Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-14 / 61. szám
INTERJÚ ■■■■■■■■■■mhhhhhhhí ü Hobbiból nem lehet művészetet csinálni a. varga imre A Budapesti Tavaszi Fesztiválon nyílt meg a kecskeméti festő kiállítása A. Varga Imre festőművész első művészeti élménye az volt, hogy a nagyanyja elvitte a templomba: a miséből ugyan nem sokat értett, de lenyűgözték az ott látható alkotások. Zsámbóki Dóra Nem lehet csak úgy, érdektelenül elmenni A. Varga Imre képei mellett, muszáj megállni az alkotások előtt. Sajátos képi világa, színei, műveinek energiája gondolkodásra készteti a szemlélő- dőt. A festőművész már gyermekkorában beleszagolt a terpentin illatába, de rögös úton jutott el addig, hogy ismert és kedvelt kortárs festővé váljon. Bár - mint képéi jelrendszere - ez sem egyértelmű.- 19 éves koromban, az első kiállításom megnyitása után egy nagyon kedves ismerősömmel, dr. Hernádi Gyulával beszélgettem arról, hogyan tovább. Mondtam neki, hogy úgy tervezem, hogy dolgozgatok, aztán majd lesz valahogy. Jött is a válasz: lehet így is, de egyet tudjál, hogy hobbihói művészetet nem lehet csinálni, ehhez egy egész emberre és egy egész életre van szükség. Ennek a mondatnak a súlya csak később tudatosodott bennem.- A művészet iránti elkötelezettség már gyermekkora óta adott? Otthonról hozta magával az alkotás szenvedélyét?- Az anyai nagyanyám állt legközelebb a művészethez: varrónő volt, például Fischer Anniénak varrt ruhákat. Ő agyagból mindig csinált nekünk valami kis apróságot. Az első képzőművészeti élményem az volt, hogy a nagyanyám elvitt misére. Nem értettem, hogy miről beszélt a pap bácsi, de tátottám a számat a templomban a képek és szobrok láttán. Szintén a nagyanyámmal jártunk színházba. Előadás után mindig lemaketteztem a díszletet otthon. Talán innen jönnek a ládaképeim, melyeket most is szívesen csinálok. A Kada Elek utcában, vagyis a mostani Petőfi Sándor utcában nőttem fel. Itt rengeteg üzletecske volt. Volt lakatos, üvegműves, címfestő, cipész, motorszerelő... Gyermekként ámulatba ejtettek ezek a műhelyek. Emlékszem, a címfestő a Julius Meinl táblát festette egyszer, és a terpentin csodálatos szaga áradt az üzletéből. A hatvanas évek elején kitalálta valaki, hogy itt Leninvárost építünk. Egyszer csak hatalmas toronydaruk meredtek az égre. Az iskolaablakból láttam az építkezést, és rajzoltam, rajzoltam... Maketteztem, tapasztottam, ragasztottam. Megmutattam a rajzaimat Goór Imre festőművésznek, aki a rajztanárom volt, és elhívott a városi rajz szakkörbe. 15 éves voltam, amikor láttam, hogy fiatalok képekkel mászkálnak a városban. Gondoltam, hogy itt történik valami, követtem őket. Az Aranyhomok kerthelyiségében beatzenekarok játszottak, a falakhoz képek voltak de alkotásai számát tekintve... Nem csak ismert és kedvelt kortárs festő lett A. Varga Imre, A. Varga Imre kecskeméti festőművész kiállítása Budapesten, a XI. kerületi Karinthy Szalonban látható. A Ritmusok összefoglaló címmel rendezett tárlaton a művész utóbbi egy évtizedben született munkáiból válogattak. A megnyitón dr. Szeberényi Gyula Tamás mondott beszédet, közreműködött - a művész fiát is tagjai ... igen termékeny is közt tudó - Bélaműhely könnyűzenekar. A kiállítás április 8-áig tekinthető meg. Névjegy: A. varga IMRE festőművész (Kecskemét, 1953. július 4-) „Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál. ” (Paulo Coelho) támasztva. Itt ismerkedtem meg ef Zámbóval, fe Lugossy Lacával, Terebessyvel. Illegális kiállítások voltak, nagyon izgalmas volt, nagyon tetszett az egész. Ők hívtak később a Szentendrei Szabadtéri Tárlatokra. Hegedűtokba festettem, csináltam a ládaképeimet, a kubista stílusú festményeimet... Festettünk éjjel-nappal.- Képein - sok más mellett - a természet organikus formái, valamint textil- és fémgyűrődések a visszatérő leredukált motívumok.- A korábbi képeimhez képest igyekszem minimális eszközökkel a lehető legtöbbet elmondani. Sok vázlatot készítettem fémhulladék- és autóroncstelepeken, ezeket dolgoztam fel. Ez a technika jellemző erre a századra. Az organikus világ meg itt van körülöttünk. Észrevesszük vagy nem vesszük észre a szépségét, a játékát. Én ezt szépnek látom.- Több száz képet, ládaképet, grafikát, szobrot, installációt készített már, mégis ritkán láthatja ezeket a közönség kiállításokon. Március 8-án azonban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon nyílt tárlata, melyet a művészetét kedvelők izgatottan vártak már.- Nem vagyok az a kiállítós fajta, de ha hívnak, akkor megyek. Az utóbbi időben Németországban és Svédországban volt nagyobb kiállításom. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Karinthy Szalonban állítottuk ki a képeimet. Az elmúlt 10-15 év munkáiból válogattam - javarészt - a nonfiguratív képeket, melyeket még nem láttam kiállítóterem falán. Külön öröm számomra, hogy ugyanezt az anyagot Kecskeméten is bemutathatom majd április 15-én, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.
