Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 137. szám

„Akkor vagyok elégedett, ha valami pont a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg" Interjú Normand Roger kanadai hangdirektorral, aki számos Oscar-díjas animációs rövidiilmnek volt a zeneszerzője, és a KAFF-on a zene és az animáció kapcsolatáról mesél egy előadás keretén belül. Hogyan került az animációs film közelébe? Korán elkezdett érdekelni a képzőművészet, illetve a zene és a képek kapcsolata. De nem gondolom, hogy ez valamiféle előzménye lenne zeneszerzői pályafutásom­nak, sokkal inkább volt ez egy ifjú ember útkeresése. Művészeti főiskolára 1968-ban kezdtem járni, gondo­lom mindenki számára ismerős az évszám. Szóval, ha nem az utcán tüntettem, a képzőművészetek terén képeztem magam, de emellett zenéket írtam és muzsi­káltam is. Megismerkedtem pár fiatal művésszel, töb­bek között Pierre Veilleux-val, aki nem sokkal később az NFB-nél (Kanadai Film Alap) kapott lehetőséget, hogy elkészítse az első filmjét. Mivel ismerte a zenémet, engem kért meg, hogy legyek a film zeneszerzője. Azóta szinte folyamatosan filmzeneszerzéssel foglalkozom. Azt állítja magáról, hogy autodidakta módon lett zeneszerző. Ez jelentett bármiféle nehézséget filmes zeneszerzői pályafutása kezdetén? Nos, valóban nem jártam konzervatóriumba, akko­riban túlságosan szűklátókörűnek tartottam őket. Ti­zenkét éves koromban kezdtem gitárleckéket venni egy egészen jó tanártól, ő szerezte nekem az első munkámat is: egy közeli városban már én adhattam gitárleckéket, majd hamarosan bemutatott egy másik zenetanárnak is, akitől több éven át tanultam összhangzattant, zene­szerzést és hangszerelést. Ezután klasszikus zenével folytattam, majd a jazz terén is képeztem magam, sőt, az évek során több rock bandában is játszottam. A legelső csapatokkal főleg táncesteken és esküvőkön léptünk fel, aztán elkezdtünk saját zenéket is játszani. A saját próbálkozásaim során tanultam meg, hogyan kell filmzenét írni és milyen jellegű kíséret illeszke­dik egy-egy adott mozgóképi anyaghoz. AZ NFB-nél, ahol még a hetvenes években kezdtem el zeneszerző­ként dolgozni, kezdetben két tapasztalt kolléga volt a mentorom, Maurice Blackburn, aki Norman McLaren Blinkity Blankjéhez, és Pierre Brault, aki többek kö­zött Péter Földes Éhség című filmjéhez szerzett zenét. Az animáció hangi világa különösen hangsúlyos eleme az egyes filmek által fölépített univerzumoknak. Miben tér el az élőfilm és az animáció számára kom­ponált hangi világ? Sokszor teszik fel nekem ezt a kérdést, és többször je­lentek meg publikációim is erről. Azt szoktam monda­ni, hogy az animációs technikák mindenféle műfajra nyitottak, legyen szó klasszikus rajzfilm-komédiáról vagy absztrakt kísérleti filmről. A nagyon személyes, erős vizuális tartalmak révén ezekben a filmekben gyakran még párbeszéd sincsen, és nem a történetmesélés a fő céljuk. Emiatt a szerkeze­tük is sokkal művészibb vagy kísérletezőbb és ez persze hatással van a hangi világra is. A hangeffektek lehetnek realisztikusak, karikatúra- szerűek vagy akár egészen szürreálisak is. Persze erről sokkal könnyebb lesz majd filmes példákon keresztül beszélnem a KAFF-on. Ön szerint mennyire kell önálló életet élniük a filmze­néknek? Szokott saját zenéket is szerezni? Egész életemben csak filmekhez, tévés műsorokhoz vagy installációkhoz szereztem zenét. Igazából időm sem volt másra, de így sincs hiányérzetem. Igenis nagy kihívás, hogy az ember megtalálja a megfelelő zenét egy adott projekthez. Akkor vagyok elégedett, ha vala­mi olyat hoztam létre, ami éppen a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg, és ezzel segíteni tudtam a rendezőnek abban, hogy a film elérje a célját. De ha az ember jól is akar keresni, és még híres is akar lenni, nos, az már egy másik történet. Dióhéjban miről fog nekünk mesélni a KAFF-on ? Egy válogatást fogok bemutatni azokból a filmekből, amelyeknek én voltam a hangrendezője. Ezek alapján fogok majd a hangsáv sajátosságairól, illetve a zene és a hang szerepéről mesélni. Mindenkit nagy-nagy sze­retettel várok az előadásomra és a hozzá kapcsolódó filmvetítésre is! Hogyan emlékszik vissza, melyek voltak a legkedve­sebb, legizgalmasabb feladatai? Számtalan rendezővel dolgoztam együtt a világ min­den tájáról. Azt hiszem, a legnagyobb kihívás mindig az volt, hogy alkalmazkodni tudjak a különféle stílu­sokhoz és személyiségekhez. A különféle animációs filmeket és mellettük az élőszereplős és dokumentum­filmeket, installációkat, tv-sorozatokat, reklámfilmeket mind-mind kihívásként éltem meg, de egy sem volt olyan, amit ne tartottam volna izgalmas feladatnak. Mit tud a magyar animációról, ismeri a magyar ani­mációkat, rendezőket? Nem vagyok túl jó az animációs ki kicsodában, de pél­dául Rofusz Ferenc A légy című filmjére határozottan emlékszem, talán Annecyban láttam először, és abban az évben az volt a kedvenc filmem. Az utóbbi évekből M. Tóth Géza Maestroját ismerem, Cakó Ferenc homokanimációs előadásai pedig egyene­sen lenyűgöznek. A vándor című animációban és a Pezsgős szafari című dokumentumfilmben együtt dolgoztam egy kanadai rendezővel, George Ungarral, aki szintén magyar szár­mazású. (Az előbbi filmet a KAFF-on is vetítjük - a szerk.) Igazából a legmeghatározóbb filmes élményeim az elmúlt évekből szinte mind magyar filmek voltak, de ahogy látják, igen keveset tudok a magyar animációk­ról, ezért remélem, hogy a KAFF-on majd kiművelőd­hetek ezen a téren. Megidéződik a múlt! A KAFF-on több válogatással és panorámavetítés- sel kívánunk az animációs film hazai és nemzetközi múltja előtt tisztelegni. Négy vetítési blokkba gyűjtjük össze az animáció euró­pai, sőt világtörténetében is mérföldkőnek számító, Ma­gyarországról indult alkotói életművek fontos darabjait a „Vissza a szülőföldre" elnevezésű válogatásunkban. A többrészes panorámaprogramban olyan filmeket tűztünk műsorra, amelyek mostanában kerültek elő a külföldi filmarchívumok mélyéről és így itthon még nem láthatta sem a szűk szakma, sem a nagyközön­ség. John Halas, Jules Engels, Jean Image, George Pál (hogy csak a leismertebbeket soroljuk) olyan elszár­mazott animációs filmkészítők, akik pályájukat még Magyarországon kezdték, utána pedig Nyugat-Euró- pában, illetve a tengerentúlon alkottak maradandót, és váltak világhíressé. John Halast, George Pált vagy Jean Image-t például a második világháború utáni brit, holland vagy francia nemzeti animációs filmgyártás atyjaként tisztelik. A programot Orosz Márton művészettörténész állítot­ta össze, aki egy előadás keretében fogja bemutatni a gyűjteményes vetítést. Az amerikai rajzfilmgyártás egyedülálló alakjáról, Walt Disney kortársáról, a szin­tén magyar származású Jules Engelsről az amerikai filmtörténész, Janeann Dili mesél majd nekünk, illetve egy frissen felfedezett alkotónőt, Kiss Vilmát (Wilma de Quiche), aki a francia filmgyártásban szerzett elévül­hetetlen érdemeket magának, a magyar művészettör­ténész, Kopócsy Anna fogja bemutatni. A vetítésekhez tartozó szakmai előadások június 15-én, szerdán 14 órától lesznek. A kiemelt retrospektív panorámavetítésekhez kapcso­lódik Szalay Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező dokumentumfilmje, az Átrajzolt lilm, amelynek a KAFF-on tartjuk a premiervetítését. A film a magyar animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt kí­ván tisztelegni a Pannónia Filmstúdió történetének fölelevenítésével. A filmgyártás államosítása után az ötvenes években megszülető Pannóniát, amely a hetve­nes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb ani­mációs stúdiójává nőtte ki magát, a munkatársakkal készült riportok, archív felvételek és természetesen a mindenki által ismert kultikus animációk segítségével idézzük meg. Szalay Péter filmjét június 16-án, csütör­tökön délután 1-kor vetítjük a Kulturális és Konferen­cia Központ Színháztermében. Kiemelt vetítéseken tekintünk vissza a nagy mesterek, az idén hetvenéves Jankovics Marcell és Richly Zsolt, illetve az idén hatvanadik születésnapjukat ünnep­lő rendezők, Cakó Ferenc, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán életművére, akik az animációs szakma aktív résztvevőiként a versenyprogramban is egy-egy filmmel képviselik magukat. | ii 111 ti 11 |í 11 ■ 1111 ■ 111111111111111.| 11111111111111111 n 1111111 ■ 111111 ■ 111111 ■ 111111 > 11 ■ 1111111111 KAFF «Sé 2011 '' 1 « I ' 1 1 I I M I I | I I II | II II I I II I | II II | II II l t II I I I I I| I I I I I I I I|I I I I I I I I|I I I I I I I I||M| M|||||||

Next

/
Oldalképek
Tartalom