Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-12 / 60. szám
6 2011. MÁRCIUS 12., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2011. március 11-én 22300 [ Változás é,64K ] 22200 22100 22000 21900 21800 21700 216( r .............................J Nyitóérték: 21863 Záróérték: 22239 Előző napi záróérték: 22 098 15.3(1, a NwYwttó" tőzsde nyitása /J 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.03.11. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 22 000 2,27 2 TVK 3360 1,81 5 OTP 5 477 1,65 7080 Richter 37 500 1,35 400 E-Star 9 500 1,27 45 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Synergon 463-1,27 4 Econet 82-1,20 14 Danubius 3 855-1,15 0 Mól 22 620-0,78 3 370 Rába 800-0,62 5 A BUX index az elmúlt napokban 23200 23000 22800 22 600 22 400 22 200 22000 03.0303.04 03.07 03.08 03.0903.10 FORRÁS: BÉT 21800/ POntnap BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.11.) ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus ________49400 MA LMI BÚZA 2011. május ___ 77200 TA KARMÁNYBÚZA 2011. május__________68 500 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. május ___ 55000 OL AJNAPRAFORGÓ 2011. október 114800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. március 11-én 1€ 1$ 1CHF f f f 273,90 Ft 198,46 Ft 212,44 +1,22 Ft +1,39 Ft +1,20 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*7,50 FHB3 *6,25 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank25,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZI. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.11.) Vételi Eladási | Allianz Bank 267,08 280,77 Budapest Bank 265,78 282,22 CIB Bank 262,99 284,91 Citibank 262,91 284,81 Erste Bank 265,99 281,31 K&H Bank 265,94 281,26 MKB Bank 266,76 280,44 OTP Bank 266,71 280,39 Raiffeisen Bank 266,71 278,71 Társulással könnyebb lenne közbeszerzés Kistelepüléseknek segítene, ha beszerzési szövetkezetei alakítanának Zsámboki András Virágültetéssel köszöntik a tavaszt. A bonyolult közbeszerzési eljárások elég sokba kerülnek, ezért az önkormányzatok fordulatot várnak e téren Egy napokban hozott kormány- rendelet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot mint a terület gazdáját kötelezi, április közepéig terjessze be az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos javaslatát. A változtatási szándékkal kapcsolatos minden kormányzati szó zene az önkormányzatok füleinek. A minisztériumban az eljárásrend egyszerűsítéséről beszélnek, a beszállítani szándékozó kis- és közepes vállalkozások (kkv) helyzetbe hozását emlegetik. Az önkormányzatoknak eddig éppen az volt a bajuk, hogy a meglehetősen összetett közbeszerzési eljárások fajlagosan sokba kerültek. Ha megrendelések révén olyan vállalkozásnak kedveztek, amelyik nekik fizetett J iparűzési adót, annak gyakran 1 döntőbizottsági ügy lett a vége. Ha pedig uniós pénzt költöttek, állandóan ott lebegett a fejük fölött annak réme, hogy a legkisebb szabálytalanság esetén is visszafizettetik velük a támogatást. Az önkormányzatok fordulatot várnak, szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet: kevés tere van a változtatásoknak. „Az Európai Unió direktívái pontosan meghatározzák, hogyan kell az úgynevezett közösségi értékhatár feletti beszerzéseket lebonyolítani. Magyarország 2010 nyarán hozta összhangba közbeszerzési törvényét az uniós keretszabályozással, most legfeljebb az értékhatár alatti beszerzéseken lehet változtatni” - nyilatkozta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó közbeszerzési szakember. Az értékhatár egyébként közszolgáltatók esetében áruknál és szolgáltatásoknál 50 millió, építési beruházásoknál 1250 millió forint, ami korántsem jelentéktelen részpiac, a nemzeti szabályozásnak tehát lenne terepe. „A célok azonban értékhatár fölött és alatt nem állhatnak egymással ellentétben, a két terület szabályozásának is hasonlónak kell lennie” - figyelmeztetett. Jogi értelemben az sem világos, mi az egyszerűbb az önkormányzatoknak. „A kistelepülések a közbeszerzéshez szükséges szakértelem hiányával küzdenek. AmikoV azt' mondják, egyszerűsítést várnak, olyan szabályozásra gondolnak, amelyet könnyű alkalmazni. De ha megkérdezzük őket a konkrétuaz eljárásokat „élőben" nyomon követő, úgynevezett folyamatba épített ellenőrzési rendszert vezetett be a közbeszerzéseknél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy elejét vegye azEU-s támogatások felfüggesztéséhez vezető szabálytalanságoknak - számolt be róla lapunknak Molnár Ág- . nes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára. A tét nagy. mokról, kiderül: az eddiginél is részletesebb, aprólékosabb eljárásrendet akarnak, ami jogilag éppenséggel bonyolultabb megoldás" - mondta Tátrai Tünde, a Budapesti Corvínus Egyetem adjunktusa. Optimális megoldás az ilyen esetekben az lenne, ha kis önkormányzatok társulnának egymással, közösen intéznék beszerzési feladataikat. A szakértő szerint az ilyen önkormányzati Brüsszel többször hangot adott aggályainak a hazai közbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban, mígnem az ősszel drasztikus lépésre szánta el magát: felfüggesztette a Közlekedési operatív program (KÖZOP) időközi kifizetéseit a 4-es metró szabálytalan közbeszerzései miatt. Tavaly az eljárások 43,1, a közbeszerzések teljes értékének pedig 52 százaléka kapcsolódott uniós forrás felhasználásához. „beszerzési szövetkezetek” egyszerre erősítenék alkupozíciójukat, és osztanák meg egymással a közbeszerzéssel járó pluszköltségeiket, az ügyvédi-szakértői honoráriumokat. A kkv-k érdekeinek kedvező törvény és az egyszerűbb eljárásrend szempontjai gyakran egymásnak is ellent mondanak. Tátrai Tünde a Megyeri híd kifizetetlen alvállalkozóinak esetét hozta ami az uniós pályázati pénzeket is érintő önkormányzati beszerzések kockázatát illeti, a megoldást Tátrai Tünde szerint a közbeszerzési szakértő bevonása jelenti. „Azért nem éri meg spórolni rajta, mert a közbeszerzés kockázatai az ő honoráriumának sokszorosára rúgnak” - mondta. Arról nem beszélve, hogy az uniós pályázatokon a szakértők díja költségként mindig elszámolható. föl. Többek között ennek apropóján került a most hatályos közbeszerzési törvénybe az alvállalko- zók-beszálhtók kielégítésének kötelező elsőbbsége, ami a gyakorlatban - a visszaigazolások révén - a finanszírozás jelentős lelassulását hozta magával. „Amit nyertünk a vámon, az elveszítettük a réven” - összegezte egy korábbi közbeszerzési törvénymódosítás tanulásait Tátrai Tünde. Kevesebb pénz forgott közbeszerzésekre kevesebbet költöttek tavaly, mint egy évvel korábban - erre a következtetésre jut az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International kutatása. 2009-ben 25 tízmilliárd forintértékű eljárás volt, 2010- ben ez 15-re csökkent. Tavaly 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott Magyarországon, 61,6 százalékkal több, mint tavaly. Az eljárások értéke viszont 17,3 százalékkal, 1496 milliárd forintra csökkent. Az EU-pénzeket menet közben ellenőrzi az NFÜ A kormány a Széli Kál- mán-tervben azt ígéri, júliusig megreformálja a közbeszerzések lebonyolítását. Április közepére már elkészülhet a javaslat. Egyre több vásárló kíváncsi az áru eredetére is magyar termék Hiteles tájékoztatást várnak el a gyártótól - A rendelettervezet vitatott pontjai Elkészítette a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a magyar eredetű termék jelöléséről a rendelettervezetét. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért a kezdeményezéssel. A kereskedők, az áruházláncok támogatják, hogy a vásárló a magyar eredetű termékekről hiteles képet kapjon. A vásárlók az árak után egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, az alapanyag eredetét. A rendelettervezet alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelőmé- 1 dón elkülönítve a magyar eredet § meghatározása, mivel a külföldi | alapanyagból itthon készített tér- | mék továbbra is minősíthető ma- I gyár eredetűnek - állítja az ' 201 Előfordult már, hogy kínai fokhagymát magyar termékként tüntettek fel OKSZ. A különbségtétel mindösz- sze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki („100 százalékban magyar” minősítéssel). A vásárlók továbbra sem tudnak majd eligazodni a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy terméken, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el. Az OKSZ szerint ezért egyértelműen el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését. Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől. A magyar eredet meghatározása, minősítése, feltüntetése a gyártó-, feldolgozóüzem feladata. Az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak átlagosan 80-85 százaléka hazai vállalkozás. A magyar termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében ágazati szinten 70-75 százalék körül van. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50 százalék körüli) gyakran külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a hazai ipar. ■
