Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-24 / 69. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2011. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Népszavazást tartanak a jövő vasárnap A kalkulációk szerint 3 millió 765 ezer 488 forintba kerül az a népszavazás, melyet jövő vasár­nap rendeznek Kiskőrösön. Mint ismeretes: felújítják a tele­pülés belvárosát, s ennek része­ként végleg lezárnák a Petőfi tér és a katolikus templom kö­zötti útszakaszt, így az Izsákról Vadkert vagy Akasztó felé köz­lekedőknek más irányban kelle­ne haladniuk. Az előrejelzések szerint jó idő várja a szavazni vágyókat, akik­nek száma a kiküldött értesíté­sek szerint 12174. Ha az emlí­tett létszám több mint a fele részt vesz a voksoláson, akkor érvényes a népszavazás. Ragasztás Ma Is ellenőrzik a közlekedőket a kiskőrösi és a megyei kapi­tányság munkatársai a térségben. Figyelmet fordítanak a kerékpárosok­ra, akik ha nem rendelkeznek lámpával, akkor a figyelmeztetés mellett fényvisszaverő csíkot kapnak. Felvételünkön Kothencz Zoltán hadnagy közlekedésrendészeti osztályvezető helyezi el a láthatósági csíkokat - melyet egy körösi nyomda gyártott - két kerékpáros járművére. A kadarka túlélte az évszázadokat, kibírta Ceausescu rendszerét is Bállá Géza aradi borász az idén is benevezett a múlt heti kiskő­rösi kadarkaversenyre. Négy mintájából az egyik aranyérmet kapott, míg három ezüstöt. A Ménesi borvidék, vagy más néven Ménes-Hegyalja, ahol ter­mel, az aradi hegyaljai borvidék központja. Itt gazdálkodik az ide­haza is jól ismert szakember, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy 3500 hektárnyi a sok száz éves múltra visszatekintő szőlő­termő terület. Kiváló adottságok­kal rendelkezik, de a földreform - reprivatizáció - miatt a fele ma műveletlen. Annak idején a par­cellákra 3400 tulajdonos jelent­kezett, akik egy része örökös­ként jelent meg, s nem volt köze a szőlőhöz. Próbálták ugyan bo­rászati szövetkezetbe tömöríte­ni a tulajdonosokat, de a Ceau­sescu utáni időszakban ez nem sikerült. A szövetkezés kifejezés szinte szitokszónak számított Romániában. Az egyetemi dok­torátussal is rendelkező borász 70 hektáron tértnél, melynek 80 százaléka kékszőlő, 15 hektáron kadarkát termeszt. Van olyan ül­tetvénye, amelyik 480 méteres magasságban terem, itt a fagyve­szély nem fenyegeti a bogyós gyümölcsöt. Bár a Ceausescu- rendszer mindent megtett azért, hogy kiirtsa a kadarkát, mert magyarosan hangzik a neve, mégsem tűnt el az egykori ma­gyar területekről. Értékesíthető, jövője is van Bállá Géza szerint, aki a közeljövőben hathektárnyit kíván telepíteni. Bár költséges termeszteni a történelmi Ma­gyarországon egykor oly népsze­rű borfajtát, az aradi szakember szerint megéri. Ráadásul fan­tasztikus ízvilágbeli különbsé­geket mutat a fűszeres bor attól függően, mely hegyvidéken te­rem. Ménes-Hegyalján, ahol kü­lönleges a talaj, testesebb a bor, a Kunságban inkább vékonyabb, üdítőbb jellegű. Tolna megyében szintén testesebb a kadarka - nyilatkozta Bállá Géza. ■ B. Zs. Bállá Géza maga Is zsűrizett // •• A KECEL, KISKOROS ES SOLTVADKERT Osztás-szorzás: ki jár jól? kistérség Ha szétesne a KTKT, bezárhatnának a kisiskolák Énekóra Tabdiban. Amíg a KTKT létezik, addig túl nagy gond nincs. Bár ha a gyerekek elfogynak, akkor nem lesz kiknek órát tartani. Ha két nagy iskola kilép a rendszerből, akkor az or­szág talán legnagyobb - kiskőrösi központú - isko­laegyesülése is széteshet. Barta Zsolt Az evangélikus egyház szeret­né átvenni a kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolát, illetve a soltvadkerti Kossuth Lajos Ál­talános Iskolát. A városok veze­tőinek nincs ellenére az elkép­zelés, tízmilliókat spórolnának, ha nem kellene kiegészíteniük a diákok után járó fejkvótákat. A katolikus egyház Kecelen is jelezte, hogy az oktatási intéz­mény felében szívesen átvenné a felügyeletet. Ha kiválnának az említett iskolák, akkor az isko­laegyesülés jövője megkérdője­leződne. Orcsik Attila, a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Kö­zépiskolája, Szakiskolája Kollé­giuma (KTKT) főigazgatója azt mondja: négy éve azért szüle­tett meg a Fülöpszállás és Csá­szártöltés közötti települések - Akasztó és Izsák nem lépett be - közös, összevont intézménye, hogy a falvak megőrizhessék is­koláikat. A csökkenő diáklét­szám és támogatások miatt csak így lehet a mai napig finanszírozni az intézményeket. Az egy oktatási azo­nosító alá eső intéz­mények így együtt számolhatták el, az egy osztályra jutó létszámot. Azaz a nagytelepülések nagy létszámú osztályai segítet­ték a kicsiket. Kaskantyún így maradhatott meg az alsó tagozat, s tanulhat 26 nebuló otthon. (A minimáli­san indítható osztálylétszám ugyanis az 1-4. osztályban 21, míg az 5-8. osztályban 23 fő.) Az új iskolarendszer segítsé­gével megoldódott a szakos ellá­tás mindenhol, kistérségi mun­kaközösségek alakultak ki - hangsúlyozza a főigazgató az előnyöket. Az elmúlt években pályázatokat is nyertek a tagis­kolák. A nagy intézmények kiválá­sával a rendszer életképtelen­né válhat a kicsik számára. Orcsik Attila azt mondja: a vadker­tiek és a körösiek úgy nyilatkoztak, akkor szállnak ki a KTKT-ből 2012- ben, ha látják, hogy jövője van a kistelepülési intéz­ményeknek. Ez at­tól függ, miként is változtatja meg a kormány a közoktatás fi­nanszírozását. A KTKT megszű­nése miatt a rendszerből 150 millió forintnyi többletfinanszí­rozás esne ki, ami Páhi, Tabdi, Fülöpszállás, Csengőd, Imre- hegy, Kaskantyú oktatási rend­szerét hátrányosan befolyásol­ná. Ezt erősíti meg Varga Gyula, Tabdiban inkább osztályt ismételt négy gyerek, csak hogy a faluban maradhassanak továbbra is tanulni. Orcsik Attila főigazgató aki 72 diák igazgatója Tab­diban. A gyermeklétszám-csök- kenés miatt csak hét osztályban oktatnak. A gondokat ecsetelve elmondta: két éve például ötfős lett volna az 5. osztály, egy diá­kot Kiskőrösre vittek, négy ese­tében pedig a szülők osztályis­métlést kértek. Velük együtt ma az 5. osztályban 16 gyereknek tartanak órákat a pedagógusok. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL-PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ES KÖRNYÉKE Szombat BAJA KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő: BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telefon: 78/513-644 Amatőr versmondók találkozója kiskörös A költészet napja tiszteletére kistérségi ama­tőr versmondó-találkozót szervez a Petőfi Sándor Művelődési Központ április 11-én. Bárki jelentkezhet, aki betöltötte a 10. életévét, és szeretné gondolatait ki­fejezni lózsef Attila versei­vel. A nevezési határidő jö­vő héten, szerdán jár le. Várják az időseket a művelődési házba soltvadkert Ma délelőtt fél tíztől ingyenes, vidám ta­vaszköszöntő program várja a település idős polgárait a művelődési házban. Elő­adják a Sasfiók című kaba­réműsort. A vendégek a díszteremben a magyar­kanizsai Molnár Mária kép­kiállítását tekinthetik meg. Minősítik a borászok múlt évi munkáját soltvadkert Péntek dél­előtt rendezik meg a helyi borversenyt a városban. Legalább száz mintát vár­nak a rendezők. A bírálat után azonban a zsűrinek ajánlatos kiszámolnia az al­kohol lebomlásának az idjét. A zéró tolerancia mi­att a rendőrök büntetnek. A legutóbbi vadászbál után a halasi rendőrök 16 jogo­sítványt vettek el a távozók­tól. Bár a múlt pénteken Kiskőrösön volt borászver­seny, ott - információink szerint - bírálótól nem vet­tek el jogsit a rend őrei. További hírek a BAON.hu hírportálon Számvetés a tavalyi évről mezőgazdaság A meggy nagy részét elvitte a rossz idő A rendszerváltás óta a tavalyi év volt a legrosszabb termésát­lagú. Az idei évet sem lehet még előre látni. A parcellák egy részén még áll a víz, illetve a ta­laj felső része nedveséggel teli, rámenni alig lehet - ez áll Ta­kács László kiskőrösi körzeti falugazdász beszámolójában, melyet a tegnapi kiskőrösi ön- kormányzati ülésre állított ösz- sze a szakember. A város termőterülete - a kül- és belterületen - 10223 hektár, melynek az ötödé szán­tó, 2435 hektár szőlő, 1414 hek­tár rét, 407 hektár gyümölcsös. A többi rét, nádas, legelő, erdő, stb. A szakember azt mondja, hogy a gyümölcstermesztők az almát kedvelik, ebből ugyanis 245 hektáron takarítanak be évente. A tavalyi év azonban a termesztőknek nem sok hasz­not hozhatott. Míg 2009-ben 5280, addig 2010-ben 3675 ton­nányi termést szüretelhettek. Ennél a meggyesek jártak rosz- szabbul. Itt ugyanis a termésát­lag a korábbi év csaknem har­madára csökkent. Ami viszont meglepő, az a csemegeszőlő ho­zama. Az ugyanis tíz százalék­kal nagyobb volt (230 tonna), mint 2009-ben. Ez nem össze­keverendő a borszőlővel, ott ugyanis a rossz idő miatt csak fele terméssel számolhattak a gazdák, akik 10 667 tonnányi bogyós gyümölcsöt szállíthat­tak haza. Éppen azok a gazdák, akik tavaly kevés termést szü­reteltek, miközben tavalyelőtt a jó termésért igen keveset kap­tak. Az ember azt hinné, hogy aki csak teheti, otthagyja a par­cellákat, kivágatja a tőkéket. Ám a termelők 158 hektárra kértek támogatott kivágási en­gedélyt, miközben 177 hektár­ral nőtt a betelepíteni kívánt te­rület nagysága. A legtöbben az Alettát, a Biancát, a cserszegi fűszerest és a kékfrankost ültetik, holott azt gondolhatnánk, hógy az emberek a kadarka fővárosá­ban a görnyedt hátú embert kedvelő szőlőfajtában bíznak leginkább. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom