Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-05 / 30. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP A betegek véleménye nagyon fontos interjú Márciusban végre elkezdődik a kórházi nagyberuházás?- Hogyan értékeli az elismerést, egyáltalán milyen jelentőséget tulajdonít egy internetes szavazáson elért első helyezésnek?- Azt tudni kell, hogy az Év Kórháza-díj kapcsán két versenyről beszélhetünk. Az egészségügyi minisztérium által évente kiírt pályázaton komoly szakmai és gazdasági anyaggal lehet részt venni, a bírálóbizottság helyszíni szemle után dönt a helyezésekről. Ezt az elismerést a megyei kórház már kétszer megnyerte, először 2004-ben - majd a kiírás miatt győztesként négy évig nem pályázhattunk. Amikor a szünet után újra neveztünk, akkor ismét nyert az intézmény. A HáziPatikán a betegek értékelhették a kórházakat. Ezen a szavazáson most először lettünk elsők. Örülünk ennek az elismerésnek, hiszen a szakma mellett nagyon fontos számunkra, hogy a betegek hogyan vélekednek rólunk. Egyébként a betegeink által önkéntesen kitöltött, anonim kérdőívek is kedvező visszajelzéseket mutatnak. Tavaly a több ezernyi válaszadó 96 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésDr. Svébis: „A betegek és a szakma véleménye egyaránt fontos.” re, hogy javasolja-e ismerősének a megyei kórházat. A felmérés szerint 2010-ben betegeink 25 százaléka kifejezetten egy orvos, 33 százaléka pedig a kórház jó híre, a korábbi kedvező tapasztalatok miatt jött hozzánk, és csak 40 százaléka választotta az intézményt azért, mert területileg hozzánk tartozik.- On szerint minek köszönhető, hogy ilyen elismerésekben részesül a megyei kórház?-Az elmúlt tíz év alatt sikerült egy jó szakmai csapatot kialakítani illetve megtartani, ennek köszönhetően nincs létszámhiányunk. A feladatok megfelelő szintű ellátását biztosítja a megyei önkormányzat mindenkori támogatása. Vannak olyan osztánem lesznek kifogások, akkor hamarosan sor kerülhet a nyertessel való szerződéskötésre, és márciusban reményeink szerint az alapkőletételre is. A befejezés eredeti határideje 2012. december 31. lett volna, de a csúszások miatt kértük ennek a módosítását. Az új határidő 2013. június 30.- A kiskunfélegyházi kórházzal történt ágycsere óta eltelt „ közel fél év. Az átszervezés mekkora pluszterhet jelent a megyei kórháznak?- A szerződéskötéssel 65 ezer fős lakosság aktív ellátása került hozzánk. Mára egyértelműen látszik, hogy az ügyeleti ellátás leterheltsége lényegesen megnőtt. Nem ritkák az olyan ügyeletek, amikor a kollégák majdnem egész éjszaka a műtőben dolgoznak. Korábban ez ritkán fordult elő, ma viszont mindennapos gyakorlat. Létszámbővítésre az átszervezés kapcsán nem volt lehetőség.- A betegek mellett érkeztek-e eszközök is Kiskunfélegyházáról? . - Nagyon kevés. Szerettük volna, ha ennél több kerülhet hozzánk, de a félegyházi kórház árai igencsak meghaladták azokat az összegeket, melyeket saját szakembereink javasoltak beszerzésre fordítani. Néhány lélegeztetőgépre feltétlenül szükségünk lenne. Bérleti szerződésben gondolkozunk, de ez egyeztetéseket igényel. gi szakembereink is magas színvonalon teljesítenek. Egyébként évente 63 ezer fekvő beteget látunk el, és körülbelül 1,4 milliós a járóbeteg-forgalmunk.- És hol lát problémákat a kórházban, mely részlegeken kellene sürgősen javítani munkaerővel vagy eszközzel?- Nézze, nem azt mondom, hogy mind az 1750 dolgozónk a topon van, de a csapat nagy része igen. Nem szeretnék egyetlen osztályt sem az újság hasábjain keresztül elmarasztalni. Pontosan tudjuk, melyek a problémás területek, és az elkövetkezőkben mindent meg fogunk tenni a fejlesztésükért. A Pólusfejlesztés ebben nagy segítség lesz, javítani fogja a tárgyi feltételeket, a két telephelyből adódó hátrányokat. Mint arról már beszámoltunk, a HáziPatika internetes egészségügyi portál szavazásán - 5000 voks alapján, 186 intézmény közül - a Kecskeméti Megyei Kórház nyerte el az Év Kórháza 2010 díjat az ösz- szetett kategóriában. Ennek kapcsán kérdeztük dr. Svébis Mihály főigazgatót, de nem csupán a díjról. Hraskó István- A nagyberuházás (10,5 milliárd forintból új tömb épül a Nyíri úton, és ide költöznek az Izsáki úti osztályok - a szerk.) azonban csúszik, hiszen az eredeti tervek szerint már tavaly januárban el kellett volna kezdődnie az építkezésnek. Jelen állás szerint mikor lesz végre az első kapavágás?- Lezajlott a kivitelezésre kiírt új közbeszerzési eljárás, ugyanis első körben eredménytelen volt. Ezúttal szerencsére már érvényesnek és eredményesnek is bizonyult a tender. A pályázók ezekben a napokban tehetnek észrevételeket, és ha lyaink, ahol a szakmai munka egyetemi színvonalon folyik, így például a szájsebészeten, a traumatológián, az onkológián. Nyilván elfogult vagyok, de véleményem szerint az orvos és ápolás szakmák, illetve gazdasáTavasszal elkezdődhet az építkezés Akit Magyarország minden pilótája ismert Néhány nappal ezelőtt otthonában elhunyt dr. Csengery Attila nyugállományú orvos ezredes, a Kecskeméti Repülőkórház néhai repülőorvosi igazgatója. Akik ismerték, tudják, hogy halála egy korszak lezárását is jelenti egyben. Csaknem fél évszázados orvosi, katonai pályafutása során a magyar katonai repülés elismert, megbecsült és szeretett alakjává vált. A repülőorvosi bizottság elnökeként majd harminc éven át betöltött hivatása szigort, és felelősségteljes szakmai hozzáállást igényelt, mégis, pilóták százai emlékezhetnek legfőképp és mindenek előtt emberségére. Csengery doktor pályafutása az orvostudományi egyetem elvégzése után Kecskeméten indult, s itt is ért véget. Karrierje előrehaladtával számtalan alkalommal hívták a fővárosba, de ő nem ment. Kecskemétivé vált, itt alapított családot, itt gyógyította betegeit, itt látta el katonai, orvosi hivatását. Nyugdíjba vonulásakor, 2005- ben úgy nyilatkozott, hogy a pilótákért élt. Nap mint nap. döntenie kellett, ki repülhet, s ki nem. Életekről, sorsokról, karrierekről kellett ítéletet hoznia, s Csengery doktor e munkát végtelen empátiával, emberszeretettel és segítőkészséggel látta el. Amikor sok évtized szolgálat után elbúcsúztatták, Pető István dandár- tábornok, a Szentgyörgyi Dezső Légibázis akkori parancsnoka így emlékezett rá: A pilóta legnagyobb ellensége a repülőorvos. Ő az, aki fel tudja emelni, és a mélybe tudja taszítani. Ezt a munkát lehet emberségesen csinálni, és kevésbé emberségesen. De abban biztos vagyok, hogy nem találni Magyarországon olyan repülőgép-vezetőt, aki dr. Csengery Attiláról ne szuper- latívuszokban beszélne. Mi csak úgy hívjuk, a jóságos medve, hisz nagydarab, erőteljes férfi, akiről sugárzik a nyugalom. Csengery doktort természetesen nemcsak a pilóták, ejtőernyősök, repülésirányítók, repülő műszakiak, katonák ismerték, hanem kecskeméti és környékbeli polgárok ezrei is, akiket fogorvosként, szintén hosszú évtizedeken át kezelt, gyógyított. A magyar vadásztársadalomnak is megbecsült tagja volt. A Csengery nevet három fia: Attila, Zsolt és Levente viszik tovább. DR. CSENGERY ATTILÁT A MAGYAR HONVÉDSÉG SAJÁT HALOTTJÁNAK TEKINTI. BÚCSÚZTATÁSA KATONAI TISZTELETADÁS MELLETT 2011. FEBRUÁR 11-ÉN (PÉNTEKEN), 11.45 ÓRAKOR LESZ A KECSKEMÉTI KÖZTEMETŐBEN. DR. CSENGERY ATTILA pályafutása során megteremtette a kecskeméti Honvédkórházban (később Repül& kórház) a korszerű repülő fül-orr- gégészeti és fogászati szemléletet. Fül-orr-gégészként egyik tudományos tevékenysége a pilóták és a repülő műszakiak zajártalmával kapcsolatos vizsgálatok végzése. Másik kutatási területe az egyensúlyszervvel történő vizsgálatok témaköre. 1975-től vezette a pilóták és betegek elektro-nysztagmog- raphias vizsgálatait, és ezzel kapcsolatban több tudományos publikációja jelent meg. Vezetőségi tagja volt a Magyar Repülő és Űrorvosi Társaságnak, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság helyi szervezetének.
