Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-25 / 47. szám

6 2011. FEBRUAR 25., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. február 24-én Előző napi ...................................1 ........... zá róérték: 1S.30, a New York-f fb........ 22 353 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.02.24. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mtelekom 554 2,78 2661 ANY 728 1,81 2 TVK 3 360 1,81 2 Mól 22 990 1,72 5870 Danubius 3 935 1,67 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Cigpannonia 772-2,89 234 Richter 37 600-1,44 1035 Pannergy 885-1,33 4 Econet 86-1,14 7 Egis 20 530-0,82 224 A BUX index az elmúlt napokban 22 650 22600 22574 22573 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.24.) Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 «m MALMI BÚZA 2011. március 79 800 «M TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 56500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 133000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 24-én 1€ 1$ 1CHF f i f 274,28 Ft 198,88 Ft 214,98 Ft + 1,53 Ft-0,06 Ft +2,96 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'­7,50 FHB3 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank­5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS .AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.24.) Vételi Eladási | Allianz Bank 267,77 281,51 Budapest Bank 266,01 282,47 CIB Bank 263,61 285,57 Citibank 263,53 285,49 Erste Bank 266,77 282,13 K&H Bank 266,04 281,36 MKB Bank 267,03 280,73 OTP Bank 267,00 280,70 Raiffeisen Bank­­Nem akadály NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓ Többet fizet a megyehatár majd a biztosító a több és drágább gyógyításért Borsod-Abaúj­Zemplén Szabolcs-Szatmár­Bereg Komárom­Esztergom ^P^Budapest Jász-Nagykun­Szolnok Veszprém Somogy Bács­Kiskun 10802 Betegforgalmi egyenleg* (2008, fő) r\-8487 VG-GRAFIKA * Az adott megyébe hány beteggel több vagy kevesebb érkezik, mint amennyi távozik. Megyehatároktól függet­lenül, a bejáratott betegutak szerint integ­rálják az egészségügyi in­tézményeket: az 1-1,5 mil­lió lakosonként kialakuló nagytérségi ellátórend­szer központjai az egyete­mi klinikák és a nagy megyei kórházak lesznek. A több és költséges gyó­gyításért ismét többet fi­zet majd a biztosító. Nógrádi Tóth Erzsébet Jövő kedden zárja országjáró körútját Szócska Miklós egész­ségügyért felelős államtitkár, amely során az ágazat megmen­tését szolgáló Semmelweis-ter- vet vitatta meg a kórházak fenn­tartóival és gyógyítóival. Az már bizonyos, hogy visszaállítják a gyógyítás bonyolultságának, specialitásának megfelelő prog­resszív ellátórendszert. A nagy­térségi központok kialakítása­kor alapvetően az orvostudomá­nyi egyetemekre, a jelentős költ­ségigényű, különleges jártassá­got és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokat (égési sérültek, transzplantáció, stb) pedig az országos szakmai központokba koncentrálják. Úgy tetszik, a Baranya, Somogy, Tol­na megyei intézmények, és a Fej­ér megye déli csücskén lévők al- kotják majd a Dél-Dunántúli nagytérséget - tudtuk meg Boncz Imrétől, a Pécsi Tudo­mányegyetem Egészség- gazda­ságtant, Egészségpolitikai és Egészségügyi Menedzsment Tanszék vezetőjétől. A Semmel- weis-terv a tényleges betegmoz­gásra építi fel az új betegút rend­szert. így a felsorolt megyék ter­mészetes nagytérséget alkotnak, hiszen a betegmozgások a pécsi orvosi egyetemet és a kaposvári megyei kórházat célozzák meg. Nem jellemző, hogy a Dél-Du- nántúlról a Balatonon „átkelve” keresnek kórházakat a betegek. Hosszú évek tapasztalatai azt is jelzik, a pécsi orvostudomá­nyi egyetem mellett a szegedi, a debreceni, a fővárosi egyetemek mellett pedig Vas és Zala megye egészségügyi intézményeibe sokkal több beteg érkezik külső megyékből, mint ahány ottani beteg keres föl más megyében lévő intézményt - mondta Boncz Imre. Ezért igen körültekintően kell meghatározni az 1-1,5 mil­liós lakosságszámra létrehozan­dó nagytérségi egészségügyi egységeket. Hogy jól működjön az új egészségügyi ellátórend­szer, az egyetemek kapacitásai­nak, betegforgalmának megfele­lő finanszírozást kell kapniuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól - tette hozzá. Az elmúlt 5-6 év vesztesei az orvosi egyetemek. Rájuk ugyan­úgy vonatkozott a teljesítmény- volumen-korlát (tvk), mint bár­mely más intézményre. Nem ha­totta meg a döntéshozókat, hogy az esetenként speciális és költsé­ges gyógyítást végző klinikákra Elérni a visegrádi országok szintjét az egyetemi klinikák Szö­vetségének még nem készült el a múlt év végi leltára az adósságállományról, ám a tavaly nyár végi 25 milliár­dos beszállítói tartozás 4 milliárd forinttal biztosan csökkent a decemberi köz­ponti konszolidáció hatásá­ra. Érdemi javulást azonban csak a gazdasági fellendü­lés hozhat - ismerte el Stubnya Gusztáv stratégiai főigazgató. Hozzátette: fon­tos lenne az egészségügy GDP (hazai termék) részese­désének 1-1,5 százalékos emelése, így érnénk el a vi­segrádi országok 5,4 száza­lékos szintjét. utalt beteget akkor is el kellett látni, ha kifogyott a számukra engedélyezett tvk; az OEP egyet­len fillért sem utalt a kereten fe­lüli gyógyításért. Részben ez is oka az eladósodásuknak, amit a kormányzat a decemberi 27,5 milliárd forintos konszolidációs pénz szétosztásakor figyelembe vett. így juttatott a pécsi egye­temnek több mint 1,6 milliárd többletforrás az adósság rende­zésre és a várólisták csökkenté­sére - mondta Boncz Imre. lutott a pénzhpl a másik há­rom egyetemnek is, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) ugyancsak 1,6 milliárdot kapott - mondta Stubnya Gusztáv stra­tégiai főigazgató, az Egyetemi Klinikák Szövetségének ügyve­zetője. Az ország legnagyobb egyeteme is várja a Semmel- weis-terv megvalósítását. A be­tegellátásban jelenleg alkalma­zott területi ellátási kötelezettség (tek) ugyanis nem veszi figye­lembe a progresszivitást, a spe­ciális betegségeket akkor is ke­zelni kell a SE-nek, ha területen kívüli betegről van szó. Ilyen pél­dául a hematológiai és a szájse­bészeti ellátás. A főigazgató helyesli a sokfé­le fennhatóság alatt (állami, ke­rületi és fővárosi önkormányza­ti, egyházi, alapítványi, honvéd­ségi) működő intézmények munkájának harmonizálását. Mégsem lesz Pannon Egészségügyi Társulás? úgy tűnik, átírta az élet a Du­nántúlra korábban tervezett Pannon Egészségügyi Társulás (PÉT) tervét, amelyben a So­mogy, Fejérés Veszprém megyei kórházak hozták volna létre az egészségügyi nagytérségi ellátó- rendszert. A hatékonyabb intéz­ményi működést szolgáló tervet január elején elkészítették, már csak a megyei közgyűlési elnö­kök jóváhagyása hiányzott. Ugyan még nincs hivatalos lis­ta a nagytérségekről, de úgy tű­nik, az Észak-Dunántúlon más megyéknek kell majd „össze­házasodnia”. Egyetért Tarlós István főpolgár­mesterrel, aki megkezdte a „rendrakást” azzal, hogy állami tulajdonba adná a 12 fővárosi önkormányzati kórházat. Az évi 57 milliárdos költségve­tésből gazdálkodó SE az idén ugyan 1 milliárddal többet kap gyógyításra, de az inflációs hatá­sok miatt 2 milliárdos a rés a be­vételek és kiadások között. Fej­lesztésre pedig már évek óta nem futja, az elmúlt évek folya­matos bevétel csökkenése miatt számos feladat megoldását tol­ják egyik évről a másikra. MNB: Meglepő, a bankok nehezebben adnak hitelt Nyílt levél: segítséget kémek a sertéstenyésztők A bankoknál - a kielégítő forrás- ellátottság ellenére - szigorodott a hitelezés - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ja­nuári felmérése. Ez a várakozá­sokkal ellentétes, és ahhoz ve­zethet, hogy még kevesebb válla­lat juthat hitelhez. Ehhez első­sorban az járult hozzá, hogy a bankok kevésbé vállalják fel a kockázatos cégek finanszírozá­sát. A hazai bankszektor regio­nális versenyképessége is rom­lott. Az alacsony jövedelmezőség miatt gyenge a tőkefelhalmozó és -vonzó képességük, emiatt csak kis mértékben tudják nö­velni tőkéjüket. Az MNB azon­ban megállapítja, nem a forrás­sal való ellátottságuk korlátozza a hitelek kibocsátását, mert a likviditás kielégítő. Új elem, az alacsony jövedelmezőség is a hi­telkínálat visszafogása irányá­ban hat. A jegybank szerint így a hazai bankrendszer csak kor­látozottan tudja a gazdaság növe­kedését finanszírozni. Az MNB előző két felmérése arra engedett következtetni, hogy a vállalati hitelezésnél vé­get érhetett volna a négy éve tar­tó szigorítási ciklus, az új felmé­rés viszont ennek ellenkezőjét mutatja. Ugyanakkor a lakosság hitel­portfoliója a lakossági jelzálog- hitelek átstrukturálásának kö­szönhetően csak kis mértékben romlott. ■ Magánnyugdíj: májusban várható a reálhozam Várhatóan májusban juthatnak hozzá pénzükhöz azok, akik a magánnyugdíjpénztárból az ál­lamiba mentek vissza, de szeret­nék kivenni a reálhozamukat - ezt mondta az Inforádióban az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság vezetője, Mészáros József. A pénztárak levélben ér­tesítik majd a biztosítottakat a hozam nagyságáról, és megkér­dezik: egy összegben felveszik, önkéntes pénztárba utalják, vagy az Állami Nyugdíjbiztosí­tási Alapba továbbítják-e. Előfor­dult, nem pontos adatokat kö­zöltek az érintettek. A főigazga­tóság decemberi levele közül így számos visszaérkezett „címzett ismeretlen” megjegyzéssel. ■ Nyílt levelet küld Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) - közölte Sákán Antal elnök. Az MSSZ két héten belül demonst­rációt szervez, ha nyílt levelére nem érkezik érdemi kormány­zati reakció. A szervezet szerint a mintegy 3 milliós sertéslét­szám 200-300 ezer darabbal biz­tosan csökken, de akár 1,5 mil­liós állománykivágás is lehet, mivel a termelők ma a felnevelt hízókon 6-8 ezer forintot buk­nak a drasztikus takarmánydrá­gulás miatt. Sürgetik, a kor­mány a hazai készletekből vá­sároljon fel takarmánykukoricát és az állattartóknak biztosítson vásárlási lehetőséget kamat­mentes fizetési határidővel. Azt is szorgalmazzák, hogy szaktár­ca fizesse ki az állatjóléti támo­gatásokat. ■ Sákán: Nem akarunk bukni

Next

/
Oldalképek
Tartalom