Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám

INTERJÚ Gyerekeknek játszani kivételes élmény apró ernő Nem rejtőzünk paraván mögé, jelen vagyunk, mégis észrevétlenek maradunk Apró Ernő tizennyolc éve a kecskeméti Ciróka Bábszínház társulatának tagja Színészként kezdte pálya­futását, de néhány báb­színházi előadás után a gyerekeket választotta. 18 éve játszik Kecskemé­ten, a Ciróka Bábszínház­ban, s mint mondja: soha nem bánta meg, hogy így alakult pályája. Apró Er­nővel Blattner-díja kap­csán beszélgettünk. Rákász Judit- Ritka, hogy egy színész ott­hagyja a drámai színpadot, és bábszínésznek áll. Miért dön­tött annak idején úgy, hogy át­szerződik a Szabadkai Nép­színházból az ottani bábszín­házba?- A véletlenen múlt. Először néhány darabba hívtak meg, az­tán a társulatba is.- Nagy dilemma volt otthagyni a drámai színházat? Lemonda­ni a nagy alakításokról, melye­ket, mondjuk, a Shakespeare- darabok kínálnak?- Egyáltalán nem. Gyerekek­nek játszani kivételes élmény. Be- áramji^ja nézőtérre sok-sok gye­rek, elevenek, talán egy kicsit ra­koncátlanok is, de hajó az elő­adás, tátott szájjal figyelnek. És mindenre reagálnak: kiabálnak a rossz figurának, szurkolnak a jóknak. Egészen más világ, mint a felnőttelőadásoké. Könnyen függővé lehet válni tőle.- Klasszikus bábszínházban kezdte a pályáját?- Igen, paravánnal, annak megfelelő bábokkal. Nagyon rit­ka volt, hogy a rendezők kienged­tek bennünket a paraván mögül. Azóta nagyot változtak a bábelő­adások, azt gondolom, jó irányba. A paraván eltűnése szabadságot adott. Nem mintha az lenne a bábszínészek célja, hogy magu­kat mutogassák. Nekem leg­alábbis soha egy pillanatra sem jutott eszembe. Mi a bábok mö­gött vagyunk. Ha erős a jelenlé­tünk, akkor nem sikerült megol­danunk a feladatot, hiszen nem tudtuk a néző figyelmét a bábok­ra irányítani. A Gabi és a repülő nagypapa egyik előadása után ar­ra kértük a gyerekeket, hogy raj­zoljanak valamit a látottakról. Ta­lán egy-két gyerek volt, aki a szí­nészt is a képre rajzolta. Nem rej­tőzünk paraván mögé, fizikailag jelen vagyunk a színpadon, még­is észrevétlenek maradunk. Ép­pen ez benne a legnehezebb, hi­szen erős gesztusok, mimika nél­kül kell kifejeznünk magunkat: ami egy drámai színész számára fontos eszköz, azt nekünk a báb­ra kell átvinnünk.- Vajon a felnőtt közönségnek mekkora hányada lehet túl azon a felismerésen, hogy a bábszínház ma már nem abból áll, hogy paraván mögött bábo- zik két ember? Vagy ezt több­nyire csak a gyerekek tudják?- Nem hiszem, hogy a felnőttek jelentős része túl lenne ezen a fel­ismerésen. Sokszor kapunk visz- szajelzést olyanoktól, akik 10 éve nem voltak bábszínházban, az­tán megszületik a gyermekük, unokájuk, eljönnek hozzánk, és leesik az álluk. Ezért is volt jó öt­let a bábszínház vezetésétől a fel­nőtteknek szóló elő­adás-sorozat elindítá­sa. Az első alkalmak­kor még akadtak üres helyek, de most már a lépcsőkön is ülnek. A bábokkal csodát lehet tenni a színpadon. Ezért is használnak bábokat egyre gyakrabban drá­mai színházi előadásokban.- Kuthy Ágnes, a Gabi és a re­pülő nagypapa rendezője azt nyilatkozta, hogy ön az egyet­len ma Magyarországon, aki el tudja játszani a nagypapa sze­repét. Milyen volt ezt hallani?- Kicsit megdorgáltam Ágit, hogy ilyeneket mond, de győzkö­dött, hogy higgyem el, ehhez a szerephez élettapasztalat kell. Egy lelkes, fiatal bábos egész másként oldaná meg.- Ritkán fordul elő, hogy báb­színházi előadás a halál, az el­múlás kérdésével foglalkozik. Ho­gyan fogadták a gyerekek a Gabi és a repülő nagy­papát?- Általában a légy zümmögését is meghallani. A többség végig kö­veti és érti az előadást.- Sírdogálás?- A gyerekek részéről nincs. A tanító néniknél előkerül a zseb­kendő. Sokat töprengtünk, mi­lyen legyen az előadás vége. Az eredeti német darabban kimond­ják, hogy a nagypapa meghalt. Mi nem szerettük volna ilyen nyersen közölni a rossz hírt. In­kább arra törekedtünk, hogy az előadás végén legyen feloldás. Csak az üresen maradó szék jel­zi: a nagypapa elment.- Vidámabb téma a legendássá lett Farkas és Piroska, amely­ben az előítéletek áldozatává vált, s ezért becsületsértési pert indító Ordasi Farkas sze­repében nyújt feledhetetlen alakítást. Milyen játszani az előadásban? Mert nézni na­gyon jó!- Játszani is nagyon jó.- Nem tűnt őrültségnek a Pi­roska ellen becsületsértési pert indító Farkas szerepe, amikor először olvasta a dara­bot?- Gyanús volt, hogy csak akkor kaptuk meg első olvasásra a szö­veget, amikor már a rendező is itt volt. De már az első alkalommal is remekül szórakoztunk. Szinte azonnal megérezte mindenki a KÖZELKÉP 1946-BAN SZÜLETETT a vajda­sági Tóbán. A Színészképző Stúdió elvégzése után 7 éven keresztül játszott a Szabadkai Népszínházban. 1974-től 1992-iG a szabadkai gyermekszínház társulatának tagja, majd az áttelepülés után az akkor alakuló győri bábszínházban helyezkedik el. Már évad közben több fel­kérést kap Pécsről és Kecske­métről, és Budapest - ahol lá­nya ekkor volt egyetemista - közelsége miatt a hírős várost választja. 18 éve a Ciróka Bábszínház társulatának tag­ja, március 15-én megkapta a bábszínészek Jászai-díjának számító Blattner-díjat. figuráját. Soha nem tanultam olyan könnyen szöveget, mint ezt, pedig a raptől a nagymonoló­gig sok minden van benne.- Rengeteg felnőtt is megnézte az előadást. Ők hogyan fogad­ták?- Ezen az előadáson ők is meg­feledkeznek magukról...- Bekiabálnak?- . Nem kiabálnak be, viszont rengeteget nevetnek. Amikór Ta­tabányán játszottunk, pillanatok alatt híre ment, és azt vettük ész­re, hogy egyre több pedagógus jön a gyerekekkel. Az a fajta elő­adás ez, melyben mindenki meg­találja, ami számára érdekes és szórakoztató.- Amikor nem a bábszínház­ban van, mivel tölti az idejét?- Kijárok a kertembe, Katona­telepre. Vannak gyümölcsfáim, veteményesem, most már az idő is jó a kerti munkához. Amikor Szabadkáról áttelepültünk, nem tudtunk kertes házat venni. Se­hogy nem találtam a helyem a la­kásban. Elképzelni sem tudtam, mit lehet csinálni a négy fal kö­zött, amikor eljön a munkák ide­je. Aztán sikerült megvenni a kertet, és azóta rend van. ■ Ami egy drámai színész számára fontos eszköz, azt nekünk a bábra kell át­vinnünk. Színjátszók találkozója a színház világnapja alkalmából Helyi értékeink címmel tartottak színjátszó-találkozót szombaton Kiskunfélegyházán, a művelődési központban. Felléptek a Batthyány Lajos Általános Iskola dráma szakkörös csoportjai. Az Aprók kiscsoportja a Kígyó koronája című népmesét, a Kis Komédiások A medve és a róka című népmesét, a Vadrózsák pedig a Makrancos hölgy átiratát, a Makrancos Katát (felvételünkön) adták elő. Végül a Móra Színitanoda próza- és musicalválogatását tekinthették meg az érdeklődők. Ugandái drámaíró üzenete színház Lehetőség az ellentétek feloldására A tegnapi színházi világnapon Jessica Á. Kaahwa ugandai drá­maíró, színész, rendező üzenetét olvasták fel a magyarországi te­átrumokban az előadások előtt. - Ez a mostani ünnep jól tükrö­zi, hogy a színháznak milyen fontos szerepe lehet a közössé­gek felrázásában, a megosztott­ság felszámolásában. Gondoltak- e már arra, hogy a színház mi­lyen fontos lehet a béke és a né­pek közötti megbékélés megte­remtésében? A nemzetek hatalmas összegeket fordítanak arra, hogy nyugalmat teremtse­nek a világ konfliktusokkal ter­helt zónáiban, de kevés figyelmet szentelnek a színháznak, ami va­lódi lehetőséget kínál az ellenté­tek feloldására. Hogyan lehet bé­két teremteni a Földön, ha az eh­hez szükséges eszközöket főként elnyomó hatalmak biztosítják? A félelemmel és gyanakvással át­járt lelkekbe finoman fészkeli be magát a színház, megváltoztatja ■ A színház lehetővé teszi, hogy túllépjünk az elő­ítéleteken. az embert, az önmagáról kialakí­tott képét, és választási lehetősé­gek sorát kínálja fel neki, és álta­la a közösségnek. A színház ér­telmet ad a mának, és megóv a bizonytalan' jövőtől. A színház egyszerűen és közvetlenül foglal­kozik társadalmi kérdésekkel. A színház olyan tapasztalatokat sű­rít magába, amelyek lehetővé te­szik, hogy túllépjünk az előítéle­teken. A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gon­dolatainak, amelyeket védelmez­nünk kell, ha veszélybe kerülnek - olvasható Jessica A. Kaahwa nemzetközi üzenetében. Lampl Lajos, a MASZK Orszá­gos Színészegyesület ügyvezető titkára elmondta, hogy az ünnep alkalmából ma jótékonysági gá­laestet rendeznek a Budapesti Operettszínházban, az est bevé­telét „a szegény vagy öreg - gyakran öreg és szegény” művé­szeknek ajánlja fel az egyesület. A gálán több mint ötvenen lép­nek színpadra. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom