Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-21 / 66. szám

Lelkésznek készült, de hívta a színpad hegedűs zoltán Jászai Mari-díjat kapott a kecskeméti Katona József Színház művésze Bács-Kiskun megyéhez kötnek a gyökereim, és ez fontos számomra - Hegedűs Zoltán Tiszakécskén született, aztán elkerült Debrecen­be, a színművészetit vi­szont már Budapesten vé­gezte el. Játszott Szegeden és Győrben - de akármer­re vitte is a pályája, előbb utóbb mindig visszatért oda, ahova első színházi élményei kötik: Kecske­métre. Hegedűs Zoltán Já­szai Mari-díjat vehetett át a napokban, aminek apro­póján kötődésről, megtar­tó kapcsolatokról és 23 évvel ezelőtt kezdődött pályafutásáról beszélget­tünk. Rákász Judit- A reggel 8 órás időpontot javasolta az interjúhoz, ami állítólag a színészeknek olyan, mint másnak hajnali öt. Ez egyfajta extrém sport?- Nincs benne semmi külö­nös: korán kelek, mert regge­lenként elkísérem a gyerekeket a suliba. A többi szülő is így csi­nálja.- A többi szülő nem játszik a III. I^jfiárdban este 11-ig.- Fanni hetedikes* ami azt je­lenti, hogy hét éve minden hét­köznap reggel fél nyolcra be kell érni a suliba. A kisfiam, Dani, örök korán kelő: hétvé­gén is kipattan az ágyból 6-kor, ráadásul igényli, hogy foglal­kozzanak vele. Jól működő munkamegosztás van köztünk feleségemmel, Danyi Judittal, aki szintén a Katona József Színház művésze. A reggelek az enyémek, ami jó, mert es­ténként ritkán vagyok a gyere­kekkel. Ezeket a hiányzó esté­ket megpróbálom bepótolni reggelenként.- A díjak ösztönözhetnek, hogy kinézzünk a hétközna­pokból. Mit lát, ha a Jászai- díj kapcsán ezt teszi?- A pályán eltöltött 23 évet. Nem kényeztettek el hivatalos díjakkal, de a korábbiakhoz ha­sonlóan a Jászai-díjat is mér­földkőnek tekintem. Elismerés, megbecsülés, amiért köszönet Cseke Péter igazgatónak, aki felterjesztett a díjra.- Mikor „fertőződött meg”? Szereplős kisgyerek volt?- Inkább focizós. Meg ban- dázós. Tiszakécskén nőttem fel, de már gyerekkoromban rendszeres színházba járó vol­tam: sokszor bejöttünk Kecs­kemétre előadást nézni. Akko­riban Ruszt József, későbbi mesterem volt a főrendező. Az igazi megfertőződés azonban csak középiskolás koromban ért, amikor a Debreceni Refor­mátus Kollégiumba kerültem. Igazgatói engedélyt kaptam, hogy részt vegyek az Alföldi If­júsági Színpad munkájában, és a gimnázium végén már egyértelmű volt, hogy a szín- művészeti főiskolára jelent­keztem. Szeretek Judittal dolgozni. Fél szavakból megértjük egymást. Ennek ellenérvem visszük naza a munkát Például soha nem olvassuk össze otthon a szöveget. Még akkor sem, ha csak ketten szerepelünk az előadásban.- Simán ment?- Másodszorra vettek fel. Az első felvételin Kállai Feri bácsi azt mondta: szerinte érdemes lenne várnom egy évet. Fiata- labbnak néztem ki a koromnál, ráadásul akkor még hosszú volt a hajam... Fel sem merült, hogy ne menjek vissza a következő évben.- Nagy múltú református családból származik. Azzal, hogy a színművészetire ment, nem lett a család feke­te báránya?- Nem volt ilyen hangulat, pedig amikor elmentem Debre­cenbe, még lelkész akartam lenni. A család meglepődött, de végül elfogadták a döntésemet. Nem kellett nagy ellenállást le­győznöm. Valószínűleg látták rajtam az elszántságot. A bá­tyám (Hegedűs Béla reformá­tus esperes - a szerk.) akkor már lelkész volt. Talán ez is sze­repet játszott, megnyugtatta őket. A vallásos szellemiség ná­lunk alapvető volt: édesapám és nagyapám presbiterek vol­tak Tiszakécskén, hittanra Var­ga Laci bácsihoz jártunk. Soha nem volt kérdés, milyen értéke­ket kövessünk döntéshelyze­tekben. Még nekünk, gyere­keknek sem. Amikor az iskolá­ban megkérdezték, hogy kon­firmálni akarok-e vagy inkább elmegyek Zánkára nyaralni, nem okozott nagy dilemmát a válasz: a konfirmációt válasz­tottam.- A főiskola után Ruszt Sze­gedre hívta, majd következett Győr. Fontos volt, hogy visz- szakerüljön Kecskemétre?- Idekötnek a gyökereim, és ez fontos számomra. Itt értek az első színházi élményeim, itt él a családom, itt kezdődött minden. Győr kötelező kitérő volt: ott ismertem meg Judi- tot, és ott született meg Fanni. Utána már haza lehetett jön­ni.- Mit jelent a kötődés?- Biztonságot. Az embereket, akikhez mindig visszatérhetek.- Gyakori szereplője a városi rendezvényeknek. Fontos, hogy jelen legyen?- A jelenlét nem fontos. Azok a barátok, ismerősök, kollégák fontosak, akik hívnak. Ez is a kötődésről szól.- Mit csinál, amikor nem ját­szik és nem a családi teen­dők kötik le?- Az nagyon ritka eset. Leg­inkább olvasok, és reggelen­ként futni járok. Hetente két- szer-háromszor kimegyek az Arborétumba.- Mennyit fut?- Attól függ, hogy csiripelnek a madarak... Újabban Danival megnézzük a KTE-meccseket is. Először csak miatta men­Hegedűs Zoltán 1964. májusában született Tiszakécskén. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd egy évig a kecskeméti teátrumban dol­gozott csoportos szerepl& ként. A Színház és Filmmű­vészeti Főiskolán 1988-ban szerzett diplomát, Huszti Péter és Ruszt József voltak a mesterei. Ruszt a főiskola után Szegedre hívta, ahol három évig volt a Nemzeti Színház társulatának tag­ja. Majd Győrben játszott hat évig. 1998 óta a kecske­méti Katona József Színház társulatának tagja. Felesé­ge Danyi Judit színművész. Két gyermekük van: Fanni és Dani. tem, de őszintén szólva elkez­dett érdekelni. És persze a nagyszülőkhöz is megyünk, ha csak tehetjük, Tiszakécskére és Diósdra.- Színészházaspárnál a mun­ka oldás vagy kötés?- Szeretek Judittal dolgozni. Fél szavakból értjük egymást. Soha nem okoz konfliktust köz­tünk, hogy gyakran akkor is dolgoznunk kell, amikor egy polgári foglalkozást végző em­ber otthon lehet. Ennek ellené­re nem visszük haza a munkát. Például soha nem szoktuk ösz- szeolvasni a szöveget. Még az olyan darabban sem, mint a Liselotte és a május, amelyben csak mi ketten voltunk.- A gyerekek ott vannak a premiereken?- Fanni már meg szokott néz­ni bennünket. Kicsit aggódunk is, mert gyanús, hogy azt for­gatja a fejében: színész lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom