Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-11 / 84. szám

2011. ÁPRILIS 11, HÉTFŐ 7 HIRDETÉS Ne bízza jövőjét a szerencsére! Önnek milyen céljai vannak? Mindenkinek vonnak céljai. Rövid, közép- vagy hosszú távú, de mindenképpen olyan célok, amelyeket a magunk vagy a családunk életében meg szeretnénk valósítani. Amíg fiatalként saját otthonra vágyunk még nem gondolunk a gyermekeink iskoláztatására, a megszerzett otthon bővítésére, felújítására, a leendő utódaink majdani lakáshelyzetére, a pihenésre és az aktív nyugdíjaséveinkre. Felmérések szerint a magyarok elenyésző százaléka tervezi meg pénzügyileg ajövőjét. 6gy gazdasági világválságnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy rájöjjünk arra, nemcsak hitelekből és törlesztésekből valósíthatjuk meg céljainkat, hanem öngondoskodással, tudatos megtakarításokkal is. Valami megváltozott fiz OTP Bank tapasztalatai szerint egyre többen kezdtek - akár kisebb összegeket is - rendszeresen megtakarítani, fl legnagyobb hazai lakossági bank ezt a változást időben felismerte, és most tavasszal egy minden eddiginél nagyobb megtakarítási programot indított el. ahol mindenki megtalálhatja a pénztárcájának és igényeinek legmegfelelőbb takarékoskodási formát. Kisebb vagy nagyobb összeggel, például a kedvező adóváltozások miatt megmaradó esetleges többlettel vagy akár a magán-nyugdíjpénztári átlépésből származó reálhozammal is el lehet kezdeni az új, tudatos pénzügyi életünket. fiz OTP Bankban előtérbe került az öngondoskodás Rz április 4-tŐÍ május 20-ig tartó időszakban választhatunk rövid vagy hosszú távú, forint- és devizabetétek között, fiz is talál magának kedvére való formát, aki a nyaralásra vagy a költőpénzre gyújt, de az is, aki néhány év múlva nagyobb lakásba szeretne költözni, vagy például jövőre kicserélné a konyhabútort. Tavalyi indulása óta nagy népszerűségnek örvend egy hosszú távú megtakarítási lehetőség, a Tartós Befektetési Számla, amelyen a megtakarítás kamata, hozama 5 év után adómentessé. 3 év elteltével pedig kedvező adózásúvá válik, fl Tartós Befektetési Betétszámlához most akciós betéti ’ ajánlatok kapcsolódnak, akár rövid távú, 4 hónapos betételhelyezésről, akár. éves betétről, akár kifejezetten az adómentessé válás időpontjáig történő betétlekötésről van szó. Azoknak akik 3-5 éves takarékoskodás helyett egyelőre a rövid távú megtakarításokkal kezdenék megvalósítani céljaikat, a Bónusz betéteket ajánljuk forintban vagy devizában, fl Bónusz forintbetétek esetében meghatározott feltételek teljesülése esetén plusz bónuszkamat jár. Forintbetét esetén, mindkét bónusz kamatfeltétel teljesítésekor az éves kamat 7,70 százalék (EBKM: 7,70%) 1 miliió forint vagy a fölötti lekötésnél. fl Bónusz devizabetéteknél az alapkamaton felül akkor jár a bónuszkamat, ha a Bónusz devizabetét mellé legalább azonos összegű és devizanemű 8 hónapos, szintén akciós kamatozású betétet is köt az ügyfél. Ebben az esetben a Bónusz EUR-betétnél az éves kamat 3,25 százalék (EBKM: 3,30%), USD-betétnél pedig 1,50 százalék (EBKM: 1,52%). ■ Az sem maradhat lekötés nélkül, aki esetleg nem tudja teljesíteni a Bónusz betét feltételeit. Nekik kínáljuk a Bizalom betétet. Ebben a megtakarítási formában a meglévő forrásokra is kedvező kamatot térítünk, de az új forrásokra most még magasabbak a kamatok. Sőt, forintbetétek esetében új megtakarítás elhelyezése esetén a meglévő forintbetétek is magasabb akciós kamatokkal köthetők le. Fiz OTP Bank azoknak is kiváló megtakarítási lehetőséget kínál, akik egyszerre gondolkodnak rövid és hosszú távban, hisz nekik találtuk ki kombinált megtakarítási lehetőségeinket, fl Duó betétek egyrészt rövid távú, kiemelten magas kamatú lekötött betétből, másrészt életbiztosításból állnak. Fiz életben adódhatnak váratlan események, amelyek anyagi ráfordítással járhatnak. Az óvatosabb ügyfeleknek ideális takarékossági forma lehet a prémium kamattal járó .Akciós Mobil betét, amely mór 90 nap után kamatveszteség nélkül megbontható. Azok számára, akik rendszeresen, akár csak kisebb összeget tudnak megtakarítani, a Takarékszámlát ajánlja a bank, melynél ha az ügyfél hónapról hónapra növeli a számla egyenlegét, akkor az alapkamaton felül jutalomkamatban részesül. Ne bízza jövőjét a szerencsére! Lakás valakinek mindig kell. Magunknak, gyermekünknek, unokánknak. Ha már viszont van, mindig költeni, kell rá. Abban, hogy ezeket a céljainkat hitel nélkül, vagy csak minimális kölcsönnel tudjuk megvalósítani, segít a Lakástakarék számla. Ugye, egyikünk sem utasítana vissza 30 százalékos (maximum 72 ezer forintos) állami támogatást? Pedig ennyi jár megtakarítási összegeink után, a 10 éves futamidő végén pedig pluszban még támogatott kamatú hitel is. Persze mindez csak akkor, ha az összeget valóban lakáscélra használják fel. fl Tavaszi Megtakarítási Programban a szemléletformálás elősegítése érdekében 50 százalékos díjkedvezménnyel nyithat OTP Lakástakarék számlát az, aki legalább havi 12 460 forint betételhelyezést vállal. Mint láthatták, az OTP Tavaszi Megtakarítási Programja sokkal több egy bank akciójánál, fl legnagyobb hazai lakossági bankként a szemléletváltásban, a pénzügytudatos gondolkodásban próbálunk segíteni. Tanuljuk meg együtt, mit jelent takarékoskodni, és mit jelent a betettnél több pénzt kivenni a bankból, akár már három hónap után is. Mert céljai mindenkinek vannak,.. ONGONDOSKODAS Biztosított hitelek egyre nagyobb az igény a kölcsönök mellé köthető törlesztési biztosításra A válság óta nő a hiteltör­lesztési biztosítások nép­szerűsége, és ha a szociális ellátás feltételei szigorod­nak, még nagyobb lehet rájuk az igény. Egy ötmil­lió forintos lakáshitelt akár már havi két-háromezer fo­rintért lehet biztosítani munkanélküliség esetére. Herman Bernadett Több százezer háztartás lehet ma Magyarországon, amelyben na­ponta lesik a híreket, hogyan menti meg végül a kormány a baj­ba jutott adósokat, több mint százezer családot pedig már csak a kilakoltatási moratórium védi otthona elvesztésétől. A problé­ma egyre súlyosabb, tavaly év vé­gén a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének (PSZÁF) ada­tai szerint már a háztartási hite­lek csaknem 11 százaléka tarto­zott az átlag alatti, a kétes vagy a rossz minősítésű kategóriába. Az ő megsegítésükre szinte minden­nap előkerül egy újabb javaslat. Vannak elképzelések, amelyek a svájci frank és a forint keresztár- folyamának rögzítésével tartanák kordában az emelkedő törlesztő­részleteket, de olyan ötlet is felve­tődött az elmúlt napokban, hogy forintra kellene váltani az alpesi devizában lévő adósságokat. Az árfolyamok rögzítése és a törlesztőrészletek csökkentése sem segít viszont a problémán, ha a családfenntartó elveszíti az állását, megbetegszik vagy meg­hal, és ennek következtében a család jövedelme jelentősen le­csökken. Ezekre a kockázatokra is létezik viszont biztosítás, ame­lyet egyre több hitelintézetben kí­nálnak a különféle kölcsönök mellé, és az ügyfelek is egyre nyi- tottabbak ezekre a szolgáltatá­Háztartások hitelei (2010. dec. 31., százalék) problémamentes problémás 77,3 (átlag alatti, külön figyelendő 11,7 Forrás: PSZÁF sokra. „A válság következtében egyértelműen megnőtt az igény­lések száma” - számolnak be a CIB Bank szakértői a tapasztala­taikról. A hitelintézetek beszámolói szerint fokozhatja az érdeklődést, hogy a kormányzati kommuniká­ció egyre inkább azt hangoztatja, a szociális juttatások rendszere túl gáláns, a munkanélkülieknek kevesebb ideig kellene támoga­tást fizetni, sőt, a táppénz össze­gét is csökkenteni kellene. Az is igaz viszont - figyelmeztetnek a Raiffeisen Bank szakértői -, hogy ha az ilyen intézkedések miatt romlik a hiteltörlesztési biztosí­tást kötő ügyfeleknél a kárhá­nyad, a biztosítók díjat emelhet­nek. Ez különösen a korábban fo­lyósított devizaalapú kölcsönök esetén lehet fájó az adósoknak, akiknél az árfolyammozgásból eredő törlesztőrészlet-növekedés miatt a biztosítás díja sokszor már nem fér bele a család költség- vetésébe - mondják a Budapest Banknál. A biztosítások díja a fennálló tartozás nagyságán túl elsősor­ban attól függ, milyen fedezetek­re szeretne az ügyfél szolgálta­tást. A bankoknál jellemzően többféle csomag közül választhat­nak a kliensek, a jelzáloghitelek­nél vannak olyan konstrukciók, amelyek csak munkanélküliség vagy tartós keresőképtelenség esetén vállalják át a törlesztőrész­letek fizetését egy időre, és olya­nok is, amelyek a biztosított halá­la vagy megrokkanása esetén vál­lalják, hogy rendezik a teljes tar­tozást. Természetesen ezek kom­binációjára is köthetnek a klien­sek szerződést, és arra is van mód több helyen, hogy az adós mellett annak társára is kiterjedjen a szerződés, hiszen egy kétkeresős családban, bármely kereső kiesé­se anyagi problémákat okozhat. Egyes hitelintézeteknél, példá­ul a Citibanknál a hitelfedezeti biztosítások mellett opcionálisan igényelhető önálló munkanélkü­liségi biztosítás is, amely fix havi juttatást nyújt az ügyfeleknek, amelyet szabadon felhasználhat­nak nemcsak a hiteltartozásuk törlesztésére, de bármely egyéb célra is. Ennél is kiterjedtebb az OTP nemrég indult Mentőöv ter­méke, amely nem csupán a hite­lekhez, hanem a hitelintézetnél vezetett folyószámlákhoz kapcso­lódóan is kínál szolgáltatást. A biztosítás keresőképtelenség ese­tén megtéríti a bankszámlához kapcsolódó havi csoportos besze- désű kiadásokat az adott biztosí­tási csomagnak megfelelő érté­kig, de akár havi fix összeggel is segítséget nyújt a nehéz élethely­zetbe került ügyfelek számára, sőt, még a gyerektartásdíj elma­radása esetén is hozzájárul az életszínvonal megőrzéséhez. Ami a díjakat illeti, a bankok­kal szerződő biztosítók egy ré­sze a törlesztőrészlet nagysága, mások a fennálló tartozás alap­ján kalkulálnak, és a tarifa ará­nyaiban véve jellemzően maga­sabb a fedezet nélküli kölcsö­nöknél, mint a jelzálog-fedeze- tűek esetében. Ötmillió forintos lakáshitelnél a bankok beszámo­lói szerint egy alapbiztosítás már havi 2000 forint alatt'iheg- köthető, igaz, az ilyen konstruk­ciók jellemzően vagy csak mun­kanélküliség és keresőképtelen­ség, vagy pedig haláleset és meg­rokkanás esetén szolgáltatnak. Azok a konstrukciók, amelyek mindegyik kockázat esetén vé­denek, ennél többe, mintegy 3000 forintba kerülnek. Szükséges az előtakarékosság a század közepére az átlagos nyugdíj az átlagbér hatodára esik vissza megtakarítás. Ha változatlanul hagyják a nyugdíj járulékok szintjét, a ma aktív dolgozók fo­lyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak - figyel­meztet a Magyar Biztosítók Szö­vetsége (Mabisz). A jelenleg ér­vényes szabályok szerint a nyug­díj-biztosítási járulék a munka- vállaló által befizetett 10 száza­lékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kite­vő nyugdíjjárulékból adódik ösz- sze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelen­leg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá. A jövőben azonban ez a hely­zet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisz­tika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíja­sok aránya 1:2 lesz, ennek követ­keztében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza - változatlan járulékter­heket feltételezve. „Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései Molnas Dániel: Megkerülhetetlen, hogy a lakosság gondolkodásába bekerüljön az előtakarékosság alapján még mindig általános il­lúzióval, hogy időskori ellátá- . sunkat kizárólag az állami nyug­díjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az ál­lampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas­éveiket” - jelentette ki Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára. A gló­buszon az évtized közepén Ja­pánban lesz a helyzet a legag- gasztóbb, ott a lakosság 45 szá­zaléka már hatvan év feletti lesz. A legjobb helyzetbe pedig vár­hatóan az USA kerül, míg Európában a „gazdag” államok­ban, Svájcban és Svédországban növekszik majd a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen meg­ugrik viszont az öregek száma Németországban, ott azonban szinte természetes, hogy az ak­tívak két nyugdíj-megtakarítá­suk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb helyzet ennélfogva a kelet-közép-euró- pai régióban állhat elő, amelyen belül arányát tekintve már jelen­leg is Magyarországon él a leg­több hatvan éven felüli ember. Az „öregedő” társadalmak kormányainak - ha komolyan szembe kívánnak nézni a prob­lémával - meglehetősen szűkös a mozgásterük. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, mi­közben csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor a járadékok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése vi­szont kétélű fegyver, hiszen a munkaerő költségét növeli, s ez­zel versenyképességi hátrányt okoz. Ha a megemelt adókból egészíti ki az állam a nyugdíjat, akkor ismét szembekerülhet az­zal a problémával, hogy csök­kenti a gazdálkodók versenyké­pességét. Megteheti persze még azt is, hogy kiadáscsökkentés ré­vén próbálja meg kigazdálkodni a nyugdíjas-populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont előfordulhat, hogy más állami funkcióit kell korlátoznia. Európa több országában ma már kötelező a vállalati - mun­kaadói - nyugdíjbiztosítás, és a közgondolkodásnak is része a nyugdíjasévekre való előtakaré­kosság szükségessége. „Megke­rülhetetlen, hogy a hazai lakos­ság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyug- díj-előtakarékosság fogalma” - jelentette ki Molnos. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelen­tenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fo­gyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón ke­resztül befektetik, majd nyug­díjaskorukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak bővülése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy ke­vésbé kell igénybe vennie külső forrást a költségvetés finanszí­rozásához, ami csökkenti az or­szág kiszolgáltatottságát. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom