Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-22 / 44. szám
Miért maradt el a béremelés? Századvég: Orbán új nyelven beszélt parlament Rogán: Ez meglepetés! - Selmeczi: Ellenőrizzék a banktitkokat! Napokon belül ismertté válnak a reformok SZERDÁN VÉGLEGESÍTHETI azt a reformcsomagot a kormány, amellyel a tervek szerint középtávon 600-800 milliárd forintot takarítanának meg. „Várhatóan csütörtökön ismertetjük a kormány átfogó reformprogramját - közölte Nagy Anna kormányszóvivő. A gazdaságpolitikai célkitűzések között kiemelte, hogy a kormány a tavalyi 80 százalék körüliről 70 százalék alá szeretné csökkenteni a GDP-arányos államadósság mértékét. Álláspontja szerint az ország addig nem tud érdemben lépni, amíg ekkora államadóssága van. Hozzátette, 2010-ben az államadósság kamatterhe a személyijövedelemadó-bevé- telek 57 százalékát emésztette fel. A REFORMPROGRAMHOZ a Nemzetgazdasági Minisztérium egy részletes helyzetelemzést készített. Ennek alapján megállapítható, hogy Magyarországnál az Európai Unióban csak Máltán dolgoznak kevesebben az aktív korúak közül. Az 55-56 százalékos foglalkoztatás 10 százalékkal rosszabb, mint az uniós átlag. lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elárulta: az első lépéssorozatba még nem tartozik bele a nagy ellátó- rendszerek átalakítása. Ugyanakkor hangsúlyozta: 2012-ben az egészségügy és az oktatás megújulását is szeretnék elindítani. A politikus hozzátette: az emberektől nem lehet többet elvonni, megtakarítani azokon az ágazatokon lehet, akik extra kedvezményekben részesülnek. Túri-Kovács: Védeni az értéket! Rogán Antal (balra) az Országgyűlés ülésén visszautasította azokat az ellenzéki kritikákat, amelyek az új adórendszer miatti csökkenésről szóltak Rogán Antal szerint meglepetésként érte a kormányt és a Fideszt, hogy elmaradtak a béremelések január 1-jén. Az MSZP szerint csak elszúrták. Vég Márton Az egykulcsos adórendszer miatt csökkenő nettó bérek szolgáltatták a fő témát a parlament tegnapi ülésén. „Ezt elszúrták! Miért vezetnek be olyan adórendszert, ahol azok járnak jól, akik többet keresnek, mint 300 ezer forint” - kérdezte Burány Sándor szocialista képviselő. „Hiteltelen az ellenzék kritikája” - jelentette ki Rogán Antal, az úgynevezett bérmonitoring bizottság fideszes vezetője. Leszögezte: a kormánypártok tisztában voltak azzal, hogy az egykulcsos adó bevezetésével lehetnek olyanok, akik rosszul járnak, de épp ezért született meg a bérmegállapodás az OÉT-ben. „Ezután meglepetésként ért mindenkit, hogy bizonyos gazdasági szektorokban egyáltalán nem volt béremelés január 1-jétől” - magya-, rázta Rogán Antal. Emlékeztetett: a bérmegállapodás mellé a kormány forrást is biztosított a társasági adó csökkentésével. Tegnap tárgyaltak a parlamentben arról a javaslatról is, amely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal visszamenőleg vizsgálhatná a kasszák gazdálkodását. Ehhez a bank-, pénztár- és üzleti titkokba is betekinthetnének az ellenőrök. Selmeczi Gabriella felszólalásában kiemelte: javaslata alapján a KEHI feladata mindenekelőtt az átadás-átvétel ellenőrzésére terjedne ki, vagyis arra, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba visszatérő vagyon „valójában annyi-e, amennyi”. A KEHI emellett vizsgálhatná, hogy a magánnyugdíjpénztárak miként fektették be korábbi tagságuk vagyonát, illetve milyen kiadásokra fordították a működési költség címén felvett milliárdokat. Ám a PSZÁF szerint a pénztári tagdíjak nem tűntek el, a kasszák befektetési politikája pedig szigorúan szabályozott volt. Vitáztak a „lex Balsainak” nevezett semmisségi törvényjavaslatról is. Ha az Országgyűlés elfogadja a fideszes Balsai István törvényjavaslatát, akkor semmisnek tekintik majd azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket a 2006- os őszi fővárosi zavargások után kizárólag a rendőri tanúvallomások alapján hoztak. Aggasztónak tartja a törvényjavaslatot Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Baka szerint a törvény sértené a bírák szabad mérlegelési jogát. Nem kérnek személyes adatokat a bérmonitoring-bizottságnál tegnaptól ÉL a bérmonitoring- bizottság ingyenes zöldszáma, illetve egy email címen - ber- monitoringSfldesz.hu - is várják a bejelentéseket A megadott számon - 06-80-205204 - hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól 16 óráig, míg pénteken nyolctól 14 óráig lehet jelenteni a béradatokat. A telefonos rögzítőn a KDNP-s Pálffy István beszél, aki itt is felhívja arra figyelmet, hogy személyes adatokat ne adjon meg a telefonáló. A telefonálótól azt kérdezik meg, hogy melyik megyében dolgozik, illetve mennyi volt a novemberi - decemberben meg kapott -, illetve a januári - februárban utalt - fizetése. a www.fldesz.hu/bermoni- toring oldalon található kérdő ív rákérdező bejelentő a nemére és a munkaadó ágazatára is. Két kérdés az önkormányzati szférában dolgozókra vonatkozik: jogosult-e az illető bér- kompenzációra, illetve megkapta-e azt. Cégneveket, személyes adatokat nem kérdeznek. mivel a régi receptek és mércék már nem működőképesek, új mércét és iránytűt adott a kezünkbe Orbán Viktor az évértékelő és a tavaszi parlamenti beszédével - áll a Századvég Intézet elemzésében. Véleményük szerint az átalakítás gyorsasága miatti aggodalom is olyan feladat, aminek legyűrésével az új politikának meg kell birkóznia. MSZP: összeférhetetlen Járai két tisztsége az MSZP szerint Járai Zsig- mond kinevezése hiteltele- níti a Költségvetési Tanácsot, amelynek függetlensége egyébként is kérdéses. Józsa István szocialista képviselő arra szólította fel Járai Zsigmondot, hogy mondjon le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának éléről, mondván a két tisztség súlyosan összeférhetetlen. Védje az alaptörvény a termőföldet és a vizeket! ALKOTMÁNYOS VÉDELMET biztosítana a nemzetgazdaság legfontosabb erőforrásainak, a termőföldnek és a vizek- nek.tnint a nemzeti vagyon, t részeinek a fideszes Turi- Kovács Béla. A Kisgazda Polgári Egyesület elnöke tegnap nyújtotta be az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciójához kapcsolódó módosító javaslatát. Ultimátumot adhatnak a rezidensek orvosképzés A fiatalok itthon tartásához havi nettó 200 ezer forint kellene Nem lesz kilakoltatás április 15-e után sem? A fiatal orvosok áprilisig várnak, ha addig nem születnek meg azok az intézkedések, amelyek javíthatnak a rezidensek helyzetén, akár a cseh orvosokhoz hasonló ultimátumot intézhetnek a kabinethez. „Be sem lép a szak- orvosképzésbe a végzős orvos- tanhallgatók többsége, így az ötszörösére nőtt a kezdő orvosok elvándorlása” - mondta a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor szerint éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb jelzést kapjanak a fontosságukról, és hogy az élet- körülményeik olyanok legyenek, amiért érdemes a hazai egészségügyben elkezdeniük a szakképzést, itthon családot tervezni. „Ahelyett, hogy a hosszú távú terveik külföldhöz kötődnének” - fűzte hozzá Papp. A fiatal orvosok dolgoznak azon a frontvonalon, ahol az ügyeletekben, a sürgősségi ellátásban a betegek először találkoznak a velük, és ők látják el az ügyeleteknek csaknem a felét is. A végzős orvosok Magyarországon tartásához havi 200 ezer nettó bérre van szükség. Csehországban az alacsony bérek miatti tiltakozó akcióban tavaly decemberben 4000 cseh orvos mondott fel az állami kórházakban. A cseh kormány végül megegyezett a szakszervezetekkel. így áprilistól 55-88 ezer forinttal többet vihetnek haza az orvosok. ■ A rezidensek korábban már tüntettek bérhelyzetük javítása érdekében Az április 15-ig tartó kilakoltatá- si moratórium nem jelentheti azt, hogy másnaptól utcára kerülnek a bajba jutott családok - mondta tegnap a kormányszóvivő. Nagy Anna hangsúlyozta, egy akkorára dagadt problémáról van szó ■ Szűkülhet - egyesek szerint 150 ezer családot érint -, amelyet a kormány önmagában nem oldhat meg, mert a hosszú távú megoldás csak a bankokkal együtt lehetséges. A kabinet ugyanis nem teheti meg, hogy a pénzintézetek közvetlen gondjait például úgy orvosolja, hogy közpénzből kifizeti a tartozásokat. Az azonban elképzelhető, hogy szűkülni fog a védettek köre. Nagy Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy 2004-ben még 20 milliárd forint volt a devizahitelek összege, hat év alatt ez 2800 milliárdra növekedett. A Bankszövetség azt szorgalmazza: oldják fel a moratóriumot. „A bankok nem tudnak hitelt nyújtani azoknak, akik most szeremének otthont alapítani, és ezért hitelt vennének fel” - mondta Müller János. A Bank- szövetség tanácsadója leszögezte: nem céljuk, hogy a moratórium lejártával mindenkit utcára tegyenek, ezért párbeszédet kezdeményeztek a kormánnyal. ■ azonban a védettek köre.
