Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-05 / 79. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 5., KEDD 5 KULTÚRA Félezren szavalnak az idei Versmondók Találkozóján Összesen 565 versmondó jelentkezett az idei kecskeméti Vers- mondók Találkozójára. Az öt korcsoportban, elsőtől 10. osztályig megrendezett városi verseny első fordulóját ma 14.30 órától tartják a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. A mai fordulót még 21 válogató követi az esemény május 21-ei zárórendezvényéig. A találkozón nagy hangsúly kerül a beszédtechnikára. A felkészítésbe intenzíven bekapcsolódnak drámapedagógusok és logopédusok, akik játékos gyakorlatokkal tanítanak helyes légzés- technikát, hangképzést és nem utolsó sorban azt, hogyan győzhetik le lámpalázukat a gyerekek. A Versmondók Találkozóján nem a versenyen van a hangsúly. Valamennyi résztvevő a rá leginkább jellemző cím birtokosa lesz: megválasztják például a leginkább zengő hangú, magával ragadó, szöveghű verselőt. Az idei találkozó díszvendége Buda Ferenc Kos- suth-díjas költő lesz. ■ Gimnáziumi tanár és drámaíró díjnyertes Tanítványait és kollégáit is meglepte Albert Csilla írói sikere Buda Ferenc Első szárnypróbálgatásáról azt írta egy ismert kritikus, hogy „azt nem tudja, amit meg lehet tanulni, és azt tudja, amit nem lehet megtanulni”. Aztán eltelt jó pár év, és Albert Csilla Fényes tisztás című, Tolsztoj életéről írt drámája első helyezést nyert a kaposvári színház Schwajda György Drámapályázatán. A Katona József Gimnázium angol-magyar szakos tanárát többek között l arról kérdeztük, mi- | kor láthatjuk színpa- f dón drámáját. Albert Rákász Judit- A pályázatra született meg a Fényes tisztás? Vagy az íróasztalfiókban várta, hogy egyszer csak előkerülhessen?- 4-5 évvel ezelőtt írtam, saját örömömre. Lányaim, Zsuzsi és Nóri beszélt rá, hogy küldjem be a pályázatra. Nem feltétlenül csak azért íródott, hogy színházban bemutassák. Egyszerűen csak jó alkalom volt a pályázat arra, hogy kiderüljön: érdemes-e írással foglalkoznom. Persze fan232 pályázat közül lett a legjobb a Fényes tisztás. Csilla lányai unszolására küldte el a pályázatra évekkel ezelőtt írt drámáját tasztikus lenne színpadon látni egyszer.- Miért a dráma műfaját választotta?- Ezt kívánta a téma. Tolsztoj régi szerelmem. Pár évvel ezelőtt egy antikváriumban megvettem Henry Troyat Tolsztoj életrajzát. Hihetetlenül izgalmas könyv. Háromszor olvastam el, és egyre jobban foglalkoztatott Tolsztojnak az a gyötrő dilemmája, hogyan egyeztetheti össze gazdagságát az erkölcsi kényszerrel, hogy segítsen a nincsteleneken. Aki kimegy az utcára, vagy leül egy padra a vasútállomáson, láthatja a nylonzacskóból eszegető hajléktalanokat. Nekik írtam. Azt hiszem, a szolidaritás az egyik legaktuálisabb kérdés ma. Amiatt is írtam, hogy kicsit fordítsuk a fejünket kelet felé, ne csak nyugatra. A pályázat témája a csoda motívum volt. Sokat gondolkodtam, el merjem-e küldeni, hiszen az én drámámban nincs klasszikus értelemben vett csodatétel. De aztán arra gondoltam, hogy ha a lehetőségek határait kitágítjuk, és megteszünk valamit, amit korábban lehetetlennek tartottunk, az is csoda.- Mikor láthatjuk színpadon a Fényes tisztást?- Nincs pontos dátum. A kaposvári színház két évre fenntartja a bemutatás és publikálás jogát. Meglátjuk, hogy ez alatt, vagy ezt követően, esetleg másik színházban bemutatják-e. A díjátadó ünnepségen felolvasó színházi formában előadtak belőle részletet a kaposvári színház művészei. Elmondhatatlan élmény volt számomra.- A siker kezdete lehet egy irodalmi karriernek?- Azt hiszem, kissé túlkoros lennék ahhoz, hogy most kezdjek irodalmi karriert építeni. Inkább megerősítés, hogy érdemes folytatnom. Az elmúlt években a tanítás és a család mellett nem jutott időm írásra. Tudom, ez elég gyenge érv, hiszen mindenkinek arra van ideje, amire szeretné. A Fényes tisztásba beleírtam azt a két dolgot, ami a leginkább foglalkoztatott: a szolidaritást és művészetet. Ha ismét megérint valami ilyen erővel, akkor valószínűleg újra tollat ragadok. Talán már el is kezdtem gondolkodni...- Több mint 230 dráma érkezett a pályázatra. Azt eddig is tudtuk, hogy rengetegen írnak- sokan nagyon jól de az mégiscsak meglepetés, hogy ilyen sokan írnak drámát. Mi lehet a magyarázat?- Kevés a bemutatkozási lehetőség. Azok közül, akik drámát írnak, kevesen tudják rávenni magukat, hogy bekopogtassanak direktorokhoz, és „házaljanak” a művükkel. Sok kézirat várja évekig a fiókban, hogy egy pályázat kapcsán előkerülhessen.- Az iskolában mit szóltak a drámapályázathoz?- Nagyon örültek, és nagyon meglepődtek. Kevesen tudták, hogy írok. Külön meggratuláltak egy nagyszünetben, s igazgatónk - félig viccesen - megelőlegezett egy kaposvári tantestületi kirándulást egy esetleges premierre...- Miért nem beszélt róla? Szemérmesség? Bizonytalanság?- Inkább természet. Szemlélődő természetű vagyok. Nagy szurkolóim a lányaim, a nővérem, Ancsa, a barátnőm, Ági és a társam, Zoltán, aki minden lehetséges módon hírét vitte a sikeremnek. És tudom, hogy édesapám is nagyon büszke lenne. Tóth Menyhért kiállítás a pécsi Zsolnay Negyedben Tóth Menyhért Kossuth-díjas képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben a napokban. A „Fényima” című monumentális tárlaton a Pécsi Galéria új, mintegy ezer négyzetméteres kiállító- helyén 174 képet és 6 szobrot állítottak ki a Kecskeméten őrzött több ezres életmű-gyűjteményből.- A kiállításon a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának szinte minden fontos korszakából válogattam, ismert és kevésbé ismert képeket egyaránt - mondta el ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a tárlat rendezője. - A közönség így az Afrika, a Parasztok, a Kereszten című alkotások mellett megcsodálhatja például Tóth Menyhért főiskolai szénrajzait, vagy éppen Sztálinról készült portréját is. Újdonság a kiállításon, hogy Pécs az első helyszín, ahol a közönség Tóth Menyhért korai, „fekete korszakának” képeit késői „fehér korszakának” válogatött remekeivel szembeállítva csodálhatja meg. A valaha volt egyik legnagyobb alapterületű Tóth Menyhért tárlat május 15-éig látogatható. ■ Előadások Kecskemét szecessziós épületeiről „A magyar szecesszió városai” címmel indít előadás-sorozatot a Kecskeméti Városszépítők Egyesülete. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a századelőn épült szecessziós épületek állapotára. Az első előadás ma 17 órakor lesz a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. Előadó: Dömötör Gábor, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársa, aki bemutatja Szabadka szecessziós épületeit és beszél a már beindított felújítások tapasztalatairól. Dömötör Gábor a téma ismert szakértője, aki az 1980-as évektől kezdve számos előadást tartott, ismeretterjesztő tv- és rádióműsorokban népszerűsítette a műemlékvédelem ügyét. Előadásainak visszatérő témája Szabadka századfordulós építészeti hagyatéka, a szabadkai zsinagóga revitalizációja, a szabadkai Zsol- nay-homlokzatkerámiák és azok restaurálásának kihívásai. ■ Uj csillagvizsgáló a Kecskeméti Főiskolán tanítóképző kar Az új oktató-kutató központ nyitott mindenki előtt A Kecskeméti Főiskola új természettudományi központjának, talán a legérdekesebb részét adták át tegnap délután az intézmény Tanítóképző Főiskolai Karán. Az oktatást, a kutatást és a népszerű ismeretterjesztést is szolgálja a most megnyitott csillagvizsgáló. Dr. Hegedűs Gábor dékán, köszöntve az avató közönséget hangsúlyozta: a csillagvizsgáló szerepet kap a főiskolai hallgatók természettudományos képzésében és szemléletformálásában. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a csillagászati alapfogalmakkal, a csillagképekkel, a Naprendszerrel, a csillagok életútjával, és megtanulják a távcsövek használatát. A fő cél azonban az, hogy a leendő óvodapedagógusok, tanítók felkészüljenek óvodás és kisiskolás csoportok számára játékos ismeretterjesztő foglalkozások megtartására. A csillagászat ugyanis kisgyermekkorban különösen alkalmas, a gyerekek érdeklődésének felkeltésére a természettudományok iránt. Dr. Hegedűs Tibor főiskolai docens, a bajai csillagvizsgáló igazgatója a távcsövek működését mutatta be, míg E. Kovács Zoltán csillagász az új létesítmény jelentőségét hangsúlyozta. A kutató és oktatóhelyet, a Kecskeméti Főiskola a munkaerő-piaci és a nemzetközi alkalmazkodóképesNemzeti Fejlesztési Ügynökség ■ www.ujszechenyiterv.gov.hu 04 40*3« 438 Bárki megtekintheti a csillagok állást ezentúl a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán ség növelését (TÁMOP-4.1.1.A- /10/1/KONV-2010-0015 projekt megközelítőleg 513 millió forint) szolgáló uniós projekt keretében alakította ki. A csillagvizsgálóra 23 millió forintot költöttek uniós támogatással. A nyitható, forgatható kupolában két nagyteljesítményű távcső található. Az egyik - egy 400 mm-es Meade LX 200- as reflektor típusú távcső - az éjszakai objektumok tanulmányozására, a másik pedig - egy 100 mm-es Lunt Solar System naptávcső - a Nap vizsgálatára alkalmas. A csillagvizsgáló rendelkeMAGYARORSZÁG MEGÚJUL zik egy CCD kamerával is, amely- lyel rendkívül jó minőségű fotók készíthetők a Naprendszer bolygóiról, a távoli csillagokról, galaxisokról és a Napról is. A csillag- vizsgáló a tudományos kutatásokat is segíti. A kupola és a távcsövek távvezérléssel, egy összehangolt informatikai rendszerben irányíthatók, így bonyolult, hosz- szú expozíciós időt igénylő asztrofotókat is lehet készíteni a CCD kamerával, illetve a megfigyeléseket teljesen automatizáltan, távoli számítógépről is el lehet végezni. A technikai paraméterek adottak ahhoz, hogy más kutatóintézetekkel együttműködve komolyabb tudományos projektben is szerepet vállalhasson Kecskemét új csillagvizsgálója, ezáltal a Kecskeméti Főiskola új felfedezések részeseivé válhat. A főiskola csillagvizsgálója nyitott a külső érdeklődők, szervezett csoportok számára is. A látogatók érdekes előadásokat hallhatnak a Planetárium csillagászaitól és a főiskola munkatársaitól, megismerkedhetnek a távcső kezelésével és távcsöves bemutatókon vehetnek részt. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. SZÉCHÉNYI TERV •?00Ü