Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-18 / 115. szám
6 2011. MÁJUS 18., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. május 17-én 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011. 05.17. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ANY 770 2,66 18 CIG Pannónia 896 1,81 49 Émász 19 800 0,63 0 Synergon 420 0,00 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Vátozás (%) Millió Ft Rába 771-3,62 16 Egls 19 005-3,28 109 Danubius 3 680-3,15 3 Econet 35-2,77 35 Fotex 376-2,33 2 Richter 35 815-1,87 687 A BUX index az elmúlt napokban 23 800 "" ~~~ 23 700 23783 23 600 23 500 23 400 23 300 23 200 23367D [3148 23 10(1 23 338 pon{ 05.09 05.10 05.11 05.12 05.13 05.16 "aP FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.17.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus___________55 000 MALMI BÚZA ^OTLaugusztus_________55 000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus___________48 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 110000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 17-én 1€ 1$ 1CHF i i f 267,94 Ft 189,17 Ft 213,39-0,1 Ft-0,38 Ft +0,08 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.17.) Vételi Eladási | Budapest Bank 260,15 276,25 CIB Bank 257,19 278,63 Citibank 256,84 278,24 Erste Bank 260,54 275,56 FHB Bank 259,94 275,46 K&H Bank 261,08 276,12 MKB Bank 260,57 273,93 OTP Bank 260,96 274,34 Raiffeisen Bank 262,29 274,09 Finisben a mentőcsomag lakossági hiteladósok Kvótarendszer tompítaná az árverezéseket A nem problémamentes* hitelek állománya (háztartásoknál, milliárd forint) 1800 1500 1200 S 900 _• °L 600 I-n 300 2005-2010 * Külön figyelendő és problémás kategóriába sorolt. A lakossági hitelek megoszlása (hátralékosság szerint, 2010. december, százalék) újratárgyalt 5,28 90 napon belül lejárt 15,87 nem lejárt 69,51 90 napon túl lejárt 9,34 Forrás: PSZAF Napokon belül megkapják a bankok a kormánynyal az adósmentésről szóló megállapodás tervezett szövegét. A közel véglegesnek tekinthető változat szerint életbe lép a moratórium júliusban, ám az árverezések kvótarendszerben indulhatnának, és egyéb vállalásokat is tettek a bankok. Barát Mihály Közel jár a megállapodáshoz a Magyar Bankszövetség és a kormány a bajba került lakossági hiteladósok problémáit megoldani hivatott intézkedéscsomaggal kapcsolatban, legalábbis erre lehet következtetni abból a megállapodás-tervezetből, amelyet legutóbb a Magyar Hírlap Online tett közzé (a miniszterelnöki szóvivő csak a megállapodás tényét cáfolta, tartalmilag nem kommentálta a részleteket). A megállapodástervezet javarészt a már korábban kiszivárgott elemeket tartalmazza: így az árfolyamhatás mérséklése érdekében átmenetileg korlátoznák a törlesztési árfolyamot, a szociálisan rászorulók helyzetének kezelésére létrehoznák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, és feloldanák a kilakoltatási moratóriumot is. A pénzügyi szolgáltatók emellett vállalják, hogy a jelenleginél intenzívebben hitelezik a hazai kis- és középvállalkozásokat, és élénkítik a lakáscélú hitelezést is. A törlesztési árfolyam korlátozása a szerződéskötéskor 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó ingatlanokra vonatkozna: a svájci franknál 190, a japán jennél 1,99, az eurónál pedig 265 forint lenne az ideiglenes plafon. A piaci és törlesztési árfolyam közötti különbségre a pénzügyi szolgáltatók külön forinthitelt nyújtanának az ügyfeleiknek, vagyis az adósoknak az árfolyam-különbözetet vissza kellene téríteniük. A létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaságra is meghatároz a megállapodástervezet szabályokat. Az adósok és a hi-A BAJBA KERÜL adósok problémájának megoldásának sürgősségét jól alátámasztják a banki hitelportfoliók minőségéről szóló felügyeleti statisztikák. Ezek szerint a nem problémamentes (problémás és külön figyelendő) háztartási hitelek állománya 2008 és 2010 között több mint háromszorosára, 1719 Főbb pontok (A KORMÁNY ÉS A BANKSZÖVETSÉG MEGÁLLAPODÁSÁBAN) ■ törlesztési árfolyam korlátozása a devizaalapú hiteleknél ■ eszközkezelő társaság felállítása ■ kilakoltatási moratórium megszüntetése július l-jétől m kkv-szektor hitelezésének élénkítése* m lakáshitelezés élénkítése* 'A SZOLGÁLTATÓKNAK NYÚJTOTT KÜLÖNADÓ-KEDVEZMÉNYÉRT CSERÉBE telezők együttesen kezdeményezhetnék az eszközkezelőnél a fedezetül felajánlott ingatlan eladását, mégpedig előre meghatározott szabályok szerint kiszámított áron. A számítás alapja nem túl bonyolult: Budapesten és a megyei jogú városokban milliárd forintra emelkedett, és csak tavaly több mint kétharmadával nőtt a mennyiségük. A felügyelet adatai szerint decemberben a lakossági hitelek 9,3 százaléka volt 90 napon túli csúszásban, a 90 napon belül nem teljesítő tételek aránya pedig közel ló százalékos volt az állományon belül. a kölcsönszerződéskor megállapított forgalmi érték 55, városokban 50, községekben pedig 35 százalékán történhetne meg az értékesítés. Az ingatlanpiaci zavarok - vagyis az ingatlanárak drasztikus mértékű csökkenése - megelőzése érdekében a hitelezők kvótákat kapnának a 30 millió forint forgalmi érték alatti lakásoknál, hogy ne kerüljön túl sok ingatlan egyszerre az amúgy sem éppen a virágkorát élő piacra. A kkv- és lakáscélú hitelezés élénkítésének vállalásáért cserébe a bankok engedményt kaphatnának a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadóból, ám értelemszerűen ehhez is meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. A kkv-hiteleknél az a szabály, hogy amennyiben a szektornak nyújtott állomány a 2010 decemberi állapothoz képest öt százalékot meghaladó mértékben növekszik, akkor az árfolyamszűrt növekmény 5 százaléka levonható a különadóból, ám a kedvezmény nem lehet több, mint az eredetileg fizetendő különteher 15 százaléka. Fontos megkötés ugyanakkor, hogy a lombard típusú (készpénz-, illetve betét- és értékpapír-fedezetű) hitelek nem tartoznak ebbe a körbe. A lakossági jelzáloghiteleknél pedig a 2011-ben folyósított hitelek 5 százaléka vonható le a különadóból. Népszámlálás: már az interneten is lehet az idén nyilatkozni Az idén lehet először az olcsóbb interneten adatot szolgáltatni az őszi népszámláláshoz, de negyvenezer számlálóbiztos is járja majd az országot. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta: ösztönzik az internetes formát. A 15. magyarországi népszámlálás során az összeírás október 1. és 31. között lesz, a pótösszeírás november l-jétől 8-áíg tart. A negyvenezer számlálóbiztos szeptember 27-30. között minden címre eljuttatja a netes adatszolgáltatáshoz szükséges kódszámot és a kérdőív mintáját. Ezután októbertől a kistelepüléseken - ahol kisebb az esélye az internetes adatszolgáltatásnak - elkezdenek dolgozni a számlálóbiztosok. A kérdőívek kitöltése kötelező, aki nem engedi be a kérdezőbiztost, szabálysértést követ el. Akik nem élnek az internetes lehetőséggel, azokhoz az azt követő hetekben látogatnak el a számlálóbiztosok. A lényeg: az egy háztartásban élőknek egyféleképpen kell adatot szolgáltatniuk: interneten vagy papíron a biztosoknak. ■ Fogadni kell a kérdezőbiztosokat, kötelező a kérdőívek kitöltése. A KSH különös gondot fordít az adatvédelemre. A válaszolóknak nevet nem kell megadniuk a nemzeti, nyelvi, vallási hovatartozásról, a tartós betegségről, fogyatékosságról adott adatoknál, tehát erről nem kell nyilatkozniuk. A közreműködők titoktartási nyilatkozatot írnak alá, az adatokból nem lehet visszakövetkeztetni a nyilatkozókra. ■ Mindössze fél óra A KÉRDŐÍVEK KITÖLTÉSE egy két-, háromtagú családban összesen fél órát vesz majd igénybe. A számlálóbiztosok egy háromfős háztartás után 1500 forintot kaphatnak. A népszámlálás első rendszerezett adatait várhatóan 2012 első negyedévében hozza nyilvánosságra a KSH, a végleges adatokat az utolsó negyedévben. Összesen mintegy ötvenmillió oldalnyi kérdőívet kell majd feldolgozni. Romló portfoliók, egyre többen késlekednek Csaknem 85 milliárd forint ment el áramtámogatásra energia A megújulóbázisú termelőknek a dotáció harmada jutott - Az idei évtől már csökkennek a kifizetések Tavaly 7,17 gigawattórányi olyan villamos energiát vásároltak a hazai fogyasztók, amelyet vagy hővel kapcsolt áramtermeléssel, vagy megújulóalapú energiahordozóból állítottak elő. E mennyiség 5,4 százalékkal volt nagyobb a 2009-esnél, főleg az új szélenergia-kapacitások és kisebb mértékben néhány új biogázprojektnek köszönhetően. Viszont az egy évvel korábbinál 7,7 százalékkal többet, azaz 84,7 milliárd forintot fizettünk érte a Magyar Energia Hivatal (MÉH) most közzétett összefoglalója szerint, tehát a támogatás folyó áron vett fajlagos mértéke 2,2 A havi előlegszámla szerencsére megszűnt. százalékkal nőtt. A támogatási rendszeren belül (KÁT: kötelező átvételi rendszer) továbbra is a kapcsolt energia vitte el a legtöbb pénzt: ezen erőművek az összeg kétharmadát kapták, vagyis 56,7 milliárd forintot. A megújulóbázisú termelőknek a támogatási összeg harmada, 28 milliárd forint jutott, a hulladékból termelt villamos energia előállítói pedig mindössze egyszázaléknyival részesültek a pénzből. 2010-ben a KÁT-értékesítők havi termelésüket jellemzően felültervezték, ez hozzájárult ahhoz, hogy a KÁT-szabályozási energia költsége kiugróan magas, több mint 18 milliárd forint volt. A felültervezés hátterében valószínűleg a havi előlegszámla benyújtásának lehetősége állt, ez 2010 decemberében jogszabály-módosítás következtében megszűnt. A megújuló- és hulladékalapú villamosenergia-termelésre vonatkozó uniós célkitűzéseket figyelembe véve hazánk már 2005-ban teljesítette a 2010-re meghatározott 3,6 százalékos részarányt a bruttó villamosenergiafogyasztáshoz viszonyítva. A támogatási rendszer változása miatt 2011-től jelentősen csökken az áramár-támogatásra kifizetett pénz. ■ VG (Ma parlamenti nyílt napot tartanak az energiastratégiákról a szakmai szervezetek.) A kifizetett támogatás alakulása kategóriák szerint (2010) vízerőmű 5 MW alatt 1% 0,8 Mrd Ft kapcsolt 66% 56,7 Mrd Ft bio-, depónia-, szennyvízgáz 1% 0,9 Mrd Ft hulladék — 1% 0,83 Mrd Ft biomassza 23% 19,5 Mrd Ft szélerőmű 8% 6,8 Mrd Ft VG-GRAFIKA Forrás: MÉH 15 éves megtérüléssel számolnak A megújuló energiahordozók részesedése az energiastratégia tervezési időszakának a végére akár 35-40 százalékos is lehet, a 2030-ig kitűzött cél azonban 20 százalék. A megújulóalapú áramtermelést a jövőre egyszerűbb engedélyeztetéssel, technologiaßggö és kapacitásméret szerinti támogatással ösztönzi az állam 15 éves megtérüléssel számolva. A kapcsolt erőművek esetében a támogatást a hasznos hő előállítása után kalkulálják majd. Júliustól életbe lép a biomassza-erőművek által felhasználható faanyagra vonatkozó szabályozás, a nyár közepétől pedig a termálvíz-hasznosítást érintő új szabályozás.
