Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 137. szám

2011 JÚNIUS 14., KEDD GAZDASÁG A gazdasági kormányzás hat pontja A tagállamoknak a ,jó idők” többlet-adóbevételeit az államadósság csökkentésére kell fordítaniuk. Az adósságkritériumot a deficitmutatóval azonos súllyal veszik figyelembe. A túlzott hiány miatti eljárás abban az esetben is megindítható, ha az államadósság nem csökken kellő ütemben, A tagállamoknak el kell kötelezni magukat a fenntartható és fegyelmezett költségvetési politikák folytatása mellett, Megjelenik a túlzott egyensúlytalansági eljárás intézménye. A bajba került tagállam az egyensúlytalanság megszüntetésére akciótervet köteles kidolgozni. Amennyiben a tagállam az elvárt kiigazítási ütemtől eltér, a pénzügyi bírság végső esetben a GDP 0,5 százalékát is elérheti, A túlzott egyensúlytalansági eljárás esetében a tanács abban az esetben szabhat ki bírságot, ha a tagállam másodjára sem teszi meg a határidőre előírt korrekciós intézkedéseket. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Vacsora magyar menüvel Brüsszel Még van esély elnökségünk alatt a program elfogadására Mit jelent a gazdasági kormányzás? Ha ma az uniós pénzügy- minisztereknek sikerül kompromisszumra jutni­uk a közös gazdasági kor­mányzás „hatos jogsza­bálytervezetéről” és jövő héten az Európai Parla­ment is rábólint a cso­magra, akkor az utolsó pillanatban, de teljesül a magyar elnökség egyik legfőbb célkitűzése. Wéber Balázs Közös vacsorára hívta össze a magyar uniós elnökség az EU pénzügyminisztereit ma estére Brüsszelben, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön egyik legfonto­sabb feladatának, az unió gazda­sági kormányzását lehetővé tévő hatos jogszabálytervezetnek az elfogadásához. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az informális „parti” középpontjában egy bi­zalmas elnökségi jelentés áll majd: ez egyrészt összegzi az Eu­rópai Parlament (EP) és a tagál­lami érdekeket képviselő tanács nevében eljáró magyar elnökség között zajló tárgyalások állását, másrészt felsorolja azokat a pon­tokat, amelyekben leginkább el­tér a két intézmény álláspontja. ■ Mire kihozzák a desz- szertet, sikerülhet össze­hozni az álláspontokat. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a desszert asztalra kerülésének idejére a miniszte­reknek nagyjából sikerül meg­egyezni arról, milyen kérdések­ben és mennyit hajlandók en­gedni az EP-nek. Ezután - a ma­gyar elnökség diplomatáinak irányításával - ismét a kompro­misszumkeresés napjai jöhet­nek, a jövő hétfői Ecofin-ülésre pedig már valószínűleg végleges formába önthetik álláspontjukat az uniós miniszterek. Az EP a je­lenlegi állás szerint három nap­pal ezután, jövő csütörtökön sza­vaz a hatos jogszabálycsomag­ról - ha rábólint, akkor az Euró­pai Tanács pénteken jóváhagy­hatja a jogszabályokat. Ezzel a jogalkotási folyamat lezárul, és A 2008 ŐSZÉN EURÓPÁBA is be­gyűrűző válság láttán az uni­ós tagállamok megállapod­tak abban az alapelvben, hogy a jövőben koordinálják gazdaságpolitikájukat, azaz megteremtik az£U gazdasá­gi kórtnányzását. Ehhez el kell fogadni a jelenleg még vita alatt álló hatos jogsza­bálycsomagot, amely ponto­san rögzíti, mit is jelent majd a gyakorlatban a tagállamok­ra nézve a gazdasági kor­mányzás. Ezenfelül fel kell ál­lítani az eurózóna állandó válságkezelő mechanizmusát is, amelyen belül állandó hi­az új szabályok - Pelczné Gáli Il­dikó, az EP gazdasági és mone­táris bizottsága tagjának koráb­bi közlése szerint - már 2012- től életbe léphetnek. Ez a forgatókönyv természete­sen borul, ha az EP megmaka­csolja magát. Egyrészt dönthet úgy, hogy elnapolja a szavazást, és júliusra, a lengyel elnökség idejére halasztja a döntést. Ennél is rosszabb eshetőség, ha eluta­sítja a törvénycsomagot, ebben az esetben ugyanis újabb egyez­tetési körre lesz szükség, ez A HATOS JOGSZABÁLYCSOMAG ­amelynek vázát az Európai Bi­zottság által 2010 szeptemberé­ben kidolgozott javaslatok je­lentik - egyrészt növelné a „külső", Európai Unió által gyakorolt kontrollt az egyes tag­országok költségvetése felett. Az eredeti elképzelések szerint ennek keretében bevezetnék a túlzott egyensúlytalansági eljá­rás intézményét, amelynek cél­ja, hogy időben észleljék és kor­rigálják a makroszintű egyen­súlytalanságokat a strukturális költségvetési egyenleg alakulása mellett a jö­vőben vizsgálnák a tagállami kiadások növekedésének üte­mét is, az adósságkritériumot pedig az eddigieknél hangsú­telkeret nyújtana segítséget az eladósodott tagországok­nak. Ehhez módosítani kell az EU hatáskörét és munka- módszereit rögzítő lisszaboni szerződést: a változtatást az állam- és kormányfőket, vala­mint az Európai Bizottság el­nökét tömörítő uniós csúcs­szerv, az Európai Tanács 2010 decemberében elfogad­ta, ez év márciusban pedig az Európai Parlament is tá­mogatásáról biztosította. Az egyes tagállamoknak 2012 végéig kell ratifikálniuk a szerződésmódosítást, hogy az 2013 elején életbe léphessen. újabb hónapokat vehet igénybe. A magyar elnökség ugyanakkor kitart az eredeti menetrend mel­lett, és minden követ megmozgat annak teljesüléséért - mondta lapunknak Hajdú Márton elnök­ségi szóvivő. Szerinte az Euró­pai Tanács elvárása és a piacok várakozása is az, hogy június vé­géig legyen megállapodás, elma­radása pedig „beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhatna”. Kiszivárgott információk sze­rint a legnagyobb véleménykü­lönbség az automatizmusok és tyosabban, a deficitmutatóval azonos súllyal vennék figyelem­be. Másrészt az EU egyfajta „belsőkontrollt” is szeretne meghonosítani a tagállamok­nál, ezért azt indítványozza, hogy azok alkalmazzák költ­ségvetési eljárási gyakorlatuk­ban az általa kidolgozott mini­mumkövetelményeket. Ezek el­sősorban a költségvetés tervezé­sét, átláthatóságát és végrehaj­tását érintik. harmadrészt szigorítaná a szankciórendszert annak ér­dekében, hogy a tagállamok az új szabályoknak megfelelő­en alakítsák költségvetésüket. A szankciók már a megelőző szakaszban életbe lépnének, a pénzügyi bírság pedig végső az úgynevezett „score board” te­kintetében van az EP és a ta­nács között. Előbbi lényege, hogy a szabályokat megsértő tagállamokat egy automatiz­mus alapján, politikai mérlege­lés nélkül lehessen büntetni - ezt a tagállamok szeretnék elke­rülni. A 8-10 mutatóból álló, a makrogazdasági egyensúlyta­lanságokat jelezni hivatott ered­ménytábla pedig azért érzékeny téma, mivel ezzel újabb normá­kat állítanának fel a gazdasá­goknak. ■ Eltérő vélemények között kell a közös nevezőt megtalálni. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium adó- és pénzügyi szabályo­zásért felelős államtitkára, Kár­mán András által vezetett ma­gyar diplomaták dolgát nehezíti, hogy egyes kérdésekben nem­csak a tagállamok, hanem az Európai Parlament is megosz­tott, így sok esetben eltérő véle­mények sokasága között kell megtalálni a közös nevezőt. Hogy ez végül sikerül-e, azaz va­lóban át lehet-e tolni még ebben a hónapban, azaz a magyar el­nökség ideje alatt a csomagot az EU törvénykezésén, az egyelőre megjósolhatatlan. esetben a GDP 0,5 százaléka is lehet. Bevezetnék a fordított szavazást is: a szankcionálást célzó bizottsági javaslat elfo­gadását csak minősített több­séggel akadályozhatná meg a tanács. A HATOS JOGSZABÁLYCSOMAG cél­ja összességében, hogy egyrészt a tagországok egyensúlyban tartsák költségvetésüket, más­részt időben korrigálják az eset­leges makrogazdasági és ver­senyképességi problémákat. A remények szerint így nő annak az esélye, hogy a jövőben elke­rülhetők vagy legalább köny- nyebben kezelhetők lesznek a tagországok az egész európai közösséget veszélybe sodró adósságválságai Miről szól a hatos csomag? - A legfontosabb cél a költségvetés egyensúlya HIRDETÉS 7 Ha mondaná, akkor sem hallanék semmit, mert egész nap a víz alatt va­gyok. Persze azért néha ki kell jönnöm levegőért. Meg este aludni. És ha végül hazamegyünk, azt se bánom, mert tudom, hogy még legalább két fürdőbe megyünk idén. • Látogasson el három, az akcióban részt vevő fürdőnkbe, és 2 személyre ' szóló, 2 éjszakás észak-alföldi wellness hétvégét nyerhet! eszakalfold.itthon.hu ' . Minden élménnyel több leszel. MAGYARORSZAG Szívedhez legközelebb ÍmI

Next

/
Oldalképek
Tartalom