Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-07 / 132. szám

6 2011. JÚNIUS 7., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. június 6-án 23 400 | Nyitóérték: 23300 23 109 23200 23100 23 000 22 900 22800 22 700 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK _______________zoiko&w,. Ré szvény E-Star Utolsó ár (R) 11300 Változás (%) 4,14 Millió Ft 159 CIGPannónia 903 1,46 47 Danubius 3 500 1,44 1 Fotex 375 1,35 0 FHB 946 1,06 2 VESZTESEK F( )RRÁS: BÉT Részvény Synergon Utolsó ár (Ft) 322 Változás (%) Million-5,57 6 Richter 34 400-2,1 900 Pannergy 857-0,92 7 Egls 19 430-0,84 24 ORC 2 335-0,42 3 A BUX index az elmúlt napokban 23 600 23400 23200 23000 22 800 22 600 22 787 22 400 22200 _____________________________ po nt 05.27 05.3005.31 06.0106.02 06.03 '' FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.06.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 55 550 MALMI BÚZA 2011. augusztus 57850 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus 50 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 63 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 116500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 6-án 1€ 1$ 1CHF i i i 265,20 Ft 181,18 Ft 216,59-0,25 Ft-2,03 Ft-0,95 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.06.) Vételi Eladási | Budapest Bank 256,23 272,07 CIB Bank 253,75 274,89 Citibank 253,96 275,12 Erste Bank 256,97 271,77 FHB Bank 256,54 271,86 K&H Bank 257,19 272,01 MKB Bank 257,89 271,11 OTP Bank 259,64 272,96 Raiffeisen Bank 260,48 272,20 23 376 23 375 Mutassák meg, mi honnan való vm Három kategóriát terveznek: magyar, hazai és hazai feldolgozású termékek Mit mond az EU? AZ EU SZINTJÉN jelenleg a Kö­zösségi Vámkódex szabályoz­za, hogy mire lehet ráírni a „nemzeti termék” megjelö­lést, ez azonban eléggé sza­badon kezeli a fogalmat, így például az EU-n kívülről im­portált, de Magyarországon csomagolt élelmiszer az uniós szabály alapján már magyarnak minősül. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy ha egy termék előállítása több or­szágban történik - például termelése és előkészítése az egyikben, feldolgozása és csomagolása a másikban -, a terméket abból az ország­ból származónak kell tekin­teni, ahol „az utolsó lénye­ges átalakítás” történt. dója” mesterszakácsa. Ennek oka a takarmányok minőségé­ben keresendő, éghajlati és ta­lajadottságaink révén ugyanis a magyar takarmányok egészsé­gesebb, finomabb zsírszöveteket hoznak létre a húson belül. Ezek sütés közben hamarabb felol­dódnak, és segítenek megőrizni a hús nedvességét, ami végered­ményben a disznóvágás utáni friss pecsenye állagához közelí­tő gasztronómiai élményt nyújt. „Éppen ezért a húsok mellett al­kalmazottjelzésnek azt is ki kel­lene fejeznie, hogy az állat ma­gyar takarmányt kapott” - mondja H. Szabó. A szabályozás csak a Magyar- országon működő élelmiszer-vál­lalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, amelyek önkénte­sen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelen­leginél szigorúbb szabályok be­tartására, ugyanakkor feltétele­ket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel - például a nemzeti szí­nekkel vagy más jelképekkel - szeremé termékét népszerűbbé tenni. Ha a termék nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az ható­sági büntetést vonna maga után. Az ellenőrzést az MGSzH ellen­őrző hatósága végzi majd. A ter­vezetből a társadalmi egyeztetés és az EU hivatalos jóváhagyása után, várhatóan az idén ősszel lesz jogszabály. Hiába egyre erőteljesebb a lakosság hazai termékek­kel szembeni elkötelezett­sége, ha több élelmiszer­ről is kiderül, magyar származása az ilyen-olyan eredetmegjelölések ellené­re megkérdőjelezhető. Egy minisztériumi rendelet szerint végre egyértelmű lesz, mi magyar termék. AS-összeállítás A vidékfejlesztési tárca (VM) el­érkezettnek látta az időt annak pontos meghatározására, milyen árukon szerepelhet a „magyar termék” felirat, mi legyen „100 százalékban magyar”, és mely termék számít „kiválónak”, „prémiumnak” vagy „extrának”. A probléma komolyságát jelzi, hogy a jelenleg ilyen vagy ehhez hasonló megnevezéseket viselő termékeknek becslések szerint kevesebb mint fele, talán 15-20 százaléka viselhetne a továb­biakban ilyen tartalmú elneve­zést. A VM az eredet kérdésében kialakult kaotikus állapotokat egy „magyar termék” rendelettel szabályozná, amit márciusban bocsátottak társadalmi vitára. A szaktárca a hiteles tájékoz­tatás érdekében olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván beve­zetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatók és egyszerűbben felismerhetők. „A tervezet háromféle alternatívát nyújt a Magyarországon készült termékek megjelölésére. Esze­rint a „magyar termék” elneve­zést a jövőben csak a 100 száza­lékban magyar alapanyagokból készült, feldolgozott élelmiszer­nél használhatják a gyártók, for­galmazók. A fűszerezés és egyéb adalékanyagokkal kapcsolatban öt százalék a megengedett im­portküszöb” - mondta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár az Élelmiszer szaklap által rende­zett „Magyar termék reggelin”. A tervezet által meghatározott második kategória a „hazai ter­mék”, amely már nagyobb moz­gásteret biztosít a gyártóknak. Ezt az ebievezést azok a feldolgo­zott élelmiszerek viselhetik majd, amelyekben 51 százalék vagy annál magasabb a magyar alapanyag részaránya. A harma­A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszergyártókra vonatkozna - önként lehet csatlakozni dik elnevezés pedig a „hazai fel­dolgozású termék”. Ezt a kate­góriát azért tették a tervezetbe, mert vannak olyan élelmiszer­alapanyagok - például a kakaó vagy a kávé -, amelyeket termé­szetszerűleg nem termesztenek nálunk, ugyanakkor a teljes fel- dolgozási folyamat itt zajlik Ma­gyarországon. „Üdvözöljük a tárca kezdemé­nyezését, és támogatjuk a ma­gyar termékek eredetének pon­Az ipar észrevételei A társadalmi vitán beérkezett módosító javaslatok az import­küszöböt 10 százalékra java­solják emelni. A 95 százalé­kos magyar származású alap­anyagarány ugyanis túl ma­gas, hiszen ha csak a nem eg­zotikus hozzávalónak számító cukrot vesszük, abból is im­portra szorul az ipar. Mind­tos meghatározását a nyomon követés-deklarálás -informálás folyamatában” - mondja Né­meth Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke. A szak­ember szerint a csomagolt ter­mékek esetében egyértelmű a vásárlók informálása, a tőkehús esetében pedig az emh'tett „cso­magfolyamat” szigorú és követ­kezetes betartása vezethet ered­ményre. A tőkehús jellegű ter­mékek nyomon követésének ezek miatt a gyártók és feldol­gozók szerint elég volna a „magyar termék” megnevezést használni s az alapanyag dön­tő hányadának magyar erede­tére koncentrálni, és nem a ki­egészítő hozzávalók százalé­kos arányain töprengeni. Emellett szerintük a 100 szá­zalékban magyar és a „simán” meghatározott rendje alapján az ellenőrző hatóság (a Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal - MgSzH) deklarálja az eredetisé­get, amiről a kiskereskedelmi egységekben félreérthetetlen módon informálják a vásárlókat. „Érdemes lenne jó megkülön­böztetést alkalmazni, mert pél­dául a magyar sertés valóban jobb minőségű a legtöbb import- terméknél - mondja H. Szabó At­tila, a szentantalfai „Zsóka foga­magyar termékmegjelölés egy­fajta minőségi különbségtételt is jelenthet majd a fogyasztó szemében (vagyis a „100 szá­zalék magyar” termék a pré­miumkategóriát jelentheti), jól­lehet eredetileg ezek a jelölé­sek csak az alapanyagok szár­mazási helyét kívánják egyér- telműsíteni. Laboratóriumi munka a szegények népbetegsége ellen siKERszTORi Gyógyszerkutatási szolgáltató központtá válhat a közép-kelet-európai régióban egy magyar cég Tizenöt év elég volt ahhoz, hogy egy kis magyar cég kinő­je magát, s elismertté váljon. A budapesti központú Ubichem Kutató Kft. 1996-ban három ve­gyésszel és angliai partnerrel vágott neki a piacoknak, s az idén már több mint száz főt fog­lalkoztató középvállalkozás­ként száz százalékig magyar tulajdonba került. A cégnek minden esélye meg­van, hogy a gyógyszeripari kuta­tás-fejlesztési szolgáltatások te­rén hosszú távon megerősítse ve­zető szerepét Közép-Kelet-Euró- pában. A hajdani hármak egyike, Répási József ma társtulajdonos 24 százalékos részesedéssel, s egyben az ügyvezető igazgatói tisztséget is betölti. Tulajdonos­társa, Szőke Márton nem tisztán pénzügyi befektető. A cégnél, végzettsége révén Répási József viszi a szakmai vonalat. Elsősor­ban a gyógyszerhatóanyag-fej­lesztés kémiai és analitikai olda­la a profiljuk. Ezen a kényes te­rületen nem elég egyszer megfe­lelni a megrendelőnek, hanem folyamatosan magas színvonalú szolgáltatást kell nyújtani, hi­szen a bizalom elvesztésével könnyebb elveszíteni egy meg­rendelőt, mint újat szerezni. A piaci versenyben először majd­hogynem szájról szájra hagyo­mány alapján adták tovább a Ubichemet a gyógyszercégek, az­tán az elért eredmények alapján egyre nőtt az ismertségük, szak­mai hírnevük. Répási József a fővárosban, az Illatos úti központban beszél az álmairól. Mert nyilván lehet ál­ma egy valaha kémiai diákolim­piát nyert neves szakembernek is, neki történetesen az, hogy a ■ Répási József az idén 40 százalékos növekedésre számít. Ubichem ne csak szolgáltatáso­kat nyújtson, hanem maga is g résztvegyen új gyógyszerható- 5 anyagok felfedezésében. A cég | az utóbbi években több új ható- J anyagok kifejlesztésére létrejött 1 konzorcium munkájában vett Répási: Olcsóbban, hatékonyabban részt. Ezek közül a talán legsike­resebb az új, tuberkulózis elleni hatóanyag kifejlesztését célozta meg. Bár a szegények betegsé­gének kezelésére most is van­nak hatóanyagok, az igazi áttö­rés várat magára. A gyógyszeriparban jártasak tudják, hogy egy-egy új szer elő­állítása 1-1,5 milliárd dollárba kerülhet, az Ubichem egyik cél­ja az, hogy a jelenleginél hatéko­nyabb fejlesztési stratégiával ezt az összeget akár a harmadára le­szorítsák. S ha már pénz: Répási József azt mondja, hogy a mai, Magyarországról elvándorlós, külföldi munkát keresős idők­ben őket nem fenyegeti veszély. A szakembergárdájuk stabil, másfél évtized alatt alig néhá- nyan távoztak a cégtől, s nem azért, mert csillagászati fizetése­ket adnak, hanem mert a kutatók biztos jövőt látnak a vállalkozás­ban. Tudják, hogy a világ húsz országában hetven partnerrel állnak kapcsolatban, önálló kép­viseletet tartanak fenn Angliá­ban és az Egyesült Államokban, s hasonlóra készülnek Japánban is. A vállalkozás tavalyi forgalma meghaladta az egymilliárd forin­tot, s az idei évre 40 százalékos növekedést prognosztizálnak. S az út egyik fontos állomásaként ott lehet a tuberkulózis elleni új szer fejlesztésének folytatása is, de már gyógyszergyári partner bevonásával. ■ Sz. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom