Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-20 / 117. szám
A sokarcú Jász-Nagykun-Szolnok megyében a természeti szépségek mellett érdemes felkeresni a máshol nem látható különleges gyűjteményeket is. Az egyik kuriózum a szolnoki Repüléstörténeti Múzeum és Szakkiállítás. A Magyarország legnagyobb katonai repülőgépgyűjteményében polgári, rendőrségi, vízügyi és sportrepülők is láthatók. Az arzenált gazdagítja egy ll-2-es gép, amely a II. világháborúban a Balatonba zuhant. A repülés történetén kívül űrhajósrelikviák is megtekinthetők. Sokak számára érdekes lehet az ország egyik legrégebbi vidéki gyűjteménye, az 1874-ben alapított jászberényi Jász Múzeum. Egészen más jellegű, de épp ezért szintén igazi különlegességnek számít Nagykörű. A Tisza-parti település Magyarország cseresznyéskertje, ahol a XIX. században kezdték el telepíteni a több mint százféle cseresznyefát. Egy Tisza-tavi családi nyaralás programjaiban jelenthet változatosságot az abádszalóki Babamúzeum, amely elsősorban a gyermekek számára nyújt igazi élményt. A különleges gyűjteményben több mint 200 darab, a Kárpát-medence tájegységeire jellemző, korhű ruhákba öltöztetett babát lehet megtekinteni. A megye egyik fazekasközpontja Karcag, ahol a Kossuth-díjas Kántor Sándor életútját bemutató Fazekasházban gazdag gyűjtemény várja a látogatókat. A „Népművészet Mestere” címmel kitüntetett mesternek az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás zsűrije Grand Prix díjat adott a magyar fazekasság szellemét tükröző tárgyak elkészítéséért. A nemzetközi hírű fazekasság történetét bemutató, egyedülálló kerámiagyűjteményt találunk Mezőtúron. A Túri Fazekas Múzeumban a fazekasság történetét napjainkig egészen átfogó, állandó kiállítás látható. Csodálatos mesevilágba érkezik a „Macihad” Macimúzeumba látogató felnőtt és gyermek egyaránt. A rákóczifalvai gyűjteményben a legidősebb, régi farostos mackók közel százévesek, ám a legfiatalabb is A szolnoki repülőmúzeum igazi különlegességnek számít több harmincesztendősnél. A kétszázötvenjáték maciból álló csapat csak ízelítő az ezerkétszáz darabot számláló macihadból. Különleges a játékok eredetisége és a szokásostól eltérő öltözete. A Tisza folyó mentén tovább haladva, Tiszaföldváron találjuk a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, ahol végigkísérhetjük a Tiszazug földrajzi adottságainak fejlődését az elmúlt évezredtől kezdődően. Megismerhetjük a jégkorszak végén, Magyarországon élt állatvilág gazdagságát. A kiállítás különleges darabja a Tisza medréből kiemelt bödönhajó, amelyet egyetlen fatörzsből faragtak. Mindez azonban csak röpke ízelítő a Jász-Nagykun-Szolnok megye által kínált különlegességekből, hiszen még számos település kínál egyedülálló látványosságokat a térségben. Fazekasság egykor és ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régi mesterségeknek ma is számtalan neves képviselője van. A fafaragók, fazekasok, hímzők, nemzedékről nemzedékre hagyományozták elődeik tudását. A fazekasságnak sok évszázados tradíciója van megyénkben. A leghíresebb fazekasközpontok Mezőtúron, Tiszafüreden és Karcagon találhatók. Ezeken a helyeken korongozásra alkalmas agyagból készültek és készülnek a különböző használati tárgyak. E központokban jellegzetes fazekasstílusok alakultak ki, amelyek színükben, formájukban és mintázatukban eltérnek egymástól, a fazekascsaládokra jellemző módon. Mezőtúron Badár Balázs és családja, Karcagon Kántor Sándor munkássága meghatározó volt az utódokra. Mindkettőjük életét és munkásságát látogatható emlék-A fazekasok szívesen vállalnak bemutatókat is ház őrzi. A tiszafüredi fazekasság történetét a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban ismerhetik meg az érdeklődők. Az elődök méltó utódai a ma működő fazekas kézművesműhelyek és neves népművészek. Többségük szívesen fogad látogatókat saját bemutatótermében, ahol a mesterség fortélyaival valóban első kézből ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A fazekasság történetét pedig az Európa-szerte egyedülálló Túri Fazekasmúzeum mutatja be Mezőtúron. írott források bizonyítják, hogy a XVI. századtól már biztosan dolgoztak fazekasok a városban. A XVIII. század végén egyre több fazekasműhely nyílt. Ekkoriban a mázatlan, egyszer égetett fekete edényeket készítették a legnagyobb számban. A mázak nagyobb mennyiségű használata feltehetőleg a hódmezővásárhelyi fazekasok hatásának köszönhető. A túri fazekasság aranykora, az 1870-1890 közötti időszakra tehető. A város több tucat műhelyében akkoriban kezdték el készíteni a zsemlyesárga alapszínű, ún. dudi edényeket. A XIX. század vége a szecessziós, polgári stílusváltás időszaka volt Mezőtúron. Badár Balázs fazekasmester az egész magyar kerámiaművesség történetének kiemelkedő alakja. Az agyag művészete A fazekasok az agyagból vízzel felöntve masszát gyúrnak, majd korongra téve megformázzák. Az agyag forog, és a mesterek keze nyomán ölt szép formát. A kész forma polcra kerül száradni, száradás után pedig kemencébe. A mázas edényeknél mintát is kapnak a tárgyak. Ezek díszítések, vésések, karcolások, vagy festések lehetnek. Nem ritka díszítéskor a személyre szóló feliratozás. ORSZÁGJÁRÓ 2011 21 Amiért érdemes útra kelni?
