy izomréteg görcsös összehúzódásával össze tudja szűkíteni a légutakat. A csülószőrös hámsejtek felületén számtalan szőröcske található, amelyek a porszemcséket és nyálkát ritmikus csapásokkal felfelé szállítják. Mozgásuk a szélben hullámzó búzamezőre hasonlít. A csillószőrös hámsejtek között találhatók többek között nyál- kamirigyek, amelyek váladéka - mint egy vékony filmréteg - a sejteket beborítja. A nyálka segítségével könnyebb a porszemcsék csapdába ejtése és eltávolítása. A lényeg a tüdő és a légutak felépítése, de lélegzetvételkor az agy, az idegek, az izmok és a tüdő együttműködése igazán bámulatba ejtő. A rendszer azonban labilis is tud lenni, ha megbetegedés, vagy károsodás lép fel. Az agy és a vérkeringés megbetegedései a légzés szabályozását akadályozhatják és ébrenlétben és alváskor fellépő légzési zavarokhoz vezethetnek. A gerinc meggörbülése vagy baleset a mellkas felépítését megváltoztathatja, izombetegedések a mellkas izomműködését megbéníthatják, így megszűnhet a levegőáramlás. A dohányzás, a szennyezőanyagok, vagy az allergének gyulladást vagy nyálkahártyazavart okozhatnak - következményként asztma, krónikus obstruktiv tüdőbetegség vagy tüdőrák alakulhat ki. A légzés folyamán kórokozókat lélegezhetünk be, amelyek a tüdőben gyulladásokat, például tuberkulózist válthatnak ki. Jót tesz a testre szabott mozgás és az edzés tüdőbetegség és sport Fontos, hogy a megterhelésnél a légzés feletti kontrollt ne veszítsük el KRÓNIKUS OBSTRUKTIV TÜDŐBETEGSÉGBEN (COPD) SZENVEDEK ÉS MÁR LESZOKTAM A DOHÁNYZÁSRÓL. MIT TEHETEK A MEGTERHELÉSKOR FELLÉPŐ LÉGSZOMJAM ELLEN? Napjainkban ismeretes, hogy a COPD nemcsak a tüdő és a légutak megbetegedését jelenti, hanem más szervrendszereket is érint. Ebbe beletartozik az izomzat is. Testre szabott gyógyszeres kezelés mellett ezért mindenekelőtt a test edzése segíthet, hogy a terheléskor fellépő légszomjat csökkentse. AZ A TAPASZTALAT, HOGY ÉPPEN A TESTI MEGTERHELÉS HATÁSÁRA ROSSZABBODIK A LÉGSZOMJAM. NEM LEHET, HOGY AZ EDZÉSSEL CSAK KÁRT TESZEK? Alapvetően nem. Az edzést azonban az ön állapotának megfelelően kell kialakítani. Fontos szempont, hogy a testi megterhelés esetén a légzés feletti kontrollt ne veszítsük el. Azért, hogy ez ne történjen meg - például a „gyaloglástréning” esetében - a lélegzetvételek és a lépések számát egymáshoz kell igazítani, és együtt kell számolni, valamint figyelni kell arra, hogy futáskor a megterhelés hatására egymáshoz viszonyított számuk ne változzon. MILYEN GYAKRAN KELL EDZEnem? Lehetőség szerint minden nap, séta vagy - ha lehetséges - egy rövid kerékpártúHeti két alkalommal kipróbálható ra formájában. A lifteket és a mozgólépcsőket el kell kerülni. A kisebb távolságokat autó helyett inkább gyalog kell megtenni. Emellett a hét folyamán egyszer-kétszer egy nagyobb megterhelésnek is ki kell tenni a szervezetet. Erre kiválóan megfelel egy pul- zusszámmérővel ellátott szobabicikli. Ideális a 30-45 perces megterhelés 180-200 pulzusszámmal, mínusz az életkor. AZ EDZÉSSEL MEGSPÓROLHATOK gyógyszereket is? Elvben nem. A gyógykezelés egy hosszan tartó terápia, és csak az orvossal való egyeztetés után szabad megváltoztatni. A TÜDŐMEGBETEGEDÉSEK KEZELÉSÉRE LÉTREJÖTT SPORTKÖRÖKET érdemes látogatni? Feltétlenül. Ezeken a foglalkozásokon megtanítják azokat a technikákat, amelyek lehetővé teszik a nagyobb testi megterhelések elviselését is. Ezeket a sportköröket képzett edző vezeti, és hetente egyszer edzenek, késő délután vagy este. Az interneten tudakozódhat arról, hogy az Ön közelében van-e ilyen sportkör. ■ ■ A pulzusszám- mérővel felszerelt szobabiciklin kipróbálhatjuk az ideális terhelést.
