Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-26 / 48. szám

2011. FEBRUÁR 26., SZOMBAT 7 INTERJÚ energiatermelés Minden eddigi rekord megdőlt tavaly az atomerőműben, ahol a fejekben is állandó a karbantartás. Az operatív irányító szervezet tagjait folyamatosan tréningezik, hogy akár hajnali háromkor is pontosan tudják: mit kell tenni. PAKS: A BIZTONSÁG A LEGFONTOSABB Minden eddiginél sikere­sebb évet zárt 2010-ben a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.), ám leginkább mégis a biztonságos üzemeltetés­re és társadalmi elfogadott­ságukra a legbüszkébbek. Erről is beszélt Hamvas István vezérigazgató, ami­kor á tervekről kérdeztük. Lengyel János- Amikor 2010-ről beszélünk, minden válasz a válsággal kezdődik. Önöket nem érintet­te a gazdasági visszaesés?- Nem. Áramra ugyanis min­denkinek szüksége van, erre épül a nemzetgazdaság. A villamos- energia-fogyasztás mintegy 6 szá­zalékkal esett vissza. Ilyen hely­zetben sok függ attól, hogy ki és mennyiért állítja elő az áramot. Mi el tudjuk adni még a többlet- energiát is. Erről a Magyar Villa­mos Művek kereskedőcsapata gondoskodik. A Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly 165,2 milliárd forintos árbevételt ért el, minden korábbi­nál többet. Csak a számok iránt érdeklődőknek lehet fontos, hogy ez 15 761 GWh villamos energiát jelent, a magyar termelés 42,1 százalékát. Az 1 kilowattórára ju­tó 11,16 forintos árbevétel pedig azt mutatja, hogy a paksi atom­erőmű hazánk energiaellátásá­nak legolcsóbban termelő egysége.- Olcsóság és biztonság. Né­melyek szerint az előbbi az utóbbi rovására megy. Vannak a biztonságnak objektív muta tószámai?- Vannak. Nem szükségkép­pen mond ellent egymásnak a gazdaságosság és a biztonság. Sőt, ahogy ezt a mi gyakorlatunk is bizonyítja, kéz a kézben járhat. Nálunk a biztonság a legfonto­sabb! A vüág erőműveinek telje­sítményei pontosan mutatják: csak azok érhetnek el kimagasló teljesítményeket, ahol a bizton­ság is kimagasló. A biztonságot számos mutatószám méri. A Biz­tonsági Mutató Rendszert (BMR) az Atomerőművet Üzemeltetők Vi­lágszervezete (WANO) és a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) útmutatása alapján a ma­gyar nukleáris hatósággal, az Or­szágos Atomenergia-hivatallal (OAH) egyeztetve alkalmazzuk. Ezek alapján az atomerőműben az elmúlt években nem történt olyan esemény, amely a Nemzet­közi Nukleáris Esemény Skálán (INES) jelezhető lett volna. A rendszer szigorát mutatja: azt is jelenteni kell, ha valahol elgurul egy csavar. Ha például a kollégák a reaktoron végeznek munkát, akkor a munkaterületre csak úgy léphetnek be, ha nyilvántartásba veszik, hogy mit visznek maguk­kal. És azt is megnézik, hogy mit hoznak vissza. Nem fordulhat elő, hogy valamit ott felejtsenek. E szabályok betartása garantálja, hogy az atomerőmű hosszú tá­von, kiszámítható biztonsággal működjön.- Az atomerőműben folyama­tos az innováció?- Az atomerőmű megszületé­sével egyidős a teljesítménynö­velés gondolata. Éveken át hiá­nyoztak ennek a feltételei, nem volt magas szintű számítástech­nikai háttér, nem voltak elemző szoftverek, a biztonsági megala­pozást tehát nem tudtuk elvé­gezni. Hála a gyors fejlődésnek, 2001-ben már léphettünk egyet, megalapoztuk és megindokol­tuk a fejlesztést. Majd 2003-ban megszereztük a tulajdonos bele­egyezését is. Fontos hangsúlyoz­ni, hogy úgy növeltük a teljesít­ményt, hogy vele együtt a biz­tonság is nőtt. Mivel már jó elő­re felkészültünk a kihívásokra, a teljesítménynövelést 2009-ben befejeztük. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es volt az első év, amikor mind a négy blokk megnövelt kapacitással, vagyis egyenként 500 MW villamos teljesítmé­nyen üzemelt. Ez a hatékonyság növelésének egyik fontos eleme volt. Nálunk a fejekben is állan­dó a „karbantartás”. A megszer­zett „jogosítványt” folyamatosan meg kell újítani, komoly és rend­szeres vizsgakövetelményeknek kell megfelelni, hiszen egy pilla­natnyi kihagyás is komoly gon­dot okozhatna. Az operatív irá­nyító személyzetet például folya­matosan tréningezzük, hogy akár hajnali háromkor is tudják: mit kell tenniük. További új le­hetőségeket kínál a nukleáris üzemanyag más típusra váltása. Ennek az a lényege, hogy ugyan­annyi uránból több áramot nye­rünk. Tehát kevesebb üzem­anyagot használunk fel, hiszen nem három, négy, hanem öt évig használjuk azokat. így kevesebb kiégett üzemanyag is keletkezik.- Meddig fokozható a haté­konyság, mi a végpont egy atomerőmű életében?- A hatékonyság nemcsak a technikai feltételek megteremté­sét jelentette, hanem az állásidőt is csökkentettük. Van egy sokak számára bizonyára csúnya szó, a rendelkezésre állás. Ez egysze­rűbben azt jelenti, milyen az adott erőmű kihasználtsága. Nos, ebben a tekintetben is csúcsot ja­Békés, csendes, de szorgalmas időszaka ez az előkészítésnek. vitettünk tavaly. A fejlesztések végső eredménye a közel 90 szá­zalékos teljesítménykihasznált­ság. Ez magasnak számít, de sa­ját kategóriánkban még tudunk javulni. Tudjuk, hogy a hatékony­ság növelésének vannak műsza­ki korlátái. A további teljesít­ménynövelés már túlzottan nagy ráfordítást, sok pénzt igényelne. A hatékonyság növelését már csak a reaktorok állásidejének csökkentése jelentheti. Ez is ko­moly kihívás! Persze ennek is megvannak az elméleti határai. Tehát a jelenlegi rekordot is sze­retnénk megdönteni, s ezt sze­retném itt megélni.- Az üzemidő-hosszabbítás és új blokkok építése a jelen és a jövő feladata. Hogyan állnak ennek előkészítésével?- Az üzemidő-hosszabbítás le­egyszerűsítve azt jelenti, hogy a 30 évre tervezett blokkokat tüze­tesen megvizsgáljuk, hogy továb­bi 20 évig biztonságosan működ- tethetők-e. Egy autót például ha hat évre terveznek, akkor egy szerviz után eldönthető, mit kell tenni, hogy továbbra is biztonsá­gos állapotban maradjon. Nálunk ez azt jelenti, hogy megvizsgál­juk: mit történt eddig, milyen volt az erőmű leterheltsége, milyen ál­lapotban vannak a biztonságos termeléshez szükséges berende­zések. Számos vizsgálatot elvég- zünk, amit majd a hatóság érté­kel és eldönti: meghosszabbítha­tó-e az üzemidő. Azt is be kell mu­tatni, a jövőben hogyan kívánjuk üzemeltetni a blokkokat. Négy éve kezdtük a munkát. Az 1. blokk üzemidejének meghosz- szabbítását tartalmazó engedély- kérelmeket legkésőbb az év vé­gén benyújtjuk az Országos Atom­energia-hivatal Nukleáris Bizton­sági Igazgatóságához (OAH NBI).- Az energiaéhség egyre in­kább kitapintható. Mikorra le­het szükség az új blokkokra?- A klímaváltozás önmagában is szükségessé teszi a szén-di- oxid-kibocsátás csökkentését. Hagyományos erőműveket kell leállítani, mert elöregedtek. De ha előretekintünk 2025-ig, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy a jelenlegi csúcsidőszakban mért Országos adatok a villamosenergia-termelésről Ön egyetért-e az atomerőmű működésével? A Paksi Atomerőmű Zrt. részaránya a bruttó hazai viilamosenergia termelés és felhasználás viszonylatában Bruttó hazai termelés 37 441 GWh ■ PA Zrt. részarány import részaránya további termelők Bruttó hazai felhasználás 42 636 GWh (N=1051) május június június (N=1008) július augusztus augusztus július július (N=1036) (N=1Q17) (N=10I2) (N=102Ő) (N=1049) (N=1016) (N=1030) <N=1020> 6300 megawattnyi elektro- mosáram-termelést csaknem meg kell duplázni. Szükség van a megújuló energiaforrásokra is. A víz-, a nap- és a szélenergia nem tudja kielégíteni az igények növekedését. Adná magát a gáz, de az ellátásbiztonsága nem csak rajtunk múlik, a hagyományos fosszilis energia pedig szén-di- oxid-kibocsátással jár. Ezt az unió korlátozza. Egyre inkább te­ret nyer, hogy a megújuló ener­giaforrások mellett az atomener­gia a második pillére a klímavál­tozás elleni küzdelemnek.- Atomerőművet nem lehet egyik napról a másikra építe­ni. Hol tart az előkészítés?- Időben elkezdtük a felkészü­lést. A Teller-projekt eredménye, hogy a parlament felhatalmazást adott atomerőművi blokk vagy blokkok építésének előkészítésé­re a paksi telephelyen. A Lévai­projekt az erőmű létrehozásához szükséges munkálatokat foglalja keretbe, azt, hogy milyen enge­délyekre, tanulmányokra, elem­zésekre van szükség. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) mint fő tulajdonos és leendő be­ruházó foglalkozik az építés pénz­ügyi feltételeinek megteremtésé­vel. Tehát békés, csendes, de na­gyon szorgalmas időszaka ez az előkészítésnek. Előreláthatólag 2013 elején dönteni lehet abban is, hogy ki legyen a beszállító.- Egy atomerőmű különleges vüág. Hatással van a környe­zetére is.- Valóban, az elmúlt 25 évben kialakult egy olyan új iparág, amelynek itt vannak a szakér­tői. Nagy hiba lenne, ha ezt a szaktudást hagynánk elhalni. Az atomerőmű bővítése jelentős hatással lehet az oktatásra is. Ha például bejelentjük, hogy új blokkok épülnek Pakson, nem­csak a középfokú műszaki kép­zés újulhat meg, de vonzóbb le­het a mérnöki pálya is. Az atom­erőmű nagy gondot fordít a kör­nyezetére, azt is mondhatnánk: ott segít, ahol tud. Nemcsak fej­lesztésből, innovációból ad pél­dát, hanem áldoz arra, hogy tér­sége is fejlődjön. Területfejleszté­si alapítványa az elmúlt években 2,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyújtott a térségben élőknek, s ezáltal mintegy 25 milliárd forintnyi fej­lesztést generált. Úttörők va­gyunk a kommunikációban, szó szerint együtt lélegzünk a kör­nyezetünkkel. Látogatóközpon­tunk mindenki számára nyitott, de helybe visszük az informáci­ót is. 2009 ősze óta egy interak­tív kamion járja az országot, hogy bárki bármit megtudhas­son az atomerőműről és a fejlesz­tési elképzeléseiről. Az utazó in­formációbázis eddig 150 telepü­lésen járt, s mintegy 60 ezer lá­togatót fogadott. Talán nem vélet­len, hogy 2010 rekordot hozott az atomerőmű társadalmi elfo­gadottságát tekintve is. A hivata­los közvélemény-kutatások sze­rint a magyar lakosság több mint háromnegyede (78 százalék) helyesli, hogy Magyarországon atomerőmű működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom