Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-03 / 102. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 3., KEDD 5 KULTÚRA Fraknóban viaskodtak hagyományőr A várárokban verték fel a katonai tábort A Soprontól 35 kilométerre lévő várban megrendezett történelmi fesztiválra idén is több ezer vendég volt kíváncsi Cirókás produkció is versenyez a szemlén A Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle versenyprogramjában mutatkozott be tegnap a kecskeméti Ciróka Bábszínház Kenyérből kelt mese című előadása. Az óvodásoknak szóló foglalkoztató játék egyike annak a 24 produkciónak, amely a szemlére nevezett 87-ből megkapta a lehetőséget arra, hogy a versenyprogramban szerepeljen. Az előadást a Marczibányi téri Művelődési Központban láthatta a szakmai és civil közönség Apró Ernő és Fülöp József főszereplésével, Kormos Z. Zsolt zenéjével, Kiszely Ágnes rendezésében. ■ Kiállítás Katona József születésnapján Grafikai pályázatot hirdetett Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából a Kecskeméti Katona József Társaság. A pályázatra olyan műveket várnak, amelyek kapcsolódnak Katona életművéhez, a magyar drámához és színházművészethez. A zsűrizett alkotásokból november 11-e és december 4-e között lesz látható kiállítás a Kecskeméti Kulturális Központban. A legjobb pályamunkákat a zsűri díjazza és a Forrás irodalmi folyóirat közli. ■ Első helyezést ért el a versenyen a tanár-diák duó Sikerrel szerepeltek a 8. Országos Fuvoladuó és Kisegyüttes Versenyen, Balassagyarmaton az M. Bodon Pál Zeneiskola növendékei. Az iskola három duóval és egy quartettel vett részt a versenyen, a bírálóbizottság tagjai Ásztai Csabáné fuvolatanár, Ittzés Gergely és Matúz István fuvolaművészek voltak. Kenyeres Kata és Kállai Anett 2. helyezést ért el, felkészítő tanáraik Szabó Zsuzsanna és Vincze Tünde. A növendék-tanár kategóriában Horváth Brigitta és Szabó Zsuzsanna duója első lett; Brigitta tanára Vincze Tünde. ■ Fraknó várában jártak a hétvégén a kecskeméti Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjai. Az 1626 óta az Esterházy-család tulajdonában lévő erődítményben hagyomány a Puskaporos Történelmi Fesztivál megrendezése, ahol cseh, szlovák, osztrák és magyar hagyományőrzők elevenítik fel a különböző történelmi korszakok várhoz kapcsolódó eseményeit. A kecskeméti egyesület Több mint ötezren látták másfél hónap alatt a Máday Norbert gyűjteményéből megrendezett 1848-49-es kiállítást a Cifrapalotában. A tárlat május 8-áig, vasárnapig látható, ám mint megtudtuk, a „plusz 1. napon”, hétfőn azért érkezik Kecskemétre egy muravidéki csoport, hogy az utolsó utáni pillanatban még láthassa az országos visszhangot kiváltott kiállítást.- Nagy örömünkre igen sok gyerekcsoportot fogadhattunk az nyolcfős csapata pénteken érkezett a várba, ahol a várárokban, korhű sátrakból álló, mintegy 150 fős katonai táborban szállásolták el őket. Szombaton és vasárnap következett a várostrom a rendezvényre összesereglett népes közönség előtt. A Soprontól mindössze 35 kilométernyire található vár megközelíthetetlenül tornyosul a vidék fölé. Kielmúlt hetekben - mondta el kérdésünkre Szabóné Bognár Anikó muzeológus, a Cifrapalota vezetője. - Több mint 1800-an vettek részt tárlatvezetésen, de a kapcsolódó kézműves-foglalkozásainkon sem akadtak üres helyek. Intézményünk először hirdetett meg kiállításhoz kapcsolódó családi napot, s a pozitív visszajelzések megerősítettek bennünket abban, hogy érdemes folytatni a kezdeményezést. A Cifrapalota vendégkönyvét vételes földrajzi adottságainak és erődszerű felépítésének köszönhetően a környék egyetlen vára volt, amelyet a törökellenes háborúk alatt soha nem foglaltak el. Ezért is működhetett az Esterházy-család kincstáraként. A történelmi fesztivál célja, hogy bemutassa, mit jelentett egykor a katonai élet, s hogyan éltek a várban a béke és az ostromok lapozgatva a sok új bejegyzés között található a parlament kulturális bizottságának elnöke, L. Simon László írása, aki „lélekemelő, megkopott identitástudatunkat erősítő" tárlatként jellemezte a kiállítást. A Cifrapalotát határon túli magyar vendégek is felkeresték: a március 15-ei megnyitóra Komáromból, Nagyszalontáról, Bácsfeketehegyről is jöttek érdeklődők. S bár vasárnap hivatalosan zár a tárlat, hétfőn egy szlovéniidején. A katonák mellett fegyverbemutatók, zenészek, hastáncosok szórakoztatták a közönséget. A Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjainak következő meghívása május 21-éré szól a fővárosba. Ekkor emlékeznek arra az elsöprő erejű győzelemre, amelynek során a magyar honvédek viszszafoglalták Buda várát a császári haderőtől 1849. május 21-én. ■ ai magyar csoport kifejezetten azért érkezik Kecskemétre, hogy a gyűjtő, Máday Norbert élményszámba menő tárlatvezetésével láthassa a Magyarország tavasza kiállítást. A további tervekkel kapcsolatban Szabóné Bognár Anikó elmondta: az év második felében színvonalában és jelentőségében hasonló Rákóczi-emlékkiállítás nyílik ugyanitt, az 1711-ben véget ért Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójához kapcsolódva. ■ VILLÁMINTERJÚ Fűzi László a Németh László Társaság új elnöke A Németh László kultusz ápolását, pályázatok kiírását, konferenciák rendezését tartja főbb feladatainak Fűzi László, a Németh László Társaság új elnöke. A Forrás főszerkesztője Olasz Sándor halála után erkölcsi kötelességének érezte, hogy igent mondjon a felkérésre.- Milyen irányba mutatnak az elnökként megfogalmazott feladatvállalások? - kérdeztük Fűzi Lászlótól.- A pályázatok és konferenciák célja, hogy közelebb vigye az életművet a fiatalokhoz. Szeretnénk Németh László írásai felé fordítani a figyelmet, ezért terveink között szerepel, hogy a középiskolás korosztálynak és a bölcsészhallgatóknak is kiírunk pályázatokat. Emellett évente legalább egy tudományos konferenciát szeretnénk rendezni, amellyel hozzájárulhatunk a kutatás továbblendítéséhez. Személyes vonatkozása is van ennek az elképzelésnek, hiszen annak idején én magam is egy tudományos diákköri konferencián találkoztam Németh László életművével.- Milyen lehetőségeket lát az életműkiadásban?- Szeretnénk újra elindítani az életmű kiadását, annál is inkább, mert az eddigi kiadások magukon viselik a Kádárrendszer nyomait. Jó hír, hogy Hódmezővásárhely visszafogadta az 1987-ben ott alakult, ám utóbb a fővárosba került társaságot. Ennek egyik jele, hogy április 15-én, Németh László születésének 110. évfordulója kapcsán Hódmezővásárhely városa tudományos konferenciát rendezett.- A Forrás olvasói számára tartogat meglepetéseket a társaság elnökeként?- Olyannyira, hogy Németh László Magam helyett című önéletírásának 1956. november 4-én befejezett, ám eddig soha nem publikált utolsó fejezetét Németh Judit, Németh László lánya éppen Hódmezővásárhelyen adta át nekem, ez a fejezet előreláthatólag a szeptemberi Forrásban olvasható lesz. ■ • ' X Megkopott identitásunkat erősítő tárlat cifrapalota Magyarország tavasza - túl az ötezredik látogatón ■ A magyar hagyományőrzők a 34. gyalogezred egyenruháját viselték. Nemes lelkű, ízig-vérig tisztességes emberek voltak hajdanában A puszta rendje és őrizői - hiteles korrajz és érdekes családtörténet egy kötetben A természetes világgal való harmonikus együttélés legjobb példáit elődeinknél találjuk. Szívvel lélekkel kell figyelmezni sorsukat, mert a tanulságok megőrzése több mint haszon: becsületbeli ügy - vallják a kecskeméti pusztai társadalom történetét kutatók. A hajdani pusztabírók életét, hivatalát tanulmányozók szerencsés napon születtek. Egyfelől azért, mert talán sosem érnek szép foglalatosságuk végére. Amikor pedig időnként közkinccsé teszik tudományukat, egyszerre adnak hiteles korrajzot és érdekes családtörténeteket. Az ember és annak felmenői ugyanis feltételezték e hivatalt, a pusztabíróság csakis nemes lélekkel volt megszerezhető. A dolgok fordítottját nemigen hitte az egészséges közigazgatás. Kecskemét jólétét a 18. századtól a pusztai gazdálkodás alapozta meg, annak ésszerű regulázását a városi tanács ízig- vérig tisztességes emberekre bízta. Személyesen róluk és hatóságukról szól hitelesen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága gondozásában nemrégen kiadott, A puszta rendje és őrizői címet viselő kordokumentum. Vékonyka, két három estés olvasmány e kötet, de örömöt lelhetnek benne azok, akiknek jó forrásműre van szükségük további kutatásokhoz, és bizonyáDékány István és Szokolay Teréz a pusztabíró 80. születésnapján (1910) ra azok is jó kedvvel lapozzák, akik a tájékozódás igényével olvassák az agrárium történetét. Horák Béla, Tóth Endre és szerzőtársaik szemléletes képet adnak arról, hogy a török kiűzése után Kecskemét mi módon használta az elnéptelenedett pusztákat. A szilaj állattartás a város egyik legjövedelmezőbb ágazata volt az utóbbi néhány évszázadban. Az állattenyésztő gazdálkodás biztonsága megkövetelte, hogy a környező települések, úgy mint Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kiskunhalas kialakítsák a pusztai gazdálkodás rendjét és közigazgatását. A kötet szerzői rengeteg levéltári és egyéb írásos dokumentum tanulmányozásával, feldolgozásával közérthetővé tették azokat a kecskeméti szabályrendeleteket, amelyek voltaképpen meghatározták Bugac, Felső-Pusztaszer és Szikra puszták életét. Bemutatják a pásztortársadalom életét s azt is, hogy a tévúton járó pusztai embert miként bírta jobb belátásra a helyhatóság, vagyis az őt megtestesítő pusztabírók, akik helyben folyamatosan fenntartották a közrendet, gyakran lóhátról osztva az’igazságot. Az olvasmány elvezet a pusztabírók ma élő rokonaikhoz, akik büszkék családfájukra. Sőt, többen maguk is elősegítették a kutatók munkáját, kiváltképp a leghíresebb pusztabíró, Dékány István leszármazottja, Molnár Péter családja Kunszentmiklóson. A pusztabírók személyes életében annyi a közös, hogy mindannyiójukat jó emlékezetében tartotta meg az utókor. S ezzel a megállapítással választ kapunk arra is, hogy miért fontos a nemzeti parknak pusztatörténeti olvasmányról gondoskodni. Nos, ugyanazért, amiből eredően a kötet szerzői is megdolgoztak: a tisztesség okán. Főt hajtva azok előtt, akik a múltból, a jelenben és vélhetően a jövőben is, a természetes világ értelmes megélésére tanítanak. Hogy példájukból mennyit fogadunk meg, az már a mi felelősségünk. ■ Miklayjenő
