Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY BARTA ZSOLT Kit terhel a felelősség? az lett volna a csoda, ha nem történik baleset. De hát megtörtént egy olyan kerék­párúton, amelynek pont az a funkciója, hogy levigye a bicajosokat Bács-Kiskun egyik halálútjáról. Elkészült az út - ahogy arról koráb­ban írtunk - a drótszamara- sok örömére, hogy önfeled­ten élvezzék a kerekezést. kétszer is átadták. De ben­ne maradt három villanyka­ró. Most ugye azokat gyom­lálják. Ástak is új gödröket nekik, s zutty, egy hölgy bele is kormányozta magát. Csoda, hogy túlélte. Ez Ma­gyarország. A németek ben­nünket Északnyugat-Bal­kánnak tartanak, ami en­gem felháborít, de lehet, hogy igazuk van. A miénk egy olyan ország, ahol a lankák között viadukt épül a sztráda számára. Sík vidé­ken alagutat fúrnak az au­tópályához. De rendben van. Mindenki meg akar él­ni. Ám az már nincs -rend­ben, hogy be is omlik, vagy amikor esik az eső, akkor beszakad az országút. Egy elemzésben olvastam, hogy skandináv tanulmányok szerint a kerékpározás egészségjavító hatásait pénzben lehet kifejezni. becslések szerint a bicikli­zés kilométerenként 0,15 euró (40 forint) nettó egész­ségügyi hasznot hoz. Egy finn közlekedéstervezési szakkönyv szerint az egész­ségjavulás minden, új ke­rékpárral közlekedő által 1200 euró (320000 forint) bevételt eredményez évente. a mi esetünkben nem bevé­telt, hanem kiadást okozott a kerékpározás. A szeren­csétlenül járt hölgy ugyanis jó néhány napig nyomni fog­ja a kórházi ágyat. Kíváncsi vagyok, kit terhel a balese­tért a felelősség. Remélem, nem azt derítik ki, hogy az illető rossz időben rossz he­lyen tartózkodott. Bár ki tudja? Magyarisztánban bármi megeshet. Megkezdődött a munkaügyi felügyelő büntetőpere Az ügyészség többrendbeli kor­rupcióval vádolja azt a - koráb­ban munkaügyi felügyelőként dolgozó - férfit, akinek a pere tegnap kezdődött Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A vádban jelzett időszakban V. Ferenc - a per elsőrendű vád­lottja - az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfelügye­lőség Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgozott. A négy főiskolai diplomát szerzett volt munkaügyi felügyelő kü­lönböző építkezéseken ellenőr­zést végzett, ahol azt vizsgálta, hogy az ott dolgozók rendelkez­nek-e alkalmi munkavállalói könyvvel, s azokat vezetik-e. ■ Nem voltak rendben az alkalmi munkavállalói könyvek. A Kecskeméten élő elsőren­dű vádlott 2007. július 28-án Kisteleken egy családi háznál folyó építkezésen - ahol a per másodrendű vádlottja dolgozott -, majd 2008. április 1-jén Laki teleken egy járdaépítésnél tartott ellenőrzést, ahol a har­madrendű vádlott és két továb­bi munkavállaló dolgozott. Egyik helyen sem voltak rendben az alkalmi munkavál­lalói könyvek, ezért a munka­ügyi felügyelő az első esetben 20 ezer forintot, a második alka­lommal pedig 100 ezer forintot kért és kapott a másod-, illetve a harmadrendű vádlottaktól, amiért valótlanul olyan jegyző­könyveket töltött ki, -amelyek szerint mindent rendben talált. Az első esetben az elsőrendű vádlott a kapott pénzösszegen felül további összegeket is kö­vetelt, melyeket nem kapott meg. Végül javaslatára a fel­ügyelőség 400 ezer forint bírsá­got szabott ki a másodrendű vádlott betéti társaságára. Az ügy úgy derült ki, hogy Laki­teleken híre ment: munkaügyi felügyelők bírságolnak a tele­pülésen. Egy helyi újságíró tett bejelentést a rendőrségen, s a hatóság eljutott a harmadrendű vádlotthoz, aki mindent elmon­dott. A tegnapi tárgyaláson a munkahelyéről 2009-ben közös megegyezéssel távozó férfit és két vádlott-társát hallgatta meg a bíróság. A per április 5-én ta­núkihallgatásokkal folytatódik. ■ MTI Baja Két éve kezdődött, szerdán pedig közös műsort és táncházat eredményezett az az együttműködés, melynek alapján a Magyarországi Németek ÁMK és az athéni Deutsche Schule volt a két táncpartner. A rendezvényen görög, magyar, német dallamok és táncok, valamint közel 200 néző töltöt­te meg az intézmény auláját, ahol lengyel vendégek is helyet foglaltak. Kevesebb a tüdőrákos kecskémét A főorvos egyetért a cigizés szigorítását célzó tervekkel Százezer lakosra néhány éve még hatvan, tavaly vi­szont már „csak” negyven- nyolc tüdőrákos megbete­gedés jutott Kecskeméten és környékén. Hraskó István A tüdőszűrést az előző rendszer­ben a tuberkolózis miatt tették kötelezővé, jelenleg viszont csak akkor rendel el az ÁNTSZ min­denkire vonatkozó vizsgálatot, ha egy megyében az új tbc-s be­tegek száma egy év alatt megha­ladja a 25 százezreléket (azaz százezer lakosból legalább 25 megfertőződik a gümőkórral). Bács-Kiskunt szerencsére mos­tanság elkerüli a korábban Mor­bus hungaricusnak (magyar kór­nak) nevezett népbetegség (1901- ben Magyarországon a halálese­tek 25 százalékát okozta a tbc).- Megyénk jó helyzetben van, különösen Kecskemét és környé­ke: itt a gyakoriság csak hat­nyolc százezrelék. Meggyőződé­sem, hogy Angliában vagy Svájc­ban sem tudnak jobb eredményt felmutatni - mondta el lapunk­nak Pánczél Gyula, a kecskemé­ti tüdőgondozó intézet vezető fő­orvosa. A tüdőszűrés tehát jelenleg nem általánosan kötelező - de nyilván nem is tilos, hiszen néha jobb az elővigyáza­tosság. Negyven­éves kor fölött éven­te egyszer ingyenes, negyven év alatt a vizsgálatért 860 fo­rintot kell fizetni kivéve, ha a há­ziorvos állít ki beutalót mellkasi röntgenfelvételre. Ezt viszont a doktor csak akkor teheti meg, ha tüdőbetegség vagy annak gyanú­ja áll fenn a páciensnél. Nem kell fizetni a szakképzési intézmé­nyekben tanulóknak az alkal­massági vizsgálatokhoz szüksé­ges szűrésért. Egyes munkahe­lyeken, így például az élelmiszer- iparban vagy az oktatási intéz­ményben dolgozók számára elő­írják a tüdőröntgent. Kecskemé­ten naponta átlagosan száz vizs­gálatot végeznek, tavaly har­mincezren mentek szűrésre a gondozóba. Legalább az ötven százalékuk önként. A főorvos szerint ez a szám se nem sok, se nem kevés.- Negyvenéves kor alatt senki­nek sem ajánlom a szűrést. Kivé­ve természetesen a dohányoso­kat, hiszen közöttük harminc- szor-ötvenszer gyakoribb a tüdő­rák, mint a nem do­hányzók körében. Az is tudott, hogy minél tovább füstöl valaki, annál na­gyobb az esélye nemcsak a tüdőrákra, hanem az érelmeszesedésre vagy a szívin­farktusra is. Persze a rák hétteré­ben nem csak a dohányzás áll­hat, hiszen a betegség sokszor genetikailag kódolt - folytatta Pánczél Gyula. Hozzátette: a passzív dohányzás önmagában nem okozhat rákot. Természete­sen volt már arra példa, hogy va­laki úgy lett beteg, hogy soha nem gyújtott rá, de az ilyen ese­tek számát a főorvos szerint tíz év tekintetében is egy kézen ösz- sze lehet számolni. Mint megtudtuk az örvende­tes tényt: Kecskemét körzetében a tüdőrák gyakorisága is csökke­nő tendenciát mutat. Egy évti­zeddel ezelőtt 80-100, és még pár éve is 60 százezrelék körül moz­gott, tavaly viszont 48 százezre­lék volt a mutató - ami jobb az or­szágos átlagnál.- Véleményem szerint az idő­sebb korosztály már érzi a pénz­tárcáján a magas gyógyszerára­kat, de nagy problémát jelent az ifjúság dohányzása. Náluk elke­serítő a helyzet. A szülők és az is­kola feladata lenne megakadá­lyozni a rászokást, de ez nem tör­ténik meg - jelentette ki Pánczél Gyula, aki természetesen egyet­ért a cigarettázás szigorítását cél­zó tervekkel.- Jogom van cigizni” - mond­ják a dohányosok. Igen, van jo­guk, de menjenek ki a kukorica- földre kapálni, és gyújtsanak rá ott. Ha pedig tiltott helyen teszik, akkor büntessék őket. Ha százból kilencvennyolcán szeretnének cigizni, ketten viszont nem, ak­kor is szigorítani kell, hiszen a passzív dohányosok érdekeit ki képviseli? Biztosan lenne pozitív hatása a tiltásnak. Úgy gondo­lom, a dohányzás manapság egy­re inkább társadalmilag elítélt magatartás - véli a főorvos. ■ Kecskeméten naponta átlago­san száz vizsgá­latot végeznek. JÓ tanulók és jÓ sakkozók Két, megyénkben élő diák is megkapta a Magyar Köztársaság jó tanulójajó sportolója 2010 címet. A Kalocsán élő szudáni-magyar család 14 éves gyermeke, Eltigani Omár, a hartai Ráday Pál ÁMK di­ákja és a kecskeméti Szente Varga Fruzsina, a Református Általános Iskola tanulója jó tanulmányi eredményeivel, illetve a hazai és nemzetközi sakkversenyeken elért eredményeinek köszönhetően került 400 induló közül a nyer­tes 86 közé. Elismerő oklevelüket Budapesten Réthelyi Miklós, nemzetierőforrás-minisztertől kapták meg. A hamar munka áldozata soltvadkert Kiásott gödörbe esett a biciklis Csaknem tragédia történ kedden kora reggel a Soltvadkertet Kis­kunhalassal összekötő - a forga­lomnak már hónapokkal ezelőtt átadott - kerékpár-, út befejezési mun­kálatai miatt. Egy 44 éves vadkerti asszony otthona fe­lől biciklizett Halas irányába, amikor Selymesen egy, a szükséges pót­munkák során kiásott két méter mély gödörbe zuhant. A rendőr­ség tájékoztatása szerint a bicik- liút közepén tátongó lyuk rész­ben volt csak körbekerítve. A nő súlyos sérüléseket szenvedett az esés következtében, úgy tudjuk, eltört egy csigolyája. Az ügyben nyomozás indult ismeretlen tet­tes ellen foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyezte­tés miatt. Mint arról koráb­ban többször beszá­moltunk: a Kiskun­halast Soltvadkerttel összekötő, tavaly ősszel kétszer is át­adott kerékpárút nyomvonalában a kivitelezés so­rán benne felejtettek három vil­lanyoszlopot Selymes területén, amelyeket így - balesetveszélyes módon - két oldalról ölelt körbe az aszfalt. A 10 kilométeres, az 53-as főúttal párhuzamosan futó bicikliút műszaki átadásának határideje március 31-e volt, a villamos művek szakemberei ed­dig az időpontig vállalták, hogy áthelyezik a villanyoszlopokat. A munkálatok meg is kezdőd­tek a napokban: a karókat 50-70 centiméterrel az út felé ásták le újra. Egy ilyen, a villanykarók számára kiásott gödörbe esett be­le a vadkerti asszony. Az aszfalt­csíkot még így is kettészelik az oszlopok, de a beruházást fel­ügyelő Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézmény tájékozta­tása szerint - a balesetveszély csökkentése miatt - a „felesle­ges”, vagyis a kerékpárút új nyomvonala és a főút között ko­rábban lefektetett aszfaltot felve­rik és eltávolítják. ■ Zs. D. nézőpont ■ A kerékpárút nyomvonalában „felejtettek” há­rom villanyosz­lopot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom