Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-04 / 103. szám
6 A BUX index 2011. május 3-án 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 NYERTESEK 2un.05.03. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 40 2,56 29 Danubius 3 850 0,78 0 CIGPannónia 889 0,67 54 Émász 20 315 0,00 0 Pannergy 876 0,00 12 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft| MTelekom 555-8,11 9 770 Mól 24300-2,8 1833 FHB 1017-2,21 18 OTP 6 211-2,17 6 920 TVK 3 230-2,12 1 A BUX index az elmúlt napokban 23900 23 964................................ 23800 23700. __________________ pony/04.22 04.26 04.27 04.28 04.29 05.02 FORRÁS; BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.03.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 52 500 MALMI BÚZA 2011. augusztus 52000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 47500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 59500 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 109 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 3-án 1 € 1$ 1CHF f f f 264,48 Ft 178,63 Ft 206,56 +0,60 Ft +0,54 Ft +1,65 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.03.) Vételi Eladási | Budapest Bank 263,88 266,54 CIB Bank 253,57 274,71 Citibank 253,27 274,37 Erste Bank 256,77 271,57 FHB Bank 256,44 271,76 K&H Bank 256,67 271,45 MKB Bank 257,54 270,74 OTP Bank 258,72 271,98 Ralffelsen Bank 259,81 271,49 GAZDASÁG 2011. MÁJUS 4., SZERDA Nem vesznek tenyészállatot ágazatok Világtendencia, hogy egyre kevesebb a vállalkozás az agráriumban Lényegesen - 56 százalékkal - kevesebb állattenyésztéssel foglalkozó céget számoltak fel az első három hónapban, mint egy éve ilyenkor (akkor 25 vállalkozás volt érintett). A szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske-, sertés-, baromfi- stb. tenyésztő társaságok száma mindazonáltal évek óta alig változik. AS-összeáliítás A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban 98-ra ugrott a felszámolások száma országszerte, ezt követően azonban is- 2 mét visszaállt a korábban meg- f szokott 75 körüli értékre: 2009- | ben 76, tavaly pedig 79 volt. Az t ágazatban működő cégek az 1 Opten céginformációs szolgálta- | tó adatai szerint idén március § végén 23 917 embert foglalkoz- | tattak, egy évvel korábban pedig J 1,1 százalékkal többet, 24170 főt. I „A mezőgazdaságban, benne az állattenyésztésben egyre kevesebb vállalkozás működik, ez világtendencia. Nálunk ez a méretnövekedés az utóbbi évtizedben a kisüzemekben jellemző. A nagyüzemek által művelt földterület inkább csökkent, mint növekedett. Az üzemek koncentrációja hol lassabban, hol gyorsabban, de minden országban megfigyelhető” - mondja Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője. ■ Az élelmiszerárak emelkedése a verseny további éleződését vonhatja magával. „A magyar állattenyésztés gazdasági súlya és aránya az elmúlt években 35 százalék körüli értékre állt be a mezőgazdaságon belül, amin a válság nem változtatott érdemben. Az egyes ágazatok részaránya az utóbbi tíz évben csak kismértékben módosult attól függően, hogy melyik termék piaca volt jobb vagy rosszabb. Első helyen a baromfiágazat áll közel 40 százalékos részesedéssel, ezt követi a sertéshústermelés valamivel több mint 30 százalékkal, majd a szarvasmarha-ágazat követke-Sokan a spórolás miatt nem vásárolnak tenyészállatot, vagy külföldről vesznek szaporítóanyagot, nem számolva azzal, hogy ez drágíthatja a termelést zik 23-25 százalékos részesedéssel. A juhágazat 2 százalékot képvisel az állattenyésztés bruttó termelési értékében. Az állatállomány csökkenése ugyanakkor már nem világjelenség, hanem elsősorban a kelet-európai országokban, köztük hazánkban figyelhető meg” - teszi hozzá. Ami a gazdasági válság kitörése óta eltelt időszakot illeti, az élelmiszerek fogyasztói árát növekvő tendencia jellemzi, ami a verseny további éleződését okozta. „Az emberek nem esznek kevesebbet, viszont jobban megnézik, mit vásárolnak. Ez lehetne előny is, hiszen ma már jobban megnézik, milyen eredetű a termék, a végső döntésben meghaközép-magyarország régióban tavaly és tavalyelőtt is 13 állattenyésztés főtevékenységgel bejelentett céget számoltak fel. December végén 334 működő céget regisztráltak az Opten adatbázisa szerint, idén március végén pedig 340 működött. tározó azonban az ár. A feketegazdaság aránya soha nem látott méretet ölt, aminek a rákfenéje a magas áfa. Ennek csökkentése 5- 10 százalékos szintre egyik alapvető feltétele a magyar állattenyésztés talpra állításának” - mondja a szakember, aki bízik benne, hogy májusban a kormány dönt ebben a kérdésben és elindul egy áfacsökkentési folyamat, amibe a húson és tejen kívül az élő állatok is bekerülnek. „Nem a kereslettel van baj, hanem a tisztességtelen piaci szereplőkkel, illetve a szabad kereskedelem vadhajtásaival: a silány minőségű élelmiszerekkel, a nem azonos feltételekkel előállított termékekkel. Itt rendet kell A DUNÁNTÚLON 2009 során 20, tavaly pedig 23 vállalkozást érintett felszámolás. A működő cégek száma az egy évvel korábbi 839-ről 826-ra csökkent. Az állattenyésztő társaságoknál dolgozók száma is apadt kicsit - mintegy 1 százalékkal - 2009 és 2010 utol-Válságterveket készít a szaktárca a vidékfejlesztési tárca államtitkára, Czerván György épp a napokban jelentette be: intézkedési tervet készítenek a sértéságazat támogatására. A válság egyik fő oka a magas takarmányárak. Megjegyezte, a többi ágazat esetében is hasonló tervet dolgoznak ki Sikeres állattenyésztés nélkül ugyanis nincs eredményes növénytermesztés, ezek nélkül nem lehet jól működő mezőgazdaság, ami létfeltétele a vidéknek, s az egész országnak is. só hónapja között: 8913-ról 8825-re. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON, Észak- és Dél-Alföldön 43 céget számoltak fel, mint 2009- ben. A működő vállalkozások száma 1188-ról 1167-re csökkent. A dolgozók száma azonban 12 911-ről 13 121-re nőtt. tenni. Ez azonban eddig még senkinek nem sikerült. Fájó tény az is, hogy folyamatosan szorulunk ki a belső piacról is. Ezt vissza kell szerezni, és meg kell tartani az igényes, illetve a feltörekvő külpiacainkat” - hívja fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezetője szerint a hazai állatitermék-előállítást elsősorban magyar genetikára kell alapozni. Ez munkahelyeket tart meg és teremthet, s egyedi minőséget lehet így előállítani. „A helyzet azonban most az, hogy sokan nem vásárolnak tenyészállatot, mert ezzel is spórolni akarnak - jóllehet, ez hoszszabb távon drágítja a termelést. Vagy külföldről vásárolnak szaporítóanyagot, mert a hazai mögött nincsenek akkora cégek és olyan reklámok. Az állatállomány olyan mértékben zsugorodott össze, hogy a húsfeldolgozók az exportpiacaikat ma már csak úgy tudják fenntartani, ha import alapanyagot is feldolgoznak. Miközben tehát a termelők száma folyamatosan csökken, a kereskedelem virágzik. Ezen változtatni kell” - mondja Wagenhoffer Zsombor. így fest a helyzet régiós bontásban Harmadával nőhet 5 év alatt brink’s-elemzés Hegymenetben a készpénzszállítási piac Matolcsy: Elet az IMF-en kívül államadósság A csökkentése is egyfajta szabadságharc A hazai készpénzszállítási és -feldolgozási piac akár a harmadával is nőhet a következő öt évben - derül ki egy friss elemzésből. A piac mérete ma 25 milliárd forint. A válság miatt 2009-10-ben 25-30 százalékos árbevétel-csökkenést volt kénytelen elkönyvelni. „A hitelintézeti szektor nehézségei mellett húsbavágó volt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése” - mondja Kárpáti Balázs, az elemzést készítő, az iparág harmadik legnagyobb szereplőjének számító Brink’s Magyarország vezérigazgatója. A következő években az említett szektorok ugyanakkor már pozitív hatással lesznek a készpénz-logisztikai piacra. Az ATM-ek számának, ezáltal a készpénzforgalomnak a további növekedése járhat pozitív hatással. Míg ma Magyarországon tízezer lakosra 4,8 ATM jut, a nyugat-európai átlag 7,5. Újra bővülésnek indulhat a kiskereskedelem is, ami növekedési lehetőséget nyújthat ennek az iparágnak. Ugyanakkor nem elhanyagolható a minőségi fejlődés lehetősége sem. „Tapasztalataink szerint a feltörekvő kiskereskedelmi társaságok egy idő után eljutnak oda, hogy a készpénzforgalomból fakadó feladatokat külső szolgáltatóra bízzák” - véli a vezérigazgató. ■ M. S. Rosszul értelmezett takarékoskodás A HAZAI kiskereskedelem ma mintegy 20 milliárd forint értékben old meg olyan feladatokat, amelyeknek professzionális külső készpénz-logisztikai szolgáltatóknál lenne a helye. A háttérben jellemzően rosszul értelmezett takarékoskodás áll De arra nem gondolnak ezek a társaságok, hogy egy esetleges káresemény a megtakarítás sokszorosát viheti el Matolcsy György szerint Magyarország pénzügyi függetlenségi és gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF „kipaterolása” volt, a második a Széli Kálmán-terv. A nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi Klub ülésén úgy vélte, Magyarország a legkockázatosabb hadjáratát vívta meg, kevesen vélték ugyanis úgy, hogy van élet az IMF nélkül. A Valutaalappal nem lehetett volna bevezetni a bankadót, a válságadókat, nem „tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni”. Az államadósság csökkentésére való civil összefogás további védelmet jelent. Ezt is szabadságharcos mozgalomnak Matolcsy: Vállaltuk a kockázatokat nevezte a miniszter. A Széli Kálmán-terwel 2014 végéig az államadósság szintje a GDP 65-70, 2018-ra pedig 50 százalékára csökkenhet. Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a VG-Onlinenak elmondta, az IMF-fel való együttműködés megszakításának piaci kockázatait sikerült csillapítani a fiskális szempontból elodázhatatlan intézkedések meghozatalával. Magyarország piaci megítélése javult, de még mindig vannak megvalósítási kockázatok. A bőkezű szociális juttatások, kedvezmények megvágása és az IMF programjai között párhuzam vonható” - nyilatkozta a CIB Bank elemzője. ■
