Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-25 / 121. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 25., SZERDA PETŐFI NÉPE Hegyek közt az utolsó héten giro d’italia Turistaúton a tévé képernyője előtt Gyász a versenyen Százkét évvel ezelőtt kezdődött az olasz kerékpáros-körverseny története. A Giro d’italia népszerűsége azóta is töretlen. Ökrös Csaba A KERÉKPÁRVERSENYEK velejárója a baleset. A nagy sebességgel haladó kerékpárosok sok veszélynek vannak kitéve. A negyven kilométeres átlagsebességgel haladó sportolók legtöbbje elszenvedett már súlyos sérüléseket. Idén halálos áldozatot is követelt a Giro d’Italia. A belga Wouter Weylandt olyan szerencsétlenül bukott egy lejtőn, hogy életét vesztette. Weylandt ravatala kaszon az utolsó előtti hegyről lefelé száguldva szerez majd előnyt, és azt megtartja a célig. Félig teljesítette ígéretét, hiszen elhúzott Contadortól. Lefelé. Az utolsó emelkedőn azonban a spanyol szinte állva hagyta. Nem szövegelt, csak ment. Nagyon. Az utolsó néhány nap - egy szakasz kivételével - hegyek közt telik a bringásoknak. Amennyiben Contador nem szenved balesetet, vagy nem fog ki nagyon rossz napot, aligha veszik el tőle a győzelmet. ződő szakaszon tovább növelte előnyét. Először az Etnán láthatták versenytársai, hogy milyen a távolodó spanyol hátát nézni. Május 15. óta ő viseli a magba rosát. A többszörös Tour de France-győztes kerekest máris a belga legendához, Eddy Merckxhez hasonlítják. A hatvanas-hetvenes évek nagy versenyzőjét Kannibálnak becézték, mert szinte felfalta ellenfeleit. Contador az idei Girón „végzi ki” hegyről hegyre a riválisait. Az olasz Vincenzo Nibali közölte, hogy a múlt vasárnapi szakét hét eltelt az idei versenyből, egyre inkább úgy tűnik, a spanyol Alberto Contador megnyeri az idei olasz kört. A hazai szurkolók abban reménykedhetnek, hogy a dobogó második és harmadik helye honfitárs kerekeseknek jut. Itália egységének százötvenedik évfordulóját az olasz bicikliversenyzők ezzel ünnepelhetnék. A legismertebb sportesemények egyike a Giro. Ennek okát éppúgy kereshetjük a kerékpársport népszerűségében, mint Olaszország építészeti örökségének szépségében és természeti csodáiban. A televíziós közvetítések ugyanis végigkalauzolják a nézőt Itálián. A háromhetes utazás során akár úti célt is választhat magának az a sok tízmillió ember, aki tévén nézi a versenyt. A kerékpározás bizonyos tekintetben hasonló a profi bokszhoz, ahol a komoly tétmérkőzések előtt az ellenfelek üzengetnek egymásnak. A profi bringások is éppúgy megvívják a maguk szóbeli ütközeteit, mint ahogy próbára teszik egymás erejét a 160-240 kilométeres szakaszok során, melyek közben időnként jóval 2000 méter fölé is felbicikliznek a hegyekben. Már a verseny előtt többen bejelentik igényüket a versenyben vezetőA szurkolók egészen közelről biztatják (vagy gyalázzák) a versenyzőket nek és a végső győztesnek járó rózsaszín trikóra, a magba rosára. Általában azt is elmagyarázzák, hogy miért nem a többi esélyes egyike szerzi meg a győ-. zelmet. A verseny előrehaladtával aztán a bizonyítványt magyarázzák a csak verbálisán erős bringások, aki meg az élen áll, igyekszik szerény maradni. Idén Alberto Contadornak illik szerénynek maradni, hiszen a hegyekben megmutatta: az esélyesek között ő a legerősebb. Meglepően aktív volt a múlt héten, minden hegyi befutóval végEgy doppingellenes szurkoló Contador nyomában Fogytán a szusz. A spanyol Igor Antont baszk szurkoló biztatja. „Menj már előre egy kicsit!” Nibali (jobbra) türelmetlen. Ecsetvonással tesz rendet az alkotó tiszakécske Hatvanéves Gyalai Béla festőművész „Pályafutásom kezdetétől tisztán próbáltam festeni. Függetlenül a motívumoktól mindig belülről építkeztem, nem akartam megfelelni a külső elvárásoknak” - vallja a Pilinszky-díjas Gyalai Béla. A hatvanéves tiszakécskei festőművésznek Számvetés címmel nemrég nyüt kiállítása a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. A kécskei Református Gimnázium tanára éppen egy tiszai tájképen dolgozott, mikor felkerestem műtermében. Ez új mű, de mint megtudom: a festő mostanság tíz-húsz éves munkáit is előveszi és átfesti.- A régebbi képekben hihetetlenül élménydús részletek vannak tele erővel. Mostanában mégis sokszor kényszert érzek arra, hogy összefogjak felületeket, erősítsek színfoltokat. Ez is a letisztulási folyamat része - magyaráz, miközben körbejárjuk a régi ház termeit. A hozzáértők szerint Gyalai műveit alapvetően két csoportra lehet osztani: vannak a plein air tájképei, és vannak különös, misztikus-biblikus figurákat vörös-arany színekbe rejtő „mélyebb, „öntépő” alkotásai.- Meggyőződésem, hogy minden emberi tevékenység abból a belső vágyból fakad, hogy rendet, harmóniát teremtsünk önmagunkban és magunk körül. Az alkotómunkára különösen érvényes ez. Ilyenformán teljesen mindegy, hogy mit fest az illető - tájat vagy figurális képet, vagy bármi más „motívumot’’. A lényeg az arányokban megfogalmazódó rendben rejlik. Csak a belső érzésekre kell hagyatkozni - hangzik a kécskei művész ars poeticája. Az azért kiderül: a Tisza-parton üldögélni csak jobban esik, hiszen ott vannak a nagy-nagy csodák: csiripelnek a madarak, szaladgál az egér, virágzik az aranyeső.- A szabadban történő festés szívügyem. Felold, megnyugtat, megtisztít. Nagy koncentráltsággal, mégis lazán és lendülettel kell dolgozni. Végig kell vinni egy folyamatot valahogy úgy, mint a távol-keleti művészetben. A műtermi munka más. Egyfajta különös párbeszéd a képpel. A kép csinálja önmagát, én csak eszköz vagyok - avat be újabb alkotói titkokba. Tanárként úgy látja: a mai fiatalok el lettek rontva.- Túlságosan szabadjára lett engedve a gyeplő, és ma már nincs visszaút, nem lehet rendet teremteni. Nem kemény szigor A lényeg az arányokban megfogalmazódó rendben rejlik - vallja Gyalai Béla kellene, csak azok az alapértékek, melyek mára eltűntek: a tisztelet és a becsület. Sűrű ez az év a helyi nemzetközi művésztelep vezetőjének: Tiszakécske erdélyi testvértelepülésén, Gyimesfelsőlokon pünkösdkor nyílik kiállítása, majd Ausztriában és végül ősszel Tiszakécskén rendez bemutatót. ■ Hraskó István
