Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-05 / 79. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 5., KEDD 5 KULTÚRA Félezren szavalnak az idei Versmondók Találkozóján Összesen 565 versmondó jelent­kezett az idei kecskeméti Vers- mondók Találkozójára. Az öt kor­csoportban, elsőtől 10. osztályig megrendezett városi verseny első fordulóját ma 14.30 órától tartják a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. A mai fordulót még 21 válogató követi az esemény május 21-ei zárórendezvényéig. A találkozón nagy hangsúly ke­rül a beszédtechnikára. A felké­szítésbe intenzíven bekapcsolód­nak drámapedagógusok és logo­pédusok, akik játékos gyakorla­tokkal tanítanak helyes légzés- technikát, hangképzést és nem utolsó sorban azt, hogyan győzhe­tik le lámpalázukat a gyerekek. A Versmondók Találkozóján nem a versenyen van a hangsúly. Vala­mennyi résztvevő a rá leginkább jellemző cím birtokosa lesz: meg­választják például a leginkább zengő hangú, magával ragadó, szöveghű verselőt. Az idei találko­zó díszvendége Buda Ferenc Kos- suth-díjas költő lesz. ■ Gimnáziumi tanár és drámaíró díjnyertes Tanítványait és kollégáit is meglepte Albert Csilla írói sikere Buda Ferenc Első szárnypróbálga­tásáról azt írta egy is­mert kritikus, hogy „azt nem tudja, amit meg lehet tanulni, és azt tudja, amit nem lehet megtanulni”. Aztán eltelt jó pár év, és Albert Csilla Fé­nyes tisztás című, Tolsztoj életéről írt drámája első helye­zést nyert a kaposvári színház Schwajda György Drámapályá­zatán. A Katona Jó­zsef Gimnázium an­gol-magyar szakos ta­nárát többek között l arról kérdeztük, mi- | kor láthatjuk színpa- f dón drámáját. Albert Rákász Judit- A pályázatra született meg a Fényes tisztás? Vagy az íróasz­talfiókban várta, hogy egyszer csak előkerülhessen?- 4-5 évvel ezelőtt írtam, saját örömömre. Lányaim, Zsuzsi és Nóri beszélt rá, hogy küldjem be a pályázatra. Nem feltétlenül csak azért íródott, hogy színház­ban bemutassák. Egyszerűen csak jó alkalom volt a pályázat ar­ra, hogy kiderüljön: érdemes-e írással foglalkoznom. Persze fan­232 pályázat közül lett a legjobb a Fényes tisztás. Csilla lányai unszolására küldte el a pályázatra évekkel ezelőtt írt drámáját tasztikus lenne színpadon látni egyszer.- Miért a dráma műfaját vá­lasztotta?- Ezt kívánta a téma. Tolsztoj régi szerelmem. Pár évvel ezelőtt egy antikváriumban megvettem Henry Troyat Tolsztoj életrajzát. Hihetetlenül izgalmas könyv. Há­romszor olvastam el, és egyre job­ban foglalkoztatott Tolsztojnak az a gyötrő dilemmája, hogyan egyeztetheti össze gazdagságát az erkölcsi kényszerrel, hogy se­gítsen a nincsteleneken. Aki ki­megy az utcára, vagy leül egy padra a vasútállomáson, láthatja a nylonzacskóból eszegető hajlék­talanokat. Nekik írtam. Azt hi­szem, a szolidaritás az egyik leg­aktuálisabb kérdés ma. Amiatt is írtam, hogy kicsit fordítsuk a fe­jünket kelet felé, ne csak nyugat­ra. A pályázat témája a csoda mo­tívum volt. Sokat gondolkodtam, el merjem-e küldeni, hiszen az én drámámban nincs klasszikus értelemben vett csodatétel. De az­tán arra gondoltam, hogy ha a le­hetőségek határait kitá­gítjuk, és megteszünk valamit, amit korábban lehetetlennek tartot­tunk, az is csoda.- Mikor láthatjuk színpadon a Fényes tisztást?- Nincs pontos dá­tum. A kaposvári szín­ház két évre fenntartja a bemutatás és publiká­lás jogát. Meglátjuk, hogy ez alatt, vagy ezt követően, esetleg másik színházban bemutat­ják-e. A díjátadó ünnep­ségen felolvasó színhá­zi formában előadtak belőle részletet a kapos­vári színház művészei. Elmondhatatlan él­mény volt számomra.- A siker kezdete le­het egy irodalmi karriernek?- Azt hiszem, kissé túlkoros lennék ahhoz, hogy most kezd­jek irodalmi karriert építeni. In­kább megerősítés, hogy érdemes folytatnom. Az elmúlt években a tanítás és a család mellett nem jutott időm írásra. Tudom, ez elég gyenge érv, hiszen mindenkinek arra van ideje, amire szeretné. A Fényes tisztásba beleírtam azt a két dolgot, ami a leginkább foglal­koztatott: a szolidaritást és művé­szetet. Ha ismét megérint valami ilyen erővel, akkor valószínűleg újra tollat ragadok. Talán már el is kezdtem gondolkodni...- Több mint 230 dráma érke­zett a pályázatra. Azt eddig is tudtuk, hogy rengetegen írnak- sokan nagyon jól de az mégiscsak meglepetés, hogy ilyen sokan írnak drámát. Mi lehet a magyarázat?- Kevés a bemutatkozási lehe­tőség. Azok közül, akik drámát írnak, kevesen tudják rávenni magukat, hogy bekopogtassanak direktorokhoz, és „házaljanak” a művükkel. Sok kézirat várja éve­kig a fiókban, hogy egy pályázat kapcsán előkerülhessen.- Az iskolában mit szóltak a drámapályázathoz?- Nagyon örültek, és nagyon meglepődtek. Kevesen tudták, hogy írok. Külön meggratulál­tak egy nagyszünetben, s igaz­gatónk - félig viccesen - megelő­legezett egy kaposvári tantestü­leti kirándulást egy esetleges premierre...- Miért nem beszélt róla? Sze­mérmesség? Bizonytalanság?- Inkább természet. Szemlé­lődő természetű vagyok. Nagy szurkolóim a lányaim, a nővé­rem, Ancsa, a barátnőm, Ági és a társam, Zoltán, aki minden lehetséges módon hírét vitte a sikeremnek. És tudom, hogy édesapám is nagyon büszke lenne. Tóth Menyhért kiállítás a pécsi Zsolnay Negyedben Tóth Menyhért Kossuth-díjas képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturá­lis Negyedben a napokban. A „Fényima” című monumentális tárlaton a Pécsi Galéria új, mint­egy ezer négyzetméteres kiállító- helyén 174 képet és 6 szobrot ál­lítottak ki a Kecskeméten őrzött több ezres életmű-gyűjtemény­ből.- A kiállításon a 20. századi magyar festészet egyik legjelen­tősebb alakjának szinte minden fontos korszakából válogattam, ismert és kevésbé ismert képe­ket egyaránt - mondta el ifj. Gyergyádesz László művészettör­ténész, a tárlat rendezője. - A kö­zönség így az Afrika, a Parasztok, a Kereszten című alkotások mel­lett megcsodálhatja például Tóth Menyhért főiskolai szénrajzait, vagy éppen Sztálinról készült portréját is. Újdonság a kiállítá­son, hogy Pécs az első helyszín, ahol a közönség Tóth Menyhért korai, „fekete korszakának” ké­peit késői „fehér korszakának” válogatött remekeivel szembeál­lítva csodálhatja meg. A valaha volt egyik legnagyobb alapterületű Tóth Menyhért tárlat május 15-éig látogatható. ■ Előadások Kecskemét szecessziós épületeiről „A magyar szecesszió városai” címmel indít előadás-sorozatot a Kecskeméti Városszépítők Egye­sülete. A sorozat célja, hogy fel­hívja a figyelmet a századelőn épült szecessziós épületek álla­potára. Az első előadás ma 17 órakor lesz a Kecskeméti Ifjúsági Ott­honban. Előadó: Dömötör Gábor, a szabadkai Községközi Műem­lékvédelmi Intézet szakmunka­társa, aki bemutatja Szabadka szecessziós épületeit és beszél a már beindított felújítások tapasz­talatairól. Dömötör Gábor a téma ismert szakértője, aki az 1980-as évektől kezdve számos előadást tartott, ismeretterjesztő tv- és rádiómű­sorokban népszerűsítette a mű­emlékvédelem ügyét. Előadásai­nak visszatérő témája Szabadka századfordulós építészeti hagya­téka, a szabadkai zsinagóga revitalizációja, a szabadkai Zsol- nay-homlokzatkerámiák és azok restaurálásának kihívásai. ■ Uj csillagvizsgáló a Kecskeméti Főiskolán tanítóképző kar Az új oktató-kutató központ nyitott mindenki előtt A Kecskeméti Főiskola új termé­szettudományi központjának, ta­lán a legérdekesebb részét adták át tegnap délután az intézmény Tanítóképző Főiskolai Karán. Az oktatást, a kutatást és a népszerű ismeretterjesztést is szolgálja a most megnyitott csillagvizsgáló. Dr. Hegedűs Gábor dékán, kö­szöntve az avató közönséget hangsúlyozta: a csillagvizsgáló szerepet kap a főiskolai hallgatók természettudományos képzésé­ben és szemléletformálásában. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a csillagá­szati alapfogalmakkal, a csillag­képekkel, a Naprendszerrel, a csillagok életútjával, és megta­nulják a távcsövek használatát. A fő cél azonban az, hogy a leendő óvodapedagógusok, tanítók felké­szüljenek óvodás és kisiskolás csoportok számára játékos isme­retterjesztő foglalkozások meg­tartására. A csillagászat ugyanis kisgyermekkorban különösen al­kalmas, a gyerekek érdeklődésé­nek felkeltésére a természettudo­mányok iránt. Dr. Hegedűs Tibor főiskolai do­cens, a bajai csillagvizsgáló igaz­gatója a távcsövek működését mutatta be, míg E. Kovács Zoltán csillagász az új létesítmény je­lentőségét hangsúlyozta. A kuta­tó és oktatóhelyet, a Kecskeméti Főiskola a munkaerő-piaci és a nemzetközi alkalmazkodóképes­Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ■ www.ujszechenyiterv.gov.hu 04 40*3« 438 Bárki megtekintheti a csillagok állást ezentúl a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán ség növelését (TÁMOP-4.1.1.A- /10/1/KONV-2010-0015 projekt megközelítőleg 513 millió forint) szolgáló uniós projekt keretében alakította ki. A csillagvizsgálóra 23 millió forintot költöttek uniós támogatással. A nyitható, forgat­ható kupolában két nagyteljesít­ményű távcső található. Az egyik - egy 400 mm-es Meade LX 200- as reflektor típusú távcső - az éj­szakai objektumok tanulmányo­zására, a másik pedig - egy 100 mm-es Lunt Solar System naptáv­cső - a Nap vizsgálatára alkal­mas. A csillagvizsgáló rendelke­MAGYARORSZÁG MEGÚJUL zik egy CCD kamerával is, amely- lyel rendkívül jó minőségű fotók készíthetők a Naprendszer boly­góiról, a távoli csillagokról, gala­xisokról és a Napról is. A csillag- vizsgáló a tudományos kutatáso­kat is segíti. A kupola és a távcsö­vek távvezérléssel, egy összehan­golt informatikai rendszerben irányíthatók, így bonyolult, hosz- szú expozíciós időt igénylő asztrofotókat is lehet készíteni a CCD kamerával, illetve a megfi­gyeléseket teljesen automatizál­tan, távoli számítógépről is el le­het végezni. A technikai paramé­terek adottak ahhoz, hogy más kutatóintézetekkel együttműköd­ve komolyabb tudományos pro­jektben is szerepet vállalhasson Kecskemét új csillagvizsgálója, ezáltal a Kecskeméti Főiskola új felfedezések részeseivé válhat. A főiskola csillagvizsgálója nyi­tott a külső érdeklődők, szerve­zett csoportok számára is. A láto­gatók érdekes előadásokat hall­hatnak a Planetárium csillagá­szaitól és a főiskola munkatársa­itól, megismerkedhetnek a táv­cső kezelésével és távcsöves be­mutatókon vehetnek részt. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. SZÉCHÉNYI TERV •?00Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom