Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-05 / 104. szám

Kényes kérdés a véralvadás hematológia Ha alvadásgátlót szed, fontos a folyamatos ellenőrzés! A véralvadás zavara még nem betegség, inkább egyfajta állapot, ami egyéb betegségek vagy szervezeti diszfunkciók következménye. Sokféle esetben kell véralvadás­gátló terápiát végezni, akár önmagában, akár kiegészítő kezelésként. Tóth Tímea Az egyik leggyakoribb eset a szívbillentyű-beültetés vagy egyéb műbillentyű beültetése, melyre kicsapódik a véralvadék. Ez az alvadt vérdarabka ideig-óráig nö­vekszik, majd leszakad és a vér­keringésbe kerülve útjára indul. Ha szűkületbe érkezik, beszorul az érbe, megáll, és eltorlaszolja véráram útját. Ez a trombózis, ami gyakran a lábszárban kelet­kezik. Ha azonban életfontossá­gú szerveket torlaszol el, életve­szélyes állapot alakul ki. Vérünket hajlamosak va­gyunk egy homogén, vörös szí­nű folyadéknak tekinteni, azon­ban sokféle anyagot tartalmaz: sejtek, fehérjék, hemoglobin, im­­munsejték, Vérlemezkék, vörös­­vérsejtek stb. Valójában sűrű massza1 lehne, szervezetünkben mégis képes megőrizni folyé­kony állapotát, így el tud jutni a sok kis hajszáléren keresztül a legutolsó sejtünkig is. Ha a vér kikerül az ereinkből, akár a külvilág felé, akár belső vérzésekkel egyéb szervek, bel­ső üregek felé, akkor nagyon J gyorsan megszilárdul. Nagyon ü fontos és hasznos, mert így el­zárja az adott érpálya sérülését, és megakadályozza a folyamatos vérzést, vérszivárgást. Ha azon­ban a véralvadás az éren belül történik meg, eltömi-elzárja azt az eret, amelyben keletkezik. Az alvadást egy nagyon bonyo­­lult belső szabályozórendszer irányítja. Amikor véralvadási időt mérünk, akkor arról kapunk pontos információt, hogy ez a szabályozórendszer hogyan mű­ködik. A véralvadást jelző érté-Ha baj van, irány az orvos. Egy rendszeresen elvégzett otthoni ellenőrzés biztonságot adhat a betegnek kék egészséges emberek eseté­ben közel egyenlők. A véralva­dás ideje nagyon változó lehet, és tapasztalható egy napi, heti, havi ingadozás is, egyéb betegsé­gektől, állapotoktól függően. A megoldás tehát a véralvadási ér­tékek terápiás tartományának el­érése és megtartása. Ma már van olyan műszer, amellyel gyorsan ellenőrizhető, hogy helyes dózis­ban kapja-e a beteg a gyógyszert, tehát a terápiás tartományban tud-e maradni. Az otthon is hasz­nálható készülék a vércukormé­­rőhöz hasonlóan, egyszerűen működik. Egy csepp vért ve­szünk az ujjbegyből, és egy - a készülékbe helyezett - tesztcsík­kal ellenőrizhetők az értékek. Saját terápiás tartományunkat csakis az orvosunk határozhatja meg, ez betegségenként is válto­zik. A véralvadási zavarok sú­lyos zavarnak számítanak, így a folyamatos orvosi ellenőrzés minden esetben szükséges! Ez az állapot havonta legalább egy rutinellenőrzést kíván meg, la­­boros vérvétellel, de az utazás, a várakozás stb. sok betegnek ter­het, számos kötöttséget jelent. A véralvadásra az életvitel is ha­tással bír: a táplálkozás, a hor­monváltozások és lázas állapo­tok, egyéb gyógyszerek, így az otthoni ellenőrzéssel való álla­potkövetés fokozott biztonságér­zetet adhat a betegnek. Hátúi sűrű a vérünk, trombózist okozhat vannak olyan állapotok, amikor a szervezet belső fi­nom szabályozórendszere felborul, és nem tudja a helyzetnek megfelelően ten­ni a dolgát. Visszatérve a műbillentyűk példájára: az ilyet a szervezet testidegen anyagként érzékeli, és igyek­szik véralvadékkal körbe­venni, elszigetelni, megsza­badulni, ily módon megvé­deni a szervezetet az idegen anyagtól. Ha a véralvadék leszakad, fontos szerveknél elzáródást okozhat. A véral­vadásgátlók ennek a meg­akadályozására szolgálnak. Ez azonban mellékhatások­kal jár, tehát véralvadásgát­ló szedésekor a sérüléseknél nehezebben alvad meg a vé­rünk, mesterségesen vérzé kénnyé válunk. Életveszélyes, hatul híg a vér HA TÚL NAGY DÓZISBAN Szed­jük a véralvadásgátlót, az is veszélyes, mert kisebb sérülé­sek által elvérezhetünk. Olyan kis, belső mikrosérülé­­sekről van szó, melyeknek naponta ki vagyunk téve. Ha csak leugrunk egy lépcsőről, elpattanhat egy hajszálér. Egy nagyobb nyelésnél az étel felkarcolhatja a nyélé csövet, vagy megsérülhet a gyomor. Megerőltető testhely­zetek okozhatnak kisebb ízü­leti vérzéseket. Egészséges embernél ezeket észre sem vesszük. De ha a véralvadás­gátló tablettákkal mestersé gesen gátolt az olvadási fo­lyamat, akkor ezek az akár napokig tartó mikrovérzések veszélyessé válhatnak Az érintett szerv beduzzadhat, roppant fájdalmassá válik, esetleg vérszegénység is ki­alakulhat. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Az izomsejt még lustálkodni is tud A testünk tudatos mozgá­saiért felelős vázizomzat rost­jai nemcsak összehúzódni és ellazulni, hanem - nyugal­mi állapotban - relaxálni is képesek. Holland és ameri­kai kutatók új felfedezése ez, s igaz a különleges fel­építésű szívizomra is. Gyakori a szívhalál az élsportolók között a megfeszített sporttelje­sítmény miatti tragikus vég még annál is gyakoribb, mint eddig hitték. Csak­hogy nem mindig derítik ki utólag, mi okozta a tragé­diát. Amerikai kutatók sze­rint a fekete kosárlabdázók­nál háromszor nagyobb a hirtelen szívhalál kocká­zata, mint a fehéreknél. Összefüggés a hajszín és a memória között? német kutatók szerint egy bizonyos fehérje egyszerre' szabályozza a tanulásért és emlékezésért felelős agy­működést, és a hajszín ala­kulását. Egereknél kapcsol­ták ki a muszkelin nevű fe­hérjét kódoló gént. Az emlí­tett agyterületeken megvál­toztak a hullámok: az ere­detileg fekete színű állatok hamarosan csokoládébarna színűek lettek. Embereken is kipróbálják Fogyni stressz nélkül lehet igazán jojóeffektus Sokkal könnyebb felszedni pár kilót, mint megszabadulni attól Mégsem a kávé okozza a magas vérnyomást? A tudósok érdekes megállapítá­sa: az evolúció szempontjából a túlsúlyos egyedek mindig előnyben voltak, hiszen nekik nélkülözések idején sokszoro­san jobbak a túlélési képessé­geik. Amióta azonban az élelmi­szerek mindenki számára elér­hetővé váltak (legalábbis a fej­lett világban), az előny inkább hátránnyá változott. A világon 250 millió túlsúlyos ember él, és számuk folyamatosan növek­szik... Miért? Mert agyunk „har­col" a fogyókúrák ellen. A test az ösztönök mentén „ragaszko­dik” a jóllakottsághoz; ha elegen­dő kalóriát kap, akkor elégedett a test is, a lélek (az agy) is. Ezért olyan nehéz lefogyni. A túlsúlyos emberek panasz­kodnak, hogy a (fogyókúrás) ét­kezések befejezésekor sosem éreznek teltségérzetet. Mi a teen­dő? Meg kell „győzni” az agyat, hogy a test elegendő táplálékot kapott. A kutatóknak sikerült felfedezniük egy olyan moleku­lát (P57 a neve), a Hoodia kak­tuszból vonták ki, amely gyor­san bekerült a hivatalos fogyasz­tószerek széles csoportjába. A tesztek e fogyasztószernek sem­milyen mellék- és/vagy káros hatását nem észlelték. Minden­esetre sokkal kímélőbb, mint a drasztikus fogyókúrák és a kop­lalás, amelyek lelki problémák­kal és a közismert jojóeffektus­sal járnak együtt. A jóllakottsághoz ragaszkodunk A ValóVilág műsorvezetője, Lilu is kipróbálta már az új fo­gyasztószert. „Fogyókúrázni nem igazán tudok és nem is sze­retek. Imádok enni, képtelen va­gyok lemondani a finom falatok­ról. Ez a kivonat viszont csök­kenti az étvágyamat, elég csak befújni a nyelvem alá, mielőtt nekilátnék a falatozásnak.” ■ Túlsúly ellen diéta és több mozgás semmilyen csodaszer nem he­lyettesítheti a változatos étren­det! Fontos hogy a fogyókúrát az életmód „forradalmi" meg­változtatása is kísérje. A korábbi aggodalmakkal ellen­tétben nem állítható, hogy a na­pi több kávé fogyasztása növeli a magas vérnyomás kialakulá­sának kockázatát - állítják nem­régiben közzétett tanulmányuk­ban amerikai kutatók. Hat olyan korábbi vizsgálat adatait ele­mezték, amelybe eredetileg ösz­­szesen 170 ezer embert vontak be, a követési idő pedig nagyon hosszú, akár 33 év is volt. „A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy még a napi 3 csészénél több kávét fogyasztók sem hoz­hatók kapcsolatba a magas vér­nyomás emelkedett kockázatá­val, semmivel sem nagyobb a ri­zikó azokhoz képest, akik átla­gosan napi egy kávét, vagy an­nál kevesebbet ittak” - foglalták össze megállapításaikat. A fel­mérésben részt vettek közül csak minden ötödiknél fejlődött ki magas vérnyomás, és a napi öt kávét ivók között sem volt nagyobb az arány. Még megle­pőbb, hogy a felmérés szerint azoknál az embereknél, akik mérsékelt kávéfogyasztóknak számítanak (napi 1-3 kávét it­tak), némiképp nagyobb a koc­kázat a magas vérnyomás kiala­kulására. Egyes szakemberek szerint a kávé akkor növelheti a magas vérnyomás kockázatát, ha olyan sokat iszik valaki, amely már akadályozza éjszakai alvását, így krónikusan kialvatlan marad. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom