Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-21 / 118. szám
6 2011. MÁJUS 21., SZOMBAT INTERJÚ róna Péter Globális vírusfertőzés, avagy a kapitalizmus átalakulása - Amerikai-kínai versengés - Mi várható „az európai múzeumban”? - Német hegemónia az EU-ban - Mi lesz a magyarokkal? A TECHNOLÓGIA IRÁNYÍTJA AZ ELEIÜNKET A kapitalizmus nagy mozgatóereje a technológia - ez Róna Péter közgazdászprofesszor alaptétele. Akár tetszik nekünk, akár nem, szétfeszítette a nemzetállami kereteket is. A magyar politika feladata a legkedvezőbb lehetőségek kialakítása a főként a német gazdaság és politika uralta Európai Unióban. László József- „Egyszerű” kérdéssel kezdem: vége van a kapitalizmusnak, vagy inkább az amerikai gazdaság által meghatározott korszak fejeződik be?- A kapitalizmus számos tekintetben hasonlít egy vírusra, mert óriási adaptációs képességgel rendelkezik: amikor valaki kitalál egy ellenszert, vagy olyan helyzetet idéz elő, amely esetleg ennek a vírusnak a pusztulását okozhatná, a vírus megváltozik, átalakítja a genetikáját, és vígan él tovább.- így fertőzte meg a Kínai Népköztársaságot...- Igen, vagyis a hatalmas adaptációs képesség alábecsülése szerintem igen nagy hiba. A kapitalizmus nagy mozgatóereje, rugója a technológia. Ez nem számít eredeti megállapításnak, ebben egyetért Schumpeter (a XX. század jelentős közgazdász gondolkodója, az „innováció prófétája” - szerk), Marx Károly Ricardóval (az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja). A gazdasági filozófia történetében a kapitalizmus és a technológia összefüggése már a 19. század elején is feltűnő volt. Ez az összefonódás korunkra tudatossá vált. Maga a technológia keresi a kapitalista megvalósítási lehetőségeket, és a kapitalizmus a maga részéről a további fejlődéshez, fennmaradáshoz nélkülözhetetlennek látja a technológiai, tudományos fejlődést. Ebből az is következik, hogy az amerikai kapitalizmus is átalakul. Sőt, az amerikai kapitalizmus az, amely a leginkább esélyes a vezető pozíció visszaszerzésére, vagy a jelenlegi pozíció megerősítésére.- Amikor Obama elnököt beiktatták, arra hívta fel a figyelmet, hogy a high-tech exportban az Egyesült Államok elveszítette az első helyét. Az pedig egy viszonylag friss vizsgálat, amely szerint a tudományos publikációk tekintetében mennyiségileg - tehát nem minőségileg - tavaly a kínaiak vették át a vezető szerepet.- Manapság közhely az észrevétel, hogy a jövőben a világ laboratóriuma az Egyesült Államok, a világ gyára Kína lesz, a világ múzeuma pedig Európa. Az, hogy a publikációk mennyiségében Kína átvette az első helyet, azt hiszem, egyáltalán nem meglepő. A kínai gazdaságpolitika fontos része, hogy a technológiai fejlődés tekintetében versenyképessé váljon az USA-val. Ilyen értelemben a kínai-amerikai verseny sok teA rendkívüli hatású globális információs forradalom olyan emberi magatartásformákat hoz létre, amelyek a politika előtt jóformán még teljesen ismeretlenek... . mm Róna Péter: A magyar politika még nemzetállami keretekben gondolkodik, de ez ütközik a technológiával... kintetben hasonlít a szovjet-német, illetve a szovjet-amerikai versenyhez, amely az elmúlt évszázad derekán zajlott.- Ez a versengés a hidegháborúval is összefüggött, amit sokan a harmadik világháborúnak tekintenek. Okkal?- Teljesen világos: megvan a veszélye annak, hogy kialakul egy hidegháború Kína és az Egyesült Államok között. Vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy ebbe az irányba tartunk. A korábbi versengést a Szovjetunió csúfosan elvesztette. Azért, mert nem volt képes megteremteni azokat a társadalmi, szellemi és kulturális feltételeket - a szabad gondolkodást, a vitát, a szabadság kultúráját -, ami a komoly tudományos munkához nélkülözhetetlen. A komoly tudományos munka ugyanis nagyon gyakran kudarccal jár, sikertelen, nem azt hozza a kísérlet, amit terveztek. Ahhoz, hogy az előrelépés megtörténjen, kötetlen vitahelyzetet kell kialakítani, ahol a tudósok dolgozni tudnak - dogmatikus hozzáállásnak nincs helye. Nagyon nagy kérdés, Kína erre képes lesz-e, vagy sem?- Ön szerint az inkább tekintélyelvű vagy a kizárólag parlamenti demokráciát követő társadalmi modell lesz életképesebb? Valószínűleg egyik sem. Az információs forradalom tudat- és tudásalkotó képessége rendkívüli. Egészen más tudat- és tudásparamétereket hoz létre, és ezek a paraméterek nem illeszkednek sem az egyikbe, sem a másikba. Olyan emberi viselkedési és tevékenységi formáknak ad lehetőséget, olyan értelemben határoz meg és tesz lehetővé emberi kapcsolatokat, amelyek politikatudományi szempontból még ismeretlenek. Sejtjük, hogy ebben a mostani arab lázadásban van valami ilyesmi. A Névjegy RÓNA PÉTER 1942. május 4-én született Miskolcon. 1956-ban külföldre távozott. 1966-ban az orxfordi diploma megszerzése után karrierjét a Schroder Banknál kezdte. Amikor a bank elnökét, Lord Richardsont 1970-ben a Bank of England elnökévé választották, vele ment mint személyi titkár. 1986. januárjában kinevezték a Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává. 1990-ben elvállalja az Első Magyar Alap vezetését Budapesten. jelenleg az elte jogi tanszékének szenátora, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja. (Az interjú teljes terjedelemben a Harvard Business Review magyar kiadásának 4. számában jelent meg.) Facebooknak és a többi hasonló eszköznek volt valami köze ahhoz, ami történt. Kialakult egy olyan politikai kultúra csírája, amely nem egyszerűsíthető le a nyugati demokratikus intézményrendszerre jellemző vonásokra, ugyanakkor mélységesen tagadja a tekintélyuralmi berendezkedést. A technológia alkotja és formálja a kapitalizmust, és egyúttal alakítja a hozzá vagy köré kapcsolódó intézményrendszert, és a jelenlegi intézményrendszerek élettartama valószínűleg nagyon rövid. Ha én például megpróbálok elemzést és előrejelzést készíteni arról, mi vár a magyar nemzetgazdaságra, akkor azonnal ott van a küszöbkérdés: mi az, hogy „magyar nemzetgazdaság”? Amikor a hazai termék, a GDP túlnyomó részét a multinacionális cégek adják. Ugyanakkor ennek a mintegy hetvenszázaléknyi GDP-nek a szórása, társadalmi terítése rendkívül szűk. E folyamat dinamikájának megértésében fontos kérdés, hogy milyen szerepe van a nemzetállamnak? Annyi szerepe van- esetleg -, hogy a politikusok veszekednek, csapnak, rúgnak, ide-oda kapkodnak, de a nagy folyamatokra igazándiból nincs hatásuk. - A Harvard Business Review - Axel Springer kiadó gondozta - magyar kiadásában Balázs Péter volt külügyminiszter arról beszélt, hogy az EU-n belül a nemzetállamok elértek a hagyományos szuverenitás határaihoz, de akkor például Magyarország csak annyi joggal rendelkezne, mint Bajorország, amely egy tartomány. Valóban ez a helyzet?- Bizonyos értelemben igen. A nagy gazdasági tényezők Magyarországot a német gazdasági érdekszféra részévé tették. Ez a valós helyzet, amely húsz év alatt bekövetkezett. Ámi az általánosabb kérdésre vonatkozik, itt a gond az, hogy a technológia szétverte a nemzetállam kereteit, de nem hozott létre olyan feltételrendszert, amelynek segítségével megbízható, kiszámítható szabályozás lenne. A szabályozást mi még csak a nemzetállam keretein belül tudjuk elképzelni, végrehajtani, mert a szabályozás legitimációját csak a nemzetállami kereteken belül látjuk biztosítva. Kérdés, menynyire sikerül a technológiának szabályozási alapot létrehozni. Ma a technológia és a szabályozás teljes ütközésben van. A 2008-as pénzügyi válság azért keletkezett, mert a nemzetközi és a nemzeti szabályozórendszer egyszerűen nem volt képes lépést tartani a fejlődéssel. A technológia által kialakított lehetőségek messze meghaladták az illetékesek felfogóképességét.- A technológiai fejlődésnek milyen mellékhatásai vannak?- A mellékhatás az, hogy az úgynevezett tudásolló folyamatosan nyílik. A képzetlen, alacsonyabb képzettségű munkaerőre nincs igény, nem lehet vele mit kezdeni. Zárójelben: ilyenkor szoktak háborúzni. Az alacsony képzettségűek között van a legnagyobb munkanélküliség, kivétel nélkül mindenütt. Ha ezt nem sikerül viszonylag gyorsan megváltoztatni, akkor könnyen lehet belőle fegyveres összetűzés.- Kölcsönvéve a hasonlatát, mi a helyzet, mi várható és mit tehetünk mi, magyarok az európai múzeumban?- Áz európai gazdasági és politikai elmélet arról szólt, hogy lesz egy nagy európai integráció, amelynek nyomán kialakul egy versenyképesség. Amikor huszonöt-harminc évvel ezelőtt először hallottam erről, nem hittem a fülemnek, mert ilyesmi a történelem folyamán sohasem történt. Az egyesülések kivétel nélkül mindig egy erős hatalom segítségével jöttek létre. Most is ez történt, ezt a hatalmat Németországnak hívják... Ami most következik, az egy német hegemónia kialakulása, amelynek mentén valamiféle európai hatalmi centrum jön létre. Ez nem lesz egész Európa, nem lesz mind a 27 állam. Ez egy német gazdasági és politikai érdekeltségű térség lesz, benne Magyarországgal. A magyar politika feladata, hogy ezen belül a legkedvezőbb lehetőségeket alakítsa ki. Nem ezt teszi, és nem is látja ennek szükségességét. Nem értik az onnan kapott támogatás logikáját és lényegét. Amikor az euró létrejött, az angolszász szkeptikusok azt mondták, hogy igen, de... Elméletileg és gyakorlatilag könnyen felrajzolható egy olyan forgatókönyv, amelynek mentén az egyik gazdaság számára alul-, mások számára viszont túlértékelt. Németország ezt megértette, és kivéve a szociáldemokrata Schröder kancellár korszakát, alapvetően jól csinálták, hogy az euró a német gazdaság számára alulértékelt maradt, de mindenki másnak túlértékelt lett.- Az ügy pikantériája, hogy a német egységért feláldozták még a német márkát is...- Az akkori francia köztársasági elnök, Mitterrand a német egyesülés feltételeként szabta az euró majdani bevezetését, gondolván, az euróval lehorgonyozza Németországot. Ez nem sikerült, mert a neoliberális Friedmantől a magyar származású Balassa Béláig sokan kifejtették, hogyan jön létre az a mechanizmus, amelynek nyomán a túl- és az alulértékelés kialakul. Ha ez bekövetkezik, akkor a túlértékelt helyzetben lévők számára az alárendeltség fix lesz. Nincs kiút. Mi, magyarok úgy kerültünk alárendelt helyzetbe, hogy nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, de a forintot az euróhoz kötöttük. Az európai múzeumban tehát német hegemónia van kialakulóban, ebből kimaradtak a skandináv államok és Nagy- Britannia. Teljesen tudatos volt ezen országok jegybankjai és kormányai részéről, hogy nem kívánnak az euróövezethez csatlakozni. Magyarországgal az történt, hogy a végtermékpiacról teljes egészében kiszorult, a magyar GDP alapanyagok és félkész áruk termeléséből áll öszsze, és bérmunkából.
