Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-23 / 119. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP MBIIlllllllillll.. lll'IIIIMIIIIIIIIIIIIIWWIIMWillll IHN HIHIIIill ■■ Ilii PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 23., HÉTFŐ Egészségnap: sorban állták a szűrésekért a bajaiak Családi program lett a városi egészségnap Baján. Fiatal szülők gyerekeikkel, idős emberek unokáikkal várakoztak türelmesen sorukra a Bácskai Kultúrpalotában. Szombaton volt a hagyományos tavaszi egészségnap, melyen a szűrővizsgálatokat ingyen végezték a szakemberek. A programban az ingyenes szűrővizsgálatok mellett bőrvizsgálat, légzésfunkció-vizsgálat, természetgyógyászati bemutató és egészséges ételek kóstolóval egybekötött bemutatója szerepelt. Zöld Lászlóné, a program egyik házigazdája rendkívül sikeresnek nevezte a rendezvényt, melyen több százan jelentek meg ezúttal is. A szombati rendezvény egyik újdonsága volt a légzésfunkcióvizsgálat, melynek az volt a célja, hogy a dohányos emberek körében felismerje a COPD-t, a krónikus obstruktiv légúti betegséget. A vizsgálatot dohányzóknak, asztmásoknak és azoknak az allergiásoknak ajánlják, akik gyakran köhögnek, a légzésük nehezített. A rendezvény másik helyszínén, a Bajai Szent Rókus Kórház urológiai szakrendelőjében dr. Tóth Gábor főigazgató főorvos prosztataszűrést végzett. A program folytatásaként szombaton délelőtt 10 órától dr. Kovács Zsolt főorvos szív-ultrahangvizsgálatra várta a bajaikat - előzetes bejelentkezés alapján. Egy kis talpmasszázs mindig jól jön az embernek Pödrés nélkül nincs siker félegyháza A szakállasokat is szívesen látták a bajuszfesztiválon Akiknek még nem pelyhedzik az álluk, azoknak is lehet bajszuk lakkot, zselét, hajszárítót, fésűt is bevetettek a tökéletes ered-. mény érdekében. „Ha ennyi szőr lenne az arcodon, tőlem biztosan nem kapnál puszit” - névette el magát a fesztivál indulóit látva egy ifjú hölgy, barátját sűrű jövőbeli borotválkozásra ösztönözve. Mások szerint azonban a bajusz méltóságot kölcsönöz a férfinak, és nem csupán egy szőrpamacs az orr alatt. Büszkén is sétáltak a versenyzők a város utcáin, élvezve a napsütést. Ifjú „rajongók” is feltűntek, akik kartonból kivágott vagy fonalból sodort műbajusszal illegtek. A legeredetibb induló viszont egy hölgy volt, aki az arcszőrzet alapanyagául a kukoricacsuhét választotta. „A magyar férfiak a kortárs utazók, krónikások feljegyzései szerint a történelem során mindig bajuszt viseltek. Széchenyi is leírta: elképzelhetetlen, hogy ő valaha levágja a bajszát. A magyarsághoz tartozás szimbóluma lett a bajusz, ugyanúgy, mint a ló. Hiába tiltották be egy időben a Habsburgok a növesztését, ezt a rendelkezést nem lehetett betartatni. A bajusz nemcsak viselet, hanem életforma, és a magyarokra jellemző gondolkodásmód. A magyar bajusz nem szőrből létrehozott különlegesség, az a maga természetességében jelenik meg, a lélek külső megnyilvánulása” - ezeket a filozofikus gondolatokat Mudry Péter filmrendező mondta el a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, ahol Puskel Zsolt fotóiból nyílt kiállítás. A tárlat témáját nem nehéz kitalálni... A hazai és hat külföldi országból - például Németországból vagy az Egyesült Államokból - érkezett „szőrösök” összesen öt kategóriában versengtek: voltak a szakállasok, a részleges és toldott szakállasok, a „kenceficés” és a természetes bajszosok. A héttagú zsűri döntése értelmében végül Szilágyi Péter lett a bajuszkirály. Szélesebb a vállnál a baj'sz Hetykén felfelé álló vagy lekonyuló, cérnavékony és tömött baj szú résztvevó'k egyaránt feltűntek szombaton Félegyházán, az V. Kunsági Bajuszfesztiválon. Persze a nagy szakállú - főleg külföldi indulókat - is szívesen látták. Hraskó István A városközpontban sétálók már reggel is találkozhattak a szőrszobrászat jeles művészeivel, akik akkor még civilben hangoltak a délutáni versenyre. Pár órával később népviseletbe, frakkba vagy kun jelmezbe öltözve egészen másként mutattak. A Kossuth utcai ünnepélyes felvonulásra mindenki díszbe hozta ékességét, legyen az bajusz vagy szakáll, sok esetben a kettő együtt. A felkészülés egyes indulóknál nem volt több egy magyaros pödrésnél, míg mások Júniustól új vezetője lesz a Városgazdának kiskunhalas Péntek délben lejárt a határidő, eddig nyújthatták be jelentkezésüket a jegyzőnél a Halasi Városgazda Zrt. vezetői posztjára pályázók. A jelentkezők nevét nem hozták nyilvánosságra, de információink szerint öten szeretnének a városi cég vezérigazgatói lenni. Úgy tudjuk, Födi István jelenlegi vezető nincs a pályázók között. Kiskunhalas képviselő-testülete május 30-án választja ki az új igazgatót, aki tisztségét június elsejétől láthatja el. (zsd) A tanuszoda nyári nyitva tartásáról Bácsalmás Holnap a képviselő-testület két tucat ügyet tárgyal. Szó lesz többek között a piaci díjtételek törvényességi észrevételezéséről, a lakosság egészségügyi helyzetéről, a város forgalmi rendjét érintő változásokról és a tanuszoda nyári nyitva tartásáról. (J. J.) Bartók-emléktáblát avattak a jubileumon kiskunhalas Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte pénteken a halasi Kertvárosi Általános Iskola. A jubileumi rendezvényen az iskola jelenlegi és egykori diákjai, valamint tanárai nagyszabású gálaműsort adtak az ünneplő közönségnek. Az évfordulón a Kiskunhalasi Városszépítő Egyesület kezdeményezésére a Rácz-Fodor Katalin grafikusművész által készített Bartók Béla-emléktábla került az iskola falára, de tér- és utcanévfeliratokat is átadtak. A gála után a résztvevők megtekintették az iskola aulájában a volt és a jelenlegi kertvárosis diákok és szülők műveiből berendezett kiállítást is. (zsd) További hírek a t ON.hll hírportálon Mozgásban Tizedik alkalommal rendezték meg Kiskunfélegyházán a Miénk itt a tér szabadtéri kiállítást és fesztivált. A Móra Ferenc Gimnázium Mozgásszínházának előadása volt a megnyitó attrakciója. A teret ezúttal Bátóczki Réka szobrokkal, Eperjesi Zsolt fotókkal, Kiss Ákos videoinstallációkkal, Nagy Zsófia Magdolna festményekkel és Igor Szmiljanics szobrokkal sajátította ki. A kiállítást Kapus Krisztián polgármester nyitotta meg. (V.P.) Nem Sértették, átlépték Tegnap délután sokan lépték át az államhatárt Garánál. Falunap volt Regőcén, így az unió határán átlépve indulhattak a 7 kilométerre lévő szomszéd faluba a garaiak. Ehhez azonban a jelenlévő rendőrök és fináncok munkájáért személyenként és óránként hatezer forintot kellett leszurkolnia a garai önkormányzatnak. így kelhetett át az árkon a hagyományos öregfiúk kézilabda-mérkőzésére és a harmadik félidőre egyaránt felkészült küldöttség. Este a hazafelé vezető úton már nem használhatták az ideiglenes átkelőt, így közel 100 kilométeres kerülőre kényszerültek, a hazatérők.
