Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-28 / 98. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Biciklitároló és komposztládák szabadszállás Vélhetően si­kerül központi támogatást szerezni az iskolai kerék­pártároló építésére, és ugyanott a tornatermi öltö­zők és zuhanyzók felújításá­ra. Ez idő tájt adódott egy könnyen elérhető forrás 5 százalékos önrésszel. Ezt megpályázta a fenntartó ön- kormányzat. Kérnek továb­bá támogatást komposztáló­ládák vételére is, hasonlóan kedvező feltételekkel. A kör­nyezettudatos nevelés érde­kében államilag elősegített vásáron 150 darab ládát akarnak beszerezni, és szét­osztják majd azokat a kert­tulajdonosok között. (M. J.) A rutinpályáról tűntek el a motorok kiskunhalas Két motort is elloptak ismeretlenek a ha­lasi Vállalkozók útján lévő rutinpályáról. A tanulóveze­tők oktatására szolgáló Hon­da motor és Aprilia segéd­motor egy zárható konténer­ből tűnt el kedd reggelre. A rendőrség közleménye sze­rint az okozott kár 850 ezer forint. (Zs. D.) Zumbaprodukció rókavadászattal dunavecse A Petőfi-iskola környékén és a Duna-par- ton ünnepük az édesanyá­kat és a munkát május 1- jén a városbeliek. Meglehe­tősert gazdag szabadidős programok várnak rájuk: lesz rókavadászat; Kutyás­bemutató, zumbaproduk­ció, kerékpáros-felvonulás, fogathajtóverseny. Várva várt műsor továbbá az első osztályos dráma szakkörös gyerekek lakodalmas játé­ka és a művészeti csopor­tok fellépése. (M. J.) Lebontotta a kerítést a tolvaj tázlár A napokban egy tázlári sertéskarámból 14 darab fém kerítéselemet vitt el ismeretlen tolvaj. A meglovasított kerítés értéke mintegy negyedmillió fo­rint. (Zs. D.) További hírek a 0N.hu hírportálon A templomhajó következik Kalocsa A harangállvány faszerkezetéből templombútor készül Bábel érsek is felkapaszkodott az állványzatra Újabb jelentős állomásá­hoz érkezett a kalocsai fő­székesegyház rekonstruk­ciója. Az állványerdő ugyan átkerült a tornyok elől a templomhajóhoz, de még a tornyokban is szorgos kezek dolgoznak, rövidesen új harangállvá­nyokat építenek. Szűcs Brigitta' Z. Több egymásra épülő folyamat is zajlik most a kalocsai főszé­kesegyház körül. A hajó körüli állványzat teljes felépítésével jö­vő héten végeznek a munkások, ám eközben az érseki torony ha­rangállványának szétbontásán is dolgoznak.- Néhány nap múlva nekilá­tunk a hajó felújításának, ugyan­akkor ezzel párhuzamosan a fő­homlokzat restaurálása is meg­kezdődik majd -mondta megke­resésünkre Vörös Márta, a re­konstrukció vezetője. Az építész­nő kiemelte: mindenekelőtt a ha­rangállványzatok cseréjére fek­tetnek nagy hangsúlyt.- A nagy érseki Laci-harangot nem emeljük le, hanem felhúz­zuk és felkötjük a to­ronyszerkezethez, majd kiszedjük alóla a jelenlegi faállványt, és újat építünk alá. Terveim szerint a torony alól kikerülő faszerkezet még használható részeiből készül majd el a drágszéli kistemplom belső bútorzata. Vörös Márta azt is elmondta, hogy az a repedés, ami hosszú évek, sőt évtizedek óta viták és tanulmányok tárgyát képezi, ja­varészt abból fakad, hogy a déli toronyban lévő négy harang ke­resztirányba leng. Épp az északi torony felé, holott fordítva, a ha­jó felé kellene lengenie. Eddig azonban a harangozásból adódó dinamikus, lengő erő úgy moz­gatta a tornyokat, illetve a tor­nyok egymást, hogy ennek kö­vetkezményeképp megrepedt a főfal, mellyel a két torony össze van kötve. A fő feladat az lesz, hogy megszüntessük a homlok­zati fal terhelését. Az építésznőt - aki a főszékesegy­ház felújítása mel­lett a drágszéli templom megépí­tésén is dolgozik - a templomhajó „bejárásakor” is ér­ték meglepetések.- Nagyon izgalmas, amikor ilyen történeti szerkezetekkel dolgozunk. A korábbi építési nyomok megtalálása különösen érdekes. A kőfelületek vissza­bontásakor például megtaláltuk az 1795-ös égési nyomokat. Vil­lám sújtotta akkor a templomot, leégett a toronysisak és a hajó is. De érdekes látványt nyújtanak a régi, már levett kőelemek nyo­mai is. Jó azt a valóságban is lát­ni, amit régi dokumentumokon olvashatunk, ugyanakkor még izgalmasabb, ha valami olyat ta­lálunk, amiről sehol sem írtak. Ilyenkor mi is hozzátehetünk a történethez - teszi hozzá az épí­tésznő. A felújítási munkálatok során a terripfóitihajóról több ütemben, de teljes egészében leveszik és kicserélik a rézlemezt, és ahol arra igény mutatkozik - főként a szentély fölött és a hajó főhom­lokzat-közeli részén - a faszerke­zetet is kicserélik. Kifejezetten ügyelniük kell majd arra, hogy ne ázzon be a tető, mert az nagy károkat okozhat. Éppen ezért szakaszosan bontják majd le a hajó tetőszerkezetét. De a repe­dezett üvegablakokat is kicseré­lik majd. A felújítást végző csapatra ko­moly kihívások várnak: a leg­hosszabb kötőgerenda 14 méter hosszú és negyvenszer 45-ös ke­resztmetszetű. Iszonyú súlyokat kell majd feljuttatni, a végered­mény azonban egy történetileg hű, eredeti szépségében ragyogó főszékesegyház lesz. ■ A harangok rossz irányú lengése miatt repedt meg a fő­székesegyház főfala. Közeleg a gazregiment tizenkettő lehettem, mikor utolért a rettegett szénanát­ha. Úgy emlékszem, váratla­nul, hirtelen, alattomosan. Pedig nyílván lehettek előz­ményei, hiszen biztos nem egyik napról a másikra nőt­tek parlagfűtengerek. Min­denhol: az út mellett, a ját­szótéren, a földeken, a ker­tekben. Nyaraimat igencsak eltolta az addig hírből sem ismert nyavalya. Focizni, bi- cajozni, strandolni - egyálta­lán létezni a szabadban - nem tudtam. Percenként tu­catnyi tüsszentéssel, köhögőrohammal, bucira gyulladt szemmel nehéz is. Maradt a négy fal közötti orrfújás, krákogás. Szerény kárpótlásnak éreztem a sorstól, hogy néha pár napot igazolt édesanyám, aki meg­sajnálta allergiás fiacskáját. évekig ment a gyógyszeres kezelés, a szemcseppentés, a nóziba fujkálás. Néha vi­szont úgy javult a helyzet, hogy nem is szedtem a kap­szulákat. Orvosom javaslatá­ra elkezdtem tüdőt fejleszte­ni - futással. Segített. Huszonpár évesen volt olyan szezonom, hogy szinte telje­sen elmaradtak a tünetek. Tavaly viszont újra zsepi- hegyeket fújtam tele. Úgy tű­nik, ez a baj már életeib Vé­géig elkísér. VIRÁGZIK A PARLAGFŰ! VÍCC volt: csupán csírázik. Most még a kőris, a juhar, a nyár­fa kevésbé agresszív pollen­jei keringenek a levegőben. Persze ezektől is ezrek meg ezrek szenvednek. De a nagy össznépi tüsszögésig még van jó pár hét. A töme­geket sokkoló iménti felkiál­tó mondat csak júliusban-au- gusztusban lesz igaz. Aktua­litása viszont már most is van: a nagy össznépi gazolá­sokra ugyanis valahogy min­dig későn kerül sor. így az­tán hiába hadakozunk évek óta a parlagfűregiment ellen, a csatát rendre elveszítjük. Úgyhogy nem ártana élezni a kaszákat... Elő a zsebkendőkkel, elkezdődött a szénanátha időszaka! allergia Sokan nem tudják, hogy a nyárfaszösz csak „segítőtársakkal” együtt irritálja a nyálkahártyát ► Folytatás az 1. oldalról Megyénk alföldi jeüege az al­lergiásoknak nem kedvez, hi­szen a sík terepen a szél jobban felkavarja és magával viszi a vi­rágport. Arra csak becsült adatok van­nak, hogy a tavaszi pollenek hány embernél váltanak ki tüsz- szögést, orrfolyást, szemviszke­tést vagy könnyezést.- Az allergia 50-60 százalékos arányáról szóló hírek alaptala­nok és rendkívül túlzók. Vélemé­nyem szerint a népesség körül­belül 8-10 százalékát érinti ösz­A nyárfaszösz nem okoz allergiát! noha a nyárfa fehér pihés „szö­szeit” látva sokan kiáltanak hó­lapátért vagy - szélsőségesebb esetben - fűrészért, nem árt tudni: a magvak repítőszőrei nem váltanak ki allergiás reak­ciókat, legfeljebb ha más, a nyálkahártyát imitáló fűpolle­nek tapadnak hozzájuk. - Zsák­utcát jelentene a nyárfák kivá­gása. A szöszök nem betegséget, hanem kényelmetlenséget okoz­nak. Nem szabad elfelejteni, hogy az ember is az élővilág ré­sze, ennyit el kell tudnunk visel­ni - véli ár. Pánczél Gyula. Tavasszal még enyhébben, de már jelentkezik a szénanátha szesen a szénanátha, míg a már­ciusi-áprilisi virágzás ennek is csak a harmadát-negyedét, tehát a lakosság 2-3 százalékát. Persze ha a megye körülbelül 530 ezres lélekszámút vesszük, ez így is 10-15 ezer ember - jelentette ki Pánczél doktor.- Sokaknál látensen lezajlik a betegség. Van, aki tüsszög párat, de aztán a szervezete legyőzi az irritációt. Az, hogy valaki normá­lisan vagy túlérzékenyen reagál a pollenekre, az immunrendszer válaszadó képességével függ ösz- sze, ez pedig genetikusán meg­határozott. A tünetek tehát gya­korlatilag kódolva vannak min­denkiben - tudtuk meg a főor­vostól. ■I Ön allergiás? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: BA0N.hu ■&/ A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. Ha a mogyoró vagy a juhar pol­lenje nem is zár tömegeket a la­kásba, de súlyos, antibiotikumos kezelést igénylő betegségekhez vezethet. A virágpor ugyanis a nyálkahártyát fellazítva táptalajt kínál a baktériumoknak és víru­soknak - ezt a jelenséget hívják a szaknyelvben másodlagos fe- lülfertőződésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom