Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-14 / 137. szám
„Akkor vagyok elégedett, ha valami pont a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg" Interjú Normand Roger kanadai hangdirektorral, aki számos Oscar-díjas animációs rövidiilmnek volt a zeneszerzője, és a KAFF-on a zene és az animáció kapcsolatáról mesél egy előadás keretén belül. Hogyan került az animációs film közelébe? Korán elkezdett érdekelni a képzőművészet, illetve a zene és a képek kapcsolata. De nem gondolom, hogy ez valamiféle előzménye lenne zeneszerzői pályafutásomnak, sokkal inkább volt ez egy ifjú ember útkeresése. Művészeti főiskolára 1968-ban kezdtem járni, gondolom mindenki számára ismerős az évszám. Szóval, ha nem az utcán tüntettem, a képzőművészetek terén képeztem magam, de emellett zenéket írtam és muzsikáltam is. Megismerkedtem pár fiatal művésszel, többek között Pierre Veilleux-val, aki nem sokkal később az NFB-nél (Kanadai Film Alap) kapott lehetőséget, hogy elkészítse az első filmjét. Mivel ismerte a zenémet, engem kért meg, hogy legyek a film zeneszerzője. Azóta szinte folyamatosan filmzeneszerzéssel foglalkozom. Azt állítja magáról, hogy autodidakta módon lett zeneszerző. Ez jelentett bármiféle nehézséget filmes zeneszerzői pályafutása kezdetén? Nos, valóban nem jártam konzervatóriumba, akkoriban túlságosan szűklátókörűnek tartottam őket. Tizenkét éves koromban kezdtem gitárleckéket venni egy egészen jó tanártól, ő szerezte nekem az első munkámat is: egy közeli városban már én adhattam gitárleckéket, majd hamarosan bemutatott egy másik zenetanárnak is, akitől több éven át tanultam összhangzattant, zeneszerzést és hangszerelést. Ezután klasszikus zenével folytattam, majd a jazz terén is képeztem magam, sőt, az évek során több rock bandában is játszottam. A legelső csapatokkal főleg táncesteken és esküvőkön léptünk fel, aztán elkezdtünk saját zenéket is játszani. A saját próbálkozásaim során tanultam meg, hogyan kell filmzenét írni és milyen jellegű kíséret illeszkedik egy-egy adott mozgóképi anyaghoz. AZ NFB-nél, ahol még a hetvenes években kezdtem el zeneszerzőként dolgozni, kezdetben két tapasztalt kolléga volt a mentorom, Maurice Blackburn, aki Norman McLaren Blinkity Blankjéhez, és Pierre Brault, aki többek között Péter Földes Éhség című filmjéhez szerzett zenét. Az animáció hangi világa különösen hangsúlyos eleme az egyes filmek által fölépített univerzumoknak. Miben tér el az élőfilm és az animáció számára komponált hangi világ? Sokszor teszik fel nekem ezt a kérdést, és többször jelentek meg publikációim is erről. Azt szoktam mondani, hogy az animációs technikák mindenféle műfajra nyitottak, legyen szó klasszikus rajzfilm-komédiáról vagy absztrakt kísérleti filmről. A nagyon személyes, erős vizuális tartalmak révén ezekben a filmekben gyakran még párbeszéd sincsen, és nem a történetmesélés a fő céljuk. Emiatt a szerkezetük is sokkal művészibb vagy kísérletezőbb és ez persze hatással van a hangi világra is. A hangeffektek lehetnek realisztikusak, karikatúra- szerűek vagy akár egészen szürreálisak is. Persze erről sokkal könnyebb lesz majd filmes példákon keresztül beszélnem a KAFF-on. Ön szerint mennyire kell önálló életet élniük a filmzenéknek? Szokott saját zenéket is szerezni? Egész életemben csak filmekhez, tévés műsorokhoz vagy installációkhoz szereztem zenét. Igazából időm sem volt másra, de így sincs hiányérzetem. Igenis nagy kihívás, hogy az ember megtalálja a megfelelő zenét egy adott projekthez. Akkor vagyok elégedett, ha valami olyat hoztam létre, ami éppen a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg, és ezzel segíteni tudtam a rendezőnek abban, hogy a film elérje a célját. De ha az ember jól is akar keresni, és még híres is akar lenni, nos, az már egy másik történet. Dióhéjban miről fog nekünk mesélni a KAFF-on ? Egy válogatást fogok bemutatni azokból a filmekből, amelyeknek én voltam a hangrendezője. Ezek alapján fogok majd a hangsáv sajátosságairól, illetve a zene és a hang szerepéről mesélni. Mindenkit nagy-nagy szeretettel várok az előadásomra és a hozzá kapcsolódó filmvetítésre is! Hogyan emlékszik vissza, melyek voltak a legkedvesebb, legizgalmasabb feladatai? Számtalan rendezővel dolgoztam együtt a világ minden tájáról. Azt hiszem, a legnagyobb kihívás mindig az volt, hogy alkalmazkodni tudjak a különféle stílusokhoz és személyiségekhez. A különféle animációs filmeket és mellettük az élőszereplős és dokumentumfilmeket, installációkat, tv-sorozatokat, reklámfilmeket mind-mind kihívásként éltem meg, de egy sem volt olyan, amit ne tartottam volna izgalmas feladatnak. Mit tud a magyar animációról, ismeri a magyar animációkat, rendezőket? Nem vagyok túl jó az animációs ki kicsodában, de például Rofusz Ferenc A légy című filmjére határozottan emlékszem, talán Annecyban láttam először, és abban az évben az volt a kedvenc filmem. Az utóbbi évekből M. Tóth Géza Maestroját ismerem, Cakó Ferenc homokanimációs előadásai pedig egyenesen lenyűgöznek. A vándor című animációban és a Pezsgős szafari című dokumentumfilmben együtt dolgoztam egy kanadai rendezővel, George Ungarral, aki szintén magyar származású. (Az előbbi filmet a KAFF-on is vetítjük - a szerk.) Igazából a legmeghatározóbb filmes élményeim az elmúlt évekből szinte mind magyar filmek voltak, de ahogy látják, igen keveset tudok a magyar animációkról, ezért remélem, hogy a KAFF-on majd kiművelődhetek ezen a téren. Megidéződik a múlt! A KAFF-on több válogatással és panorámavetítés- sel kívánunk az animációs film hazai és nemzetközi múltja előtt tisztelegni. Négy vetítési blokkba gyűjtjük össze az animáció európai, sőt világtörténetében is mérföldkőnek számító, Magyarországról indult alkotói életművek fontos darabjait a „Vissza a szülőföldre" elnevezésű válogatásunkban. A többrészes panorámaprogramban olyan filmeket tűztünk műsorra, amelyek mostanában kerültek elő a külföldi filmarchívumok mélyéről és így itthon még nem láthatta sem a szűk szakma, sem a nagyközönség. John Halas, Jules Engels, Jean Image, George Pál (hogy csak a leismertebbeket soroljuk) olyan elszármazott animációs filmkészítők, akik pályájukat még Magyarországon kezdték, utána pedig Nyugat-Euró- pában, illetve a tengerentúlon alkottak maradandót, és váltak világhíressé. John Halast, George Pált vagy Jean Image-t például a második világháború utáni brit, holland vagy francia nemzeti animációs filmgyártás atyjaként tisztelik. A programot Orosz Márton művészettörténész állította össze, aki egy előadás keretében fogja bemutatni a gyűjteményes vetítést. Az amerikai rajzfilmgyártás egyedülálló alakjáról, Walt Disney kortársáról, a szintén magyar származású Jules Engelsről az amerikai filmtörténész, Janeann Dili mesél majd nekünk, illetve egy frissen felfedezett alkotónőt, Kiss Vilmát (Wilma de Quiche), aki a francia filmgyártásban szerzett elévülhetetlen érdemeket magának, a magyar művészettörténész, Kopócsy Anna fogja bemutatni. A vetítésekhez tartozó szakmai előadások június 15-én, szerdán 14 órától lesznek. A kiemelt retrospektív panorámavetítésekhez kapcsolódik Szalay Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező dokumentumfilmje, az Átrajzolt lilm, amelynek a KAFF-on tartjuk a premiervetítését. A film a magyar animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt kíván tisztelegni a Pannónia Filmstúdió történetének fölelevenítésével. A filmgyártás államosítása után az ötvenes években megszülető Pannóniát, amely a hetvenes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs stúdiójává nőtte ki magát, a munkatársakkal készült riportok, archív felvételek és természetesen a mindenki által ismert kultikus animációk segítségével idézzük meg. Szalay Péter filmjét június 16-án, csütörtökön délután 1-kor vetítjük a Kulturális és Konferencia Központ Színháztermében. Kiemelt vetítéseken tekintünk vissza a nagy mesterek, az idén hetvenéves Jankovics Marcell és Richly Zsolt, illetve az idén hatvanadik születésnapjukat ünneplő rendezők, Cakó Ferenc, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán életművére, akik az animációs szakma aktív résztvevőiként a versenyprogramban is egy-egy filmmel képviselik magukat. | ii 111 ti 11 |í 11 ■ 1111 ■ 111111111111111.| 11111111111111111 n 1111111 ■ 111111 ■ 111111 ■ 111111 > 11 ■ 1111111111 KAFF «Sé 2011 '' 1 « I ' 1 1 I I M I I | I I II | II II I I II I | II II | II II l t II I I I I I| I I I I I I I I|I I I I I I I I|I I I I I I I I||M| M|||||||
