Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-04 / 29. szám

14 MEGYEI KORKÉP PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 4.. PÉNTEK Mozgó képek - film és művészet között kritikusok díja Ulrich Gábor a maga építette felesleges falakat kénytelen átugrálni A hentes zsebrádiója című filmjéért hét­főn vehette át az egyik legrangosabb hazai filmes elisme­rést, a Magyar Film- kritikusok díját. A kecskeméti Ulrich Gábor 9 film, szá­mos hazai és nem­zetközi díj után - bár a filmezést nem hagyja abba - visz- szatér korábbi alkal­mazott grafikusi munkájához. Rákász Judit- Kényszerű döntés?- Az új finanszírozási rendszer nem kedvez a szubkultúráknak - le­gyen az alternaü'v szín­ház, kortárs komolyzene vagy szerzői animációs film. Nagyrészt meg­szűntek pályázati lehető­ségek, ami az én esetem­ben azzal jár, hogy a kö­vetkező filmemet a terve­zett költségvetés harma­dából kellene kihozni. Két választásom van: vagy nem készítem el, vagy fogcsikorgatva, kompromisszumokat vállalva megcsinálom ennyiből. Utóbbihoz állok közelebb, ami azt is jelenti, hogy vissza kell térnem az alkalmazott grafikához, illetve talán Ismét tanítani fogok.- Sikeres grafikus-tervezőként miért támadt 11 évvel ezelőtt az az „élhetetlen” ötlete, hogy szerzői animációs filmeket ké­szítsen?- Nem hirtelen döntés volt, ha­nem inkább észrevétlen átme­net, amelynek mindvégig tuda­tában voltam. A válasz egyszerű: ebben a munkában korlátlan szabadságot kaptam. Az alkal­mazott grafika jellegéből adódó­an alkalmazkodó műfaj, ahol a használhatóságnak és a haté­konyságnak van alárendelve minden egyéb szempont. Ami nem jelenti azt, hogy az alkal­mazott grafikusként eltöltött 20 évet ne tartanám értékesnek. Egyetlen munkát sem adtam ki a kezemből, amelyet nem vállal­nék ma is büszkén. De a szabad­ságban, amelybe az első filmem Ulrich Gábor: A létrehozás folyamatát élvezem, az eredményt tizedannyira sem készítésekor belekóstolhattam, összehasonlíthatatlanul jobban éreztem magam. A filmkészítés­ben egyetlen fix pont van: a ha­táridő. Jóban vagyok vele, mert pontosan tudom, hogy e nélkül egyetlen filmem sem lenne. Ugyanis nekem nincsenek kész filmjeim, csak olyanok, amelye­ket abbahagytam. Ezért nem is szoktam megnézni őket, főleg egy-két év távlatából. Valószínű­leg rengeteg hibát találnék ben­nük. A nagy fesztiválokon sem ülök be a saját vetítéseimre.- Akkor lemarad a tapsról.- Talán... A létrehozás folya­matát élvezem, az eredményt tizedannyira sem.- Az úton levés és nem a meg­érkezés?- Tekintsük úgy, hogy ezt én mondtam.- Repülőrajttal indult filmes pályája. Első filmje, az Idegen test bejárta a világot. Mit tu­dott, amivel meglepte a vilá­got?- Inkább: mit nem tudtam. A filmkészítésről semmit. Éppen ezért mondtam nemet, amikor Vécsy Vera gyártásvezető - aki­vel azóta nagyon jó barátságba kerültünk - megkérdezte, hogy van-e kedvem animációs filmet készíteni. Aztán erjedt bennem a gondolat, és annyira izgalmas, új dolognak tűnt, hogy másfél hónap múlva mégis igent mond­tam. Biztonságot jelentett, hogy magam mögött tudhattam Miku­lás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetőjének támogatását, de a maga részéről teljes tudatlanság­gal és gátlástalansággal vetettem magam a munkába. Akkor szü­letett a kislányom, el sem tud­tam volna képzelni, hogy másról készítsek filmet. Ez lett az Ide­gen test - eddigi legsikeresebb filmem. Több mint 25 országban vetítették. Olyan fesztiválokon szerepelt, amelyeken a részvétel is elismerésnek számít. Ezért szoktam azt mondani, hogy egy­re kevésbé sikeres filmeket ké­szítek.- A magyarázat?- Elmúlt a gátlástalanság. Az Idegen test sikere után tanulni kezdtem: az ELTE legkiválóbb filmelméleti szakemberei lettek a mestereim.- Megártott?- Legalábbis nem használt. Fe­lesleges falakat építettem magam köré, amelyeket nem győzök át­ugrálni. Erre pár éve jöttem rá, és nagyon úgy néz ki, hogy nincs visszaút.- Magamat is emlékeztetem, hogy a Kritikusok díja kap­csán beszélgetünk... Hogyan talált rá A hentes zsebrádiója remek Podmaniczky-szöve- gére?- Az előző filmem kapcsán is­mertem meg Szilárdot: a Lebe­gésbe a Szép Magyar Szótár „nanopróza’-gyűjteményéből 10 szócikkelyt vettem bele. A hen­tes zsebrádiójában nem használ­tam teljes egészében az eredeti szöveget: húzni kellett és drama­turgiai okokból a szerkezetén is változtattam, persze megőrizve a szöveg briliáns szocio-humorát. Amikor megmutattam Szilárd­nak, nem tudta megmondani, hol nyúltam bele, ami azt jelenti, hogy működik a dolog.- Milyen eszközöket használt az új filmben?- A Hentes zsebrádiójában a lehetetlent kísérletem meg: olyan filmet akartam készíteni, amely több közönségréteghez szól. Ezért kértem segítséget Podmaniczky Szilárdtól, Hajdú Stevetől, aki felolvassa a szöve­get és Szentpáli Rolandtól, aki a zenét írta, és aki egyike a világ öt legjobb tubásának, csak itt­hon ez nem bír hírértékkel. Ro­land ugyanazt teszi a filmhez ze­nében, amit Podmaniczky a szö­veggel és Hajdú Steve az előadá­sával. A film nem direkt módon illusztratív, inkább a szöveghez kacsolódó, asszociatív mozgó képsorozat.- Miért a nyolcadik filmnél lett fontos a kö­zönség?- Az elmúlt években a kísérletezés eredménye­képpen a filmjeim a szub­kultúrán belül is egy szubkultúra részeivé vál­tak. Vagyis egyre kisebb a közönségem, de vannak köztük fanatikus rajon­gók. Nem filmeket készí­tek, hanem inkább mozgó képeket. Átmenet a film és a képzőművészet kö­zött. Ami megint csak két­élű dolog: van, aki ezért találja érdekesnek, de még több ember számára érthetetlen az egész. Pár éve jöttem rá, hogy ha nem akarom végleg elsza­kítani azt a pókfonál vé­konyságú szálat, amely a közönséghez fűz akkor a következő elágazásnál másik irányba kell lép­nem. Ettől függetlenül hi­szem, hogy a szerzői film kísérleti műfaj. A kortárs képzőművészetnek - ide­sorolom az animációs szerzői filmeket iá - köte­lessége progresszívnek, problémaközpontúnak és provokatívnak lenni. Ne­künk nem az a dolgunk, hogy válaszokat adjunk, hanem, hogy minél több kérdést megfogal­mazzunk. A válaszadás - vagy ha úgy tetszik: a harmónia - az akadémikus művészet jellemző­je. Ha még szélsőségesebben akarok fogalmazni, azt mondom: a harmóniának nincs szüksége a művészetre, mert arra ott van a természet. Ott van például egy tengelice. Hiszek benne, hogy minden pólus csak az ellenkező pólussal együtt alkothat egészet. Nem jó, ha egy film csak elgon­dolkodtató vagy csak szép. Az a jó, ha az ellentétek együtt létez­nek, teljes intenzitással. Legyen a film nagyon megható és na­gyon elidegenítő. Nagyon vicces és nagyon szomorú. Élni is így kellene: intenzíven, a szélsősé­geket megélve. Persze jó, ha az embert nem tépik szét lángoló oroszlánok egy zuhanó repülőn, és nem esik le a Mount Everest­ről, de jobb utólag megbánni va­lamit, mint megbánni, hogy nem próbáltuk ki. Előfizetési szándékát jelezheti 4350 Ft/hó helyett csak 3025 Ft/hó a Petőfi Népe kézbesítőinél, vagy Megtakarítás havonta: 1325 Ft, évente 15900 Ft e-mailben: terjesztes@petofinepe.hu Akciónk csak a Petőfi Népét teljes áron előfizetők részére vonatkozik! Bővebb információért hívja ingyenes zöldszámunkat: 06-80/480-756 OSTALADA-AKCIO! Újra kapható a Petőfi Népe postaládája! ZÁRÁS ÉS ZÁR NÉLKÜLI FORMÁBAN. Érdeklődni: Kecskemét, Széchenyi krt. 29. szám alatti irodánkban vagy telefonon, a 06-80/480-756-os ingyenesen hívható zöldszámunkon. Zárás: 2400 Ft Zár nélküli: 1800 Ft PetöüNépéQ, SZAVUNKAT ADJUK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom