Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK 13 SÉTA - SAJTÓ ÉS TANULÁS SZERINTEM. . . HOBBINAK, SPORTNAK IS JÓ A középiskolások körében új di­vata tánc, sokan űzik mind hob­biszinten, mind versenyszerűen. Nem csak a testmozgás és a ki- kapcsolódás motiválja őket, de a próbák jó hangulata, a csapatok összetartása egyaránt vonzó szá­mukra. Az edzéseken különböző stílu­sokat ismerhetnek meg a hiphop- tól a show táncon át a hastáncig. Sok tánciskola és tanár közül vá­logathat, aki belevág. Némelyik táncstúdióban például már 5-6 éves kortól lehet az alapokat ta­nulni. A koreográfiákba fektetett energiát, a táncosok tehetségét számos gálán és versenyen meg­mutathatják a tánccsoportok. Akik kikapcsolódás gyanánt járnak táncedzésre, lassú tempó­val haladva tanulnak különböző táncmozgásokat, esetükben a szürke hétköznapokból való ki­zökkenés a lényeg. Akik komo­lyabb szándékkal izzasztják ma­gukat, azoknak ennél jóval töb­bet jelent: egy életstílust, másfaj­ta gondolkodásmódot. Fekecs Lilla, 8/b Kecskeméti Református Gimnázium m hhím ■ hmm HUNCUT GYEREKKOR:))) Van annál jobb érzés, mint mikor lábujjaid között érzed a forró ho­mokot? Amikor rohangálsz a fröcskölő locsolócső alatt? Nem igazán. Imádok játszani kutyáim­mal, homokvárat építeni, tenyere­met fénymásolni, hógolyózni, bú- jócskázni, mama sütijétenni, ma­rékszámra... Imádom, hogy gyerek vagyok. És eszemben sincs felnőni. SAJNÁLOM... Egy barát elvesztésének két mód­ja van. Az egyik: ha meghal, a másik: ha hatalmasat csalódsz benne. Többé már nem tudsz úgy nézni rá, mint korábban. Mind­kettőt megtapasztaltam, és úgy gondolom, lelkiekben az utóbbi a rosszabb. A meghalt barátra úgy tudsz visszaemlékezni - nevetésére, mo sólyára, kedvességére -, amilyen­nek megkedvelted. A felidézett ér­zések boldog könnyeket csalhat­nak a szemedbe. A csalódást oko zó barát azonban megmérgez minden szép, közös emléket. Dü­hösen gondolsz a vele töltött per­cekre, mert időpocsékolásnak, hi­ábavalónak tartod. Ilyenkora ba­rátsághal meg. Eltávolodik tőled, akiért az életedet adtad volna.. A volt barát személyisége tűnik el végleg az életedből. Homoki Réka, 10/d Kecskeméti Református Gimnázium A SÉTA XII. SZEZONJÁBAN RÉSZT VEVŐ ISKOLÁK: REFORMÁTUS GIMNÁZIUM. Kecskemét kapcsolattartó: BOVIER HAJNALKA SZILÁDY ÁRON REFORMÁTUS GIMNÁZIUM, Kiskunhalas kapcsolattartó: BERTALAN GÁBOR MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM, Tiszakécske kapcsolattartó: LUKÁCSNÉ SIMON KRISZTINA WARD MÁRIA (ANGOLKISASSZONYOK) LEÁNYGIMNÁZIUM, Kecskemét kapcsolattartó: KOVÁCS-SEREGI SZABINA KECSKEMÉTI HUMÁN KÖZÉPISKOLA kapcsolattartó: SÁROSI GÁBOR HUMÁN KÖZÉPISKOLA SZÉCHENYIVÁROSI KOLLÉGIUMA, Kecskemét kapcsolattartó: FEJES MAJA AZ OLDALT ÖSSZEÁLIÍTOTTA: POPOV1CS ZSUZSANNA Európa- és országos bajnok egy SETA-sunk! teremíjászat Nem kizárt, hogy olimpiaira cseréli tradicionális íját Benedek Zsófi Március közepén zajlott Budapesten, a HUNGEXPO területén az idei teremíjász- Európa-bajnokság (Eb) és egyben a magyar országos bajnokság (ob). Kategóriájában mindkét címet elnyerte Benedek Zsófia. Több mint kétszáz indulóból. A SÉTA olvasóinak ismerősen csenghet Benedek Zsó­fi neve, hiszen a sportolás mellett a toliforgatásban is tehetséges, írásai korábban megjelentek e hasábokon. A versenyen szerzett élményeiről, az íjászathoz fűző­dő kapcsolatáról osztálytársai kérdezték.- Hogyan telt számodra a három versenynap?- Igazából négy nap volt, mivel csütörtökön már g edzettünk, a verseny péntektől vasárnapig tartott. Ér- J dekes volt a verseny, és egyben fárasztó, ugyanakkor i egy életre szóló élmény.- Mely nemzetek sportolói voltak jelen?- Nem képviseltette magát valamennyi európai or­szág, jelen voltak észt, finn, német, angol, spanyol, osztrák, svájci sportolók és természetesen magyarok. Előfordult, hogy csak külföldi versenyzőkkel voltam Négy kecskeméti teremíjász az Eb- és az ob-díjátadón: Ko­vács Erika (balról), Benedek Tamás, Benedek Zsófi és Gergics József Benedek Zsófi egy táblán, így a pontokat is angolul kellett bediktál­ni, és végig angolul kommunikálni. Főleg a finn és észt versenytársaimmal sikerült összebarátkoznom.- Mióta íjászkodsz, s egyáltalán honnan az ötlet?- Hetedik éve űzöm ezt a sportot. Tízéves voltam, amikor a bátyám egy táborban megkedvelte az íjászkodást, és szüléinktől kapott egy íjat. Apának ré­gi vágya volt, hogy íjászkodjon, így vele tartott. Két év­re rá közöltem: szíveskedjenek nekem is adni egy íjat, én is ezt szeretném csinálni.- Visszatérve a versenyre, erős volt a mezőny?- Nagyon. Az egyik fiú új világcsúcsot lőtt. Minden­ki ott volt, aki számít ebben a sportágban. Apa is ott volt velem, jelenléte sokat segített, nélküle talán nem is tudtam volna megcsinálni. Minden versenyben van­nak olyan pontok, amikor az ember legszívesebben feladná az egészet. Ekkor muszáj, hogy valaki össze­szedjen. Édesanyám is ott volt, ő is sokat se­gített.- Milyen érzés volt a dobogó legfelső fo­kán állni?- Fantasztikus! Soha nem éreztem még ilyet. Hatalmas megtiszteltetésnek éreztem, hogy nekünk szól a magyar Himnusz.- Hogy fogadtak másnap az iskoládban?- Mindenki nagyon örült a sikeremnek, kedvesen fogadtak. Elmondták: büszkék rám. Az iskolától is sok erkölcsi támogatást kaptam.- Kacérkodsz az olimpiai indulással?- A hagyományos íjászat nem olimpiai versenyszám. Lehet, hogy ezek után íjat vál­tok, de a londoni olimpián még ne keressetek. Következő célom? Ha íjat váltok, akkor jól megtanulni azt a fajtát is, tökéletesíteni a mozgásom.- Van példaképed? Tanultál valakitől a versenyen?- Nagyon sok sportolótól tanulhattam. Az edzők el­mondták, milyen mozgásokat hogyan kell pontosan csinálni. Példaképem egyértelműen az édesapám, aki az íjászatom során végigkísért és segített. Zsófi mellett más kecskeméti versenyzőknek is ki­jutott a dicsőségből. Az olimpiai íjak kategóriában, az ifi lányok közül Kovács Erika Eb 5. és ob 5. helyezést, a tradicionális íjak kategóriában, a férfi korcsoport­ban Benedek Tamás (Zsófi apukája) Eb 3. és ob 3. he­lyezést, a vadászreflex íjak kategóriájában, a férfi kor­csoportban Gergics lózsef Eb 2. és ob 2. helyezést ért el. Mindnyájuknak gratulálunk! Bibó Boglárka, Tomasák Gergő, 10/d . Kecskeméti Református Gimnázium Április 1. - ez a nap más, mint a többi! Már a reggeli ébredéskor éreztem, hogy ma valami különleges fog történni velem. Nehe­zen emeltem fel fejem a puha párnák közül. Ráadásul rögtön akadályba ütköztem: cér­nák és csomók százai fonták körül az ágya­mat, amelyek az aznapi tréfalöketet hivatot­tak megadni nekem. Hiába hittem azt, hogy innentől kezdve nem érhet meglepetés: a für­dőszoba kilincse fogkrémes volt, a fogkefe mosogatószeres. Nemtetszésemet kiabálás­sal fejeztem ki tréfás kedvű kollégistatársa­imnak, ami átment sikításba, amikor várat­lanul a felmosóvödörben találtam magam. A kellemetlen napindító valahogy mégis bol­doggá tette a napomat. A suli épületét mint­ha tündérmanók szállták volna meg. Mert az a nap más volt, mint a többi: április 1-je! Csaba Nóra, 10/g Ward Mária leánygimnázium A képet rajzolta: Csikós Kornélia, 10/g Ward Mária leánygimnázium Kétszáz színészpalánta egy pódiumon Kecskemét Jubilált az országos gyermekszínjátszó-találkozó Részlet a találkozó indulójából: A Magyar Drámapedagógiai Társaság idén 20. alkalommal rendezi meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozót. Megyei fordulóját mindig a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban tartják. Nemrég ismét megtelt vidám nevetéssel, hangos énekléssel, hiszen 17 megyei színjátszó csoport több mint kétszáz tagját von­zotta a hírős városba a kétnapos rendezvény. A drámacsoportok versenyén általános iskolás társulatok indulhattak bármilyen, színpadra dolgozott művel. Érkeztek is sorra, ráadásul a csoportok megnézhették egymás előadásait, új barátokat szerezhetnek. Néhány éve még én is izgulva álltam a színpadon, ma már „csak” nézőként voltam jelen. Mégis jó érzés volt látni, hogy a fiúk, lányok mennyire szeretnek és tudnak színészkedni. Nem is a jutalmakért, oklevelekért álltak színpadra, hanem mert szeretnek játszani, hisz játszani jó! Mégis izgatottan várták a szakmai vendégek - Körömi Gábor és Kis Tibor dráma­pedagógusok, rendelők - értékelését, az előadá­sok minősítését. Arany minősítést kapott színjátszó csoportok: Kísérleti Színpad (Felsőszentiván), Kincskereső Kölykök (Dusnok), Liliomszörnyek (Kecskemét), Lajtorja (Szabadszállás), Lazaarcú Maszkák (Kecskemét). Ők képviselhetik megyénket a regionális fordulón májusban, Gyulán. Hodován Margit 10/n Ward Mária leánygimnázium A szívtelen baba című előadásukat mutatják be a dusnoki Kincskereső Kölykök „Mikor a színját­szó regiment ki­vonul, a világ ki­virul... Végig­megy a főutcán egy színjátszó csapat, megáll ott a forgalom, és őt nézi csak. Odafenn a Jóis­ten is megáll és nevet, mert ő te­remtett jóked­vében színjátszó gyereket!” jNyolc szőrgombóc j jegy lányszobában j | ént eszeltünk ki a barátnő- ■ immel, hogy megvicceljük I " egyik társunkat. Ismerő­sünk tanyáján két hónap- ( pal azelőtt születtek kutya- kölykök, összesen nyolc I * *; É i \ i '■f !¥ hé d rékkutyát majd’ megzabáltuk, I olyan puhák és selymesek vol­tak. A gazdi engedélyével vala- . mennyit felnyaláboltuk, és I irány a város! A tréfa áldozatának anyu- . kája már várt bennünket, I mivel vele is jó előre le­egyeztettük tervünket. A ■ lányszobában alomtálca, rágcsálni­I való várta a jövevényeket, akik neki is ron­tottak. Barátnőnk ez idő alatt éppen röplabdaedzésen volt, így ■ nem sejtett az egészből semmit. I Jómagam és a többiek elbújtunk a konyhában. A kiszemelt kis­vártatva hazaért, anyukája kiköszönt neki, mintha mi sem tör- ■ tént volna. Szokás szerint a szobája felé vette az irányt, a ami­I kor belépett, csak egy elhaló sikolyt hallottunk, aztán mély csön­det. Egy idő után furcsa lett a dolog. • Halkan odalopóztam a szobaajtóhoz, hogy bepillantsak. A lány * I ült a szoba közepén, és mind a nyolc kölyök a nyakában csücsült, \ a fülét nyalogatták. Mindannyian nagyot nevettünk, megjegyez- * * ve, hogy ezt a tréfát sosem felejtjük el. Az egyik kiskutya ott is * í maradt, azóta is barátnőnk kedvenc háziállata. Utasi Evelin ■ ■ . Kada Elek szakközépiskola .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom