Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-22 / 144. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚNIUS 22., SZERDA Bottól vagy jót vagy sokat kell termelni! horváth csaba Technológiai háttérben és pénzügyekben messze vagyunk a nagy borásznemzetektől 14 MEGYEI KÖRKÉP Horváth Csaba, a HNT főtitkára szerint: ha nincs összefogás a szőlészek és a borászok között, a nyugati borten­ger elmossa a hazai szőlőültetvényeket Bács-Kiskunban a Hajós- Bajai és a Kunsági borvi­déken mintegy 18 ezer család kötődik a szőlő- és bortermeléshez. Huszon­négyezer hektárt művel­nek meg. Egyes vélemé­nyek szerint havonta 55 ezer hektónyi olasz bor ér­kezik az országba - ront­va a termelők piacát. Ho­gyan látja a gazdák jövőjét Horváth Csaba, a Hegy­községek Nemzeti Taná­csának (HNT) főtitkára? Barta Zsolt- Fele annyi bor készült ta­valy, mint egy átlagos évben. Szinte ömlik be az olasz bor, leveri az árakat. Egyre több gazda hagy fel a termesztés­sel. Mit szól ehhez?- Azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek önálló ültetvé­nyekkel vagy integrált termelői háttérrel, előszeretettel hoznak be bort a közösségből - mondja Horváth Csaba főtitkár. Ez nem lenne probléma, ha a termékek külföldi borként kerülnének a polcokra, nem pedig hazai ter­méknek feltüntetett áruként je­lennének meg. Áttekinthetőnek, nyomon követhetőnek és ellen- őrizhetőnek kell lennie a beho­zatalnak. Ma azonban nem lát­juk, mennyi a beérkező bor, a KSH-nak sem megbízhatók az adatai. lobban szeretnénk, ha a felvásárlók a hazai termelőktől vásárolnának.- Hová vezet a növekvő im­port?- Egy bizonyos mennyiség után az olasz beszállító majd azt mondja, hogy nincs szükség ha­zai közvetítőre sem, maga látja el a piacokat. Ez egy öngól, veszé­lyes helyzet.- Itt tartanánk?- Tavaly kevés volt a termés, de ez nem az adottságainknak, hanem az időjárásnak volt be­tudható.- Milyenek az adottságaink? f-lók. Mintegy 180 ezer hektár | első osztályú területen lehetne | szőlőt termeszteni. A teljes hazai < fogyasztói igényt képesek va­gyunk kiszolgálni. Ennek elle­nére arra van szükség, hogy a szőlőtermelők és a -feldolgozók között végre egy szakmaközi megállapodás szülessen. Ez a kulcsa a továbblépésnek. Ha ezek a szereplők megállapod­nak, akkor a piac kézben tartha­tó. A nemzeti tanács javaslatát elküldtük a tárcához, az uniós jog lehetővé teszi szakmaközi szervezetek létrejöttét. A hegy­községi rendszer az egész orszá­got lefedi, 100 százalékos repre- zentativitású. Nem kellene még egy új szervezetet fenntartani, ezért is lenne fontos ennek a ke­retében egyeztető fórumot kiala­kítani.- Régen egyholdnyi ültetvény terméséből autót lehetett ven­ni, ma pedig egyre többen hagyják abba a szőlőtermesz­tést. Mi ennek az oka?- Aki csak szőlőműveléssel foglalkozik, és -feldolgozással, -kereskedelemmel nem, az a ter­mékben rejlő haszon 90 százalé­káról mond le. Legjobb esetben is csak legfeljebb tíz százalék a nyeresége. A feldolgozónál 15- 30, míg a kereskedelmi szektor­ban csapódik le a nyereség 60- 70 százaléka.- Ez halálra ítéli a magyar szőlősgazdát.- Ha kialakul egy termelői fel­dolgozói integráció, akkor nem kell félni, Európában ez ugyanis működik. Tőlünk nyugatra, egy tízhektáros gazdának eszébe sem jut, hogy saját feldolgozót és palackozót építsen. Szövetke­zeti modellek léteznek. Kiszá­molták, hogy 15-30 ezer hektó­nál kisebb borászati üzemet nem is érdemes létrehozni.- A gazdák az elmúlt két év­ben nem sokat kerestek. Az idén mennyi lehet a szőlő ára?- Nem látni előre, jósolni nem akarok. A téli fagy és a tavaszi hidegek pusztítottak, eddig egy jó közepes termés látható előre.- Ha alföldi gazda lenne, és tíz hektárt telepítene, akkor mit ültetne?- A kékszőlő esetében a gyü­mölcsös, nem túl nehéz borok után erősödik a kereslet. A kék­frankos és a kadarka lehet ilyen. A fehérborok esetében helyiek­ben gondolkoznék. Az illatos­gyümölcsös zamatú irsait, cser­szegit és egyéb fajtákat részesí­teném előnyben. A kis üzemmé­ret esetében a helyben történő fogyasztást kell preferálni. De nem elég jó bort készíteni és a pince ajtaját kitárni. A vendég­gel foglalkozni kell, programo­kat kell szervezni...- Az uniós piacon kell verse­nyeznünk. Mennyire vagyunk elmaradva a nyugati világtól?- A technológiai háttér és a pénzügyi lehetőségek vonatko­zásában messze vagyunk a nagy borásznemzetektől. Azokat az el­maradt fejlesztéseket, amelyeket most próbálunk bepótolni, Nyu- gat-Európában már a ’60-as években megtették.- Mire gondol?- Létrehozták a pinceszövet­kezeteket, a korszerű nagyfeldol­gozókat. A francia gazdáknak 1902-ben kellett eldönteniük, hogy összeállnak vagy abba­hagyják Langedoc-ban a gazdál­kodást. Szövetkeztek, jelenleg a világban a langedoc-i borok megítélése a bordeaux-iéval ve­tekszik. Egyszer el kellene szánnia magát a hazai bo­rásztársadalomnak, és össze kellene fognia a hazai, termék presztízsének emelése érdeké­ben. De a kormánynak is lépnie kellene. Meg kell szüntetni a versenyhátrányt okozó szabá­lyozási elemeket.- Mire gondol?- Magyarországon egy bor té­tel minősítési díja 1,5-2 szerese az osztrákénak. Ausztriában 51 euróért 3 napon belül a borász komplett analízist kap meg. Ná­lunk ugyanez 26 ezer forint, és két-három hetet kell erre várni. Ha az egyik pincéből egy másik­ba akarom a bort átvinni, akkor a tartálykocsit hivatalos zárral kell ellátni. De amikor bejön hoz­zánk a külföldi kamion a borral, azon nincs hivatalos zárjegy. Ezeket kellene felszámolni.- Mi az oka, hogy az olasz ol csobban hozza be a borát, mint amennyiért a mieink elő­állítják?- Az olasz borok tömegtermé­kek. Ezek olyan ültetvényeken teremnek meg, ahol hektáron­ként 200-250 mázsányi szőlőt le­het szüretelni. Az árut nagyüze­mekben állítják elő. Nemrég jár­tam egy itáliai borvidéken, ahol 3 millió hektónyi bort készíte­nek. Odakint egy ilyen térség ki­csinek számít. A termésének 40 százalékát három cég vitte piac­ra. Nagy volumenben kis költ­séggel dolgoznak. Ott 35-45 eurócentért adják a bor literjét. Champagne-ban a pezsgőházak és a szőlőtermesztők között mű­ködik egy megállapodás. Ott 4 euró - 1100 forint - körül van a szőlő felvásárlási ára, igaz, olyan árut készítenek, melynek 10-12 ezer forint a bolti ára. Minőségi kontroll mellett termesztik a bor alapanyagot. De megfizetik a szőlész munkáját is. Két gazda­ságos verzió létezik: erős minő­ségi kontroll melletti minőségi termékgyártása, illetve nagy mennyiségű tömegtermelés. Ez a két lehetőség áll a magyar bo­rászat előtt. A Duna borrégió versenyén Módos Péter - a Magyar Borakadémia nyugalmazott elnöke - bizottsága értékeli a borokat KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Vörös Valter (édesanyja neve: Tornyi Judit) Szentkirály, Kosa Dorina (Tormási Zsuzsanna Ág­nes), Horváth Roland Milán (Horváth Evelin), Huber Johan­na (Deák Ildikó) Helvécia, Ra­dies Ádám Alex (Kiss Niko­lett) Tass, Bársony Bence (dr. Magó Krisztina), Szilá­gyi András (Pósfai Orso­lya) Kerekegyháza, Gődér Levente (Berente Renáta) Kerekegyháza, Körösi Má­té (Torbán Hajnalka) Bal- lószög, Jóni Nikolász (And- ráska Erzsébet) Szabad- szállás, Kunos Emma Ani­ta (Sánta Anita Katalin), Szél Botond (Tóth Anikó), Orbán-Kovács Félix (Ko­vács Ibolya), Kadar Sándor (Kadar Berta) Orgovány, Kőváry Dorina (Hegyi Adrienn), Mezősi Kira Henrietta (Radics Henrietta) Tass, Rituper Ervin (Horváth Anita) Kunszentmik- lós, Nagy Csongor (Nagy Erika), Fajka Liliána Fanni (Halasi Juli­anna), Ajtai Mónika (Tóth Anna) Tiszaalpár, Király Milán (Kovács Mónika) Izsák, Czédulás Nor­bert Zalán (Gyurika Edit) Ceg­léd, Nagy Benett (Vajda Renáta) Ballószög, Song Léna (Tóth Eri­ka) Lakitelek, Kárpáti Emília (László Edina Bernadett), Kovács Gergő (Kurucz Mónika) Laki­telek, Lázity Nándor (Scheiber Judit), Meskó Dorina (Gál Erika), Nagy Gergely (Tóth Annamária), Kovács Gergely (Fadgyas Erzsé­bet Ilona) Ballószög, Horváth Szilárd Benett (Szabó Teréz), Gé­mes Dávid (Szabó Julianna) Kis­kunfélegyháza, Nagy Zoltán Bence (Makány Eleonóra), Tekes Milán (Dudás Ágnes) Nagykő­rös. Házasságot kötöttek: Mihályi Tamás Zoltán és Tóth Rita, Fülei Balázs és Kovács Vi­ola Gizella, Dávid Zoltán és Sza­bó Ramóna, Kiss Péter és Ku­rucz Ágnes, Béres Zoltán Ádám és Vessző Beáta, Juhász Kriszti­án és Varga Marianna, Csontos Róbert és Gál Andrea, Poczók Géza és Stefán Tímea Melinda, Borbély Antal és Ernőd Zsuzsa. Meghaltak: Bíró Pál Árpádné Hajagos Kata­lin, Beke János, Halasi László Tibor, Bíró Ambrus Lajosné Kis Irén Hona, Kis Zoltán, Balogh János, Kasza József, Kalocsai Sándor, Farkas Béla, Horváth László (Vaskút), Lakner József, Nagyné Hódi Zsuzsanna, Ka­pás Sándorné Kovács Mária, Bálint Lászlóné Csősz Terézia Irén, Göllner Tibor Tivadar, Nagy Mihály Ferenc (Város­föld), Patai Gyula Zoltánná Beke Julianna. Tárlat A tabdi könyvtárban Madaras László fotográfus műveiből Szárnyjá­tékok címmel nyílt kiállítás. A megnyitón Varga Gergő szavalt, Kiss Kinga fuvolázott, majd Fábián Sándor, Tabdi polgármestere köszöntötte a fotog­ráfust, akinek ez volt a 130. kiállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom