Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-22 / 44. szám

6 2011. FEBRUÁR 22., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. február 21-én 22800 22 700 22 600 22 500 22400 22300 22 200 22II Nyitóérték: 22548 Előző heti záróérték: 22 514 Változás: -0,67% i .................1..... Zá róérték: 22364 15.30, a New tortáé tőzsde nyitása [\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK_________2011.02.21. Rés zvény Utolsó ár (R) Váltazás(%) MBóFt Émász 21600 1,40 26 WV 8850 131 177 Econet 87 1,16 10 Mól 22120 0,38 1627 Mtelekom 526 0,00 456 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (R) Változás 1%) Millió R OTP 5 630 -2,06 3 864 FHB 1016 -2,02 28 Rába____________815 -1,92 8 AN Y 724 -1,76 6 CIGPannónia 782 -1,63 17 A BUX index az elmúlt napokban 22700 22600 22500 22400 22300 22370 22372 22200 ........................................... 22 1 00 ............................................ 22 0 00______________________ po nt/ 02.11 02.14 02.15 02.16 02.17 02.18 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.21.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus_____________56000 MA LMI BÚZA 2011. március____________ 79800 TA KARMÁNYBÚZA 2011. március______________67 700 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. március 58 700 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 134000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 21-én 1€ 1$ 1CHF f i f 271,23 Ft 198,50 Ft 209,34 Ft + 1,58 Ft-0,17 Ft +0,78 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*­7,50 FHB3 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank3­5,00 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.21.) ■HU Vételi Eladási | Allianz Bank 263,09 276,58 Budapest Bank 261,66 277,84 CIB Bank 259,19 280,79 Citibank 258,77 280,33 Erste Bank 262,36 277,48 K&H Bank 262,25 277,35 MKB Bank 263,15 276,65 OTP Bank 264,18 277,72 Raiffeisen Bank 264,94 276,86 lángol Tripoli, drágul az olaj válsághelyzet Kútba eshet a Vegyépszer észak-afrikai óriásüzlete A líbiai magyar üzleti ér­dekeltségeket, így a Vegy- épszert is sújthatják azok az egyre erősödő tünteté­sek, amelyek már több mint 230 halálos áldozatot követeltek az észak-afrikai államban. A magyar cég ál­tal felépítendő várost már el is foglalták a felkelők. Wéber Balázs Katasztrofális hatással lehetnek a magyar cégek líbiai üzleti tevé­kenységére az észak-afrikai or­szágban napok óta zajló és egyre nagyobb áldozatokkal járó tünte­tések. „Líbiában szinte kizárólag csak állami cégekkel lehet szer­ződni, márpedig ha az állam meg­bénul, akkor az egy időre min­dent leállíthat, a fejlesztésektől kezdve a számlák kifizetésén át az ügyintézésig” - mondta el a Világgazdaságnak Pados László, a térségben több évtizede jelen & lévő, technológiai exporttal fog- % lalkozó Tesco Consulting Kft. s ügyvezető igazgatója. A szakem­ber emlékeztetett arra, hogy Iíbia üzleti szempontból hagyományo­san Észak-Afrika legproblémá­sabb országának számit. „Egy magyar cégnek gyakorlatilag le­hetetlen ottani kapcsolatok és helyismeret nélkül megjelenni a piacon. Ráadásul a bürokrácia is hihetetlen méreteket ölt, így min­denképp kellenek olyan helyi emberek, akik ismerik, hogyan működnek arrafelé a dolgok” - magyarázta Pados László. A magyar vállalatnak már mintegy harminc éve van telep­helye Líbiában, amely azonban Szaif aHszlam, Moammer Kadhafi fia a tévében figyelmeztetett: patakokban folyhat a vér, ha nem egyeznek meg az évek múltával folyamatosan szűkült. Hasonló leépülés ment végbe a magyar-líbiai kapcsola­tok egészében is: míg 1978-84 között éves szinten 80-100 millió dollárra (18-20 milliárd forint) nőtt az oda irányuló magyar ex­port, addig ez az elmúlt években 4-5 milliárd forint között mozgott a KSH adatai szerint. S ezzel a lí­biai kivitel körülbelül a marok­kóival került egy szintre, míg Tu­néziába tízmilliárd, Egyiptomba pedig 27 milliárd forint értékben szállítottunk árukat. A líbiai piacon az egyik legna­gyobb magyar szereplő a Nem­zetközi Vegyépszer Zrt., amely még 2010 tavaszán kapott mint­egy 80 milliárd forint értékű inf­rastrukturális és kommunális megbízást Líbia harmadik legna­gyobb településétől, Ez-Zavijától. A cég által a magyar építőipar egyik legnagyobb külföldi beru­házásának nevezett, elvileg ez év­ben startoló fejlesztés keretében 600 kilométernyi csatornaháló­zatot és 450 kilométer vízvezeté­ket fektetnek le, 600 ezer négy­zetméter járdát készítenek el, ki­építik csaknem négyszáz kilomé­ter hosszan a város közvüágítását is. Hogy ebből lesz-e valami, az igencsak kérdéses. Az AFP jelen- tetése szerint ugyanis a városban a felkelők már átvették a hatal­mat, a rendőrség pedig elmene­kült. Igaz, a tüntetések - Tunéziával és Egyiptommal fellentétben - or­szágosan még nem kénysze­rítették megfutamodásra a hatal­mat. Sőt, Szaif al-Iszlam Kadhafi, a Líbiát 41 éve vezető Moammer A lázadók felgyújtották a televízió épületét is a líbiai fővárosban Európai Unió: nem teljes az összhang Közös állásfoglalást ter­veznek az Európai Unió tag­országainak külügyminiszte­rei a líbiai eseményekkel kapcsolatban: a kiszivárog­tatott tervezet szerint az uni­ós tagállamokat képviselő Európai Tanács el kívánja ítélni a békés kormányelle­nes tüntetőkkel szemben al­kalmazott erőszakot. A mi­niszterek állítólag kifejtik azt is, hogy a véleménynyil­vánítás és a gyülekezés sza­badságát tiszteletben kell tartani. A líbiai erőszakot korábban már keményen el­ítélte William Hague brit külügyminiszter és Angela Merkel német kancellár is. Információink szerint azon­ban a tanácson belül nem minden kérdésben teljes az összhang: Csehország és Olaszország például Moammer Kadhafi bukásá­nak veszélyeire figyelmeztet­te a többi tagállamot. Menekülnek Líbiából A líbiai események hatásá­ra hétfőn jelentős mérték­ben drágult az olaj jegyzés­ára a nemzetközi határ­idős piacokon. Az al- Dzsazíra arab hírcsatorna jelentése szerint a líbiai Szirte-medence Nafura ne­vű olajmezőjén - Észak-Af­rika egyik legjelentősebb olajkitermelő vidékén - le­állították az olajkitermelést az ott dolgozók sztrájkja miatt, az OMV hazarendeli líbiai kiküldetésen lévő al­kalmazottait, s hasonló be­jelentést tett a norvég Statoil és a holland-brit Dutch Shell is. Kadhafi második legidősebb fia hétfői televíziós beszédében kije­lentette: „leszámolunk a zendü- lőkkel”. Szerinte a hadsereg az apja mögött áll, és ha nem egyez­nek meg még ma a reformokról, akkor „több ezer embert fogunk siratni, és egész Líbiában pata­kokban folyik majd a vér”. Az elmúlt napok eseményei be­teljesíteni látszanak ezt a jósla­tot. Líbiai biztonsági erők vasár­nap tüzet nyitottak Bengáziban a kormányellenes tömegre, Tripoliban, ahol az egyik közpon­ti kormányépületet, a Nép Csar­nokát felgyújtották, hatvan áldo­zatot követeltek a vasárnapról hétfőre virradóra történt össze­csapások, egyes források szerint már 300-400 lehet a halottak szá­ma. A fővárosban állítólag a légi­erő is lőtte a tüntetőket, amikor a hadsereg egyik laktanyája felé tartottak. Egyesek szerint a biz­tonsági erők emberei fosztogat­tak, más források szerint Kadha­fi emberei megtámadtak egy koreai céget. Kadhafi nyaka körül azonban szorul a hurok, mivel egyre több „alattvalója” fordít neki hátat. Az ország Indiai nagykövete például az erőszak elleni tiltakozásul le­mondott posztjáról, az Arab Ligá­hoz delegált megbízott is támo­gatásáról biztosította a hatalom- váltást követelő tüntetőket, egyre több katona áll át a felkelőkhöz, sőt, a Spiegel szerint helyi iszlám vallási vezetők a Kadhafi elleni küzdelemre szólították fel a la­kosságot. Venezuelába menekü­lését azonban eddig cáfolták. Maradt hat százalékon a jegybanki alapkamat monetáris tanács Utolsó döntés ebben a felállásban, négy tagnak március 1-jétől lejár a megbízása A piaci várakozásoknak megfe­lelően a monetáris tanács teg­nap nem változtatott a jegyban­ki alapkamat 6 százalékos szint­jén hétfőn. November óta mind­három kamatdöntő ülésen 25-25 bázispontos kamatemelésről döntött a tanács. A kormány a novemberben kezdődött kamat- emelési ciklus óta mindegyik emelés után közleményben bí­rálta a jegybankot, felesleges­nek, indokolatlannak minősítve az emeléseket. A monetáris tanács utoljára döntött ebben az összetételben, mivel négy külső tagjának Bánfi Tamásnak, Bihari Péternek, Csá­ki Csabának és Neményi Judit­nak március 1-jén lejár a megbí­Simor András jegybankelnök még két évig dönthet a kamatról zatása. A jegybank elnökének, Simor Mórásnak és helyettesé­nek, Karvalits Ferencnek a hat­éves megbízatása 2013 márciu­sában jár le, a másik alelnök, Ki­rály Júlia kinevezése 2013. júliu­sáig tart. ■ Március 15-ig megvá­laszthatják az i\j tagokat. Az Országgyűlés is tegnap döntött a külső tagok új kineve­zési rendjéről. A módosítás lé­nyege, hogy a korábbi jelölési el­járást megváltoztatva a gazdasá­gi bizottság jelöli az összes új ta­got, és meg is hallgatja őket. Rogán Antal, a gazdasági és in­formatikai bizottság elnöke teg­nap közölte, hogy a parlament március 15-ig megválaszthatja a négy tisztségviselőt. A fideszes országgyűlési képviselő a jelölé­si folyamatról még annyit mon­dott: hogy akkor hívja majd ösz- sze a bizottság ülését, ha a par­lamentben hétfőn elfogadott tör­vény meg is jelent már a köz­lönyben. A monetáris tanács elnöke változatlanul a jegybankelnök, tagjai továbbra is az MNB alelnö- kei. Változás a rajtuk kívüli négy tag esetében lesz: eddig közülük kettőt az MNB elnöke, kettőt pe­dig - az ő véleményének kikéré­se után - a miniszterelnök neve­zett meg. A kinevezés a köztár­sasági elnök joga volt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom