Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-17 / 40. szám
4 2011. február 17. KORKÉP Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Széchenyi krt. 29. szám alatt! Tel.: 80/480-756 Hirdetésfelvevő és olvasószolgálati irodáink: Kecskemét, Szabadság tér 6., Széchenyi krt. 29. Telefonos apróhirdetés-feladás: 76/518-250 Tájékoztató a labdarúgó első osztály indulásáról A KTE-Ereco NB I-es utánpótlásbázisa 2011-ben felavatta a Kecskeméti Labdarúgó Akadémiát, mely az egész város, a térség és a régió utánpótlás-nevelését és a labdarúgók képzését alapjaiban megváltoztathatja. A változás egyik első lépcsőfoka az általános iskolák bevonása a képzésbe, és a tanórák összeegyeztetése a magasabb szintű és nagyobb mennyiségű edzésmunka érdekében. Első lépésként a kecskeméti önkormányzat jóváhagyásával kifejezetten labdarúgók számára indul első osztály a Czollner téri BELOVÁ Tóth László Általános Iskolájában. Az országban is egyedi kezdeményezés azt a célt tűzte maga elé, hogy a legfogékonyabb életkorban, az „ügyesség” korában már elkezdjék elsajátítani a futball és a sport alapjait a gyermekek, s az általános iskolai éveik alatt fokozatosan folyjék a képzésük, nevelésük az iskolai tanulmányokkal összhangban. Erről tájékoztatót, egyben fórumot szervez az iskola vezetése, valamint a KTE utánpótlásbázisának több szakembere a KTE Széktói Stadion VIP-termében, Kecskeméten, a Csabay Géza krt. 1/A szám alatt 2011. február 28-án, hétfőn 17 órakor. A tájékoztatót Reszeli-Soós István, az akadémia igazgatója és Fenyvesi László, a Tóth László iskola intézményegység-vezető- je tattja. Art vagy hasznai a korai nyelvtanulás? Ez a kérdés gyakran vetődik fel a szakemberek és szülők körében. Általában azok ágálnak a korai nyelvtanulás ellen, akik nem beszélnek idegen nyelveket. A legtöbb országban, például Svájcban, Kanadában vagy a skandináv országokban fel sem vetődik ez a kérdés, hiszen az élet természetes részeként kezelik, hogy mindegyik hivatalos nyelvet - s főleg az angolt - óvodáskortól használják, tanítják. Kecskeméten, a Mátyás Király általános iskola két évvel ezelőtt indította el angolmagyar két tanítási nyelvű képzését. A projekt városi körzetű, s nagy népszerűségnek örvend. A programban részt vevő gyerekek három tantárgyat tanulnak angolul, valamint angol anyanyelvű tanárral dolgoznak a kommunikációs órákon. A korai nyelvoktatás eredményességének igazi bizonyítéka az, ha személyesen győződhetünk meg arról, hogy a gyerekek hogyan haladnak, mennyi- \ re szeretik az angolórákat. Erre most lehetősége nyílik Kecskemét lakosságának, mivel február 22-én és 23-án a Mátyás-iskola megnyitja kapuit minden érdeklődő előtt, s nyílt napot tart. A nyílt nap pontos programja a www.corvina- kecskemet.hu című honlapon megtalálható. Érték a család, a gyermek a házasság világnapján is A házasság világnapja alkalmából szervezett tartalmas családi programot a Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete február 12-én, szombaton. A katolikus közösségi teremben Házasság? Miért? címmel tartott gondolatébresztő előadást Forgács János családterapeuta, kilencgyermekes családapa a jelenlévő házaspároknak. A fiatalokkal Fekete Gábor hittantanár beszélgetett a párválasztásról és a házasságkötéshez vezető útról. A legkisebbeket kézműves-foglalkozás várta, melyen a kicsik az ügyes kezű nagyobb testvérek segítségével textilszívecskéket varrtak. Házasság címmel a gyerekeknek rajzpályázatot is hirdetett az egyesület. Az ötlet bevált, összesen 71 pályaművet állítottak ki. Mind a négy kategóriában hirdettek győztest, a fődíjasok mellett valamennyi kis alkotónak jutott egy kisebb ajándék. Legközelebb február 20-án, vasárnap invitálja farsangi mulatságra tagságát az egyesület. A Kecskeméti Spartacus Sportkör asztalitenisz-csarnoka lesz a helyszín. Ügyességi családi vetélkedőt, fánkevést, tombolasorsolást tartanak, télűzésként pedig kiszebábot égetnek a szervezők. Kezdési időpont: 13 óra. Közadakozást indítottak a Szentháromság-szoborért Folytatás az 1. oldalról A mészkő további problémákat is okoz: maró hatással van rá, például, a kipufogók füstje és az időjárás is megviseli - sorolta Farkas Gábor. Vörösmarty Attila hozzátette: a restaurátor becslései alapján a pestisjárvány emlékére készült emlékmű teljes felújítása és szerkezeti problémáinak helyrehozatala körülbelül 17-20 millió forintot emésztene fel. A taA SZOBOR TÖRTÉNETE nácsnok elmondta, már megnyitották a gyűjtésre a számlát, amire részönkormányzata 120 ezer forintot át is utal. Ebből a részletes állapotfelmérést és a restaurálást engedélyező terveket el lehet készíteni. Farkas Gábor és munkatársa, Deák Tamás 30 ezer forinttal járult hozzá a munkához. Dr. Jeney Gábor plébános elmondta: a szobor területe a Római Katolikus Főplébánia tulajA Szentháromság-szobrot az 1739-40-ben pusztító hatalmas pestisjárvány túlélői emeltették. A város akkori 18 ezres lakosságából 6 ezer áldozata volt a járványnak. A túlélők 1742-ben állíttatták az emléket az alábbi feliratokkal: „Abban az évben állította Neked Krisztus ezt az emlékszobrot az áhitatos keresztény nép, midőn ese- dezésére csodaszerű leg életben megtartottad.’’ „Annak az évnek emlékére, igazságos Szent Isten vedd kegyesen tieidnek kegyes fogadalmát, s egek hatalmas királya távolítsd el tőlünk a mirigyhalált.’’ A barokk stílusú obeliszken „pestises” szentek szobrai állnak. A szobrot körülfogó kőkerítés pillérein pedig további nyolc szent szobra található. Az emlékmű Conti Lipót Antal kőfaragómester alkotása. dona, maga az emlékmű pedig a városé. A plébános a legnagyobb magyar szavait idézte:- Nem az egyén, hanem a közösség tesz nagy dolgokat - mondta egykor Széchenyi István. A mondat örökérvényű. Hiszem, hogy ahogy 270 évvel ezelőtt a lakosság egyharmadát követelő pestisjárvány után az akkori túlélő kecskemétiek úgy vélték, fontos egy emlékmű állítása, úgy a mai lakosok is magukénak érzik majd az emléket annyira, hogy összefogjanak érdekében - fogalmazott Jeney Gábor. Mák Kornél elmondta, szakaszos tervet készítettek a szobor helyreállítására, így az adakozáshoz képest tudják tervezni a munkákat. Az alpolgármester bemutatta az eredeti terv másolatát, melynek az eredeti példánya a levéltárban található. A felajánlásokat az alábbi számlaszámra várják: 11732002-20392329 Az utaláskor feltüntetendő: EJE gyűjtés a Szentháromságszoborért Negyven év múlva a népesség negyede idős Kecskeméten körülbelül 31 ezer ember részesül nyugdíj jellegű ellátásban. Közülük kétezren tartoznak a város 22 nyugdíjasklubja közül valamelyikhez. Kecskemét vonzáskörzetében további 17 nyugdíjasklub működik. A klubok nem egymástól elszigetelten működnek, legtöbben a Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetségéhez tartoznak, mások a Szociális Intézmények Igazgatóságához és - főként a kistérségiek - az „Életet az Éveknek” Országos Szövetséghez. Kecskeméten 2009-ben megalakult az Idősügyi Tanács, melynek elnöke Zombor Gábor, a város polgármestere. A Nyugdíjas Szövetség által megfogalmazott középtávú idősügyi stratégia szerint ez a tanács mára a lakosság egyharmadát kitevő nyugdíjas lakosság elvi irányítója és segítője lett. A tanulmány szerint az idősekkel kapcsolatos szervezetekre, egyeztetésekre egyre inkább szükség van, a 75-80 évesek lakosságon belüli aránya ugyanis folyamatosan növekszik. Az országos adatok Kecskemétre kevésbé lesznek jellemzőek, hiszen a gazdasági fejlődés miatt a városba költöző fiatalok is befolyásolják az adatokat. A népesség alakulása Magyarországon ' ít j 2020 2030 2040 2050 Népesség száma (millió fő) 9,3 8,9 8,5 8,0 ebből 65 éven felüliek 1,7 1,8 1,9 2,1 az arány százalékban 18,5 20,1 22,5 26,2 A népesség korösszetétele Kecskeméten 2020-ban: lakosságszám: 120 ezer ebből 65 éven felüliek: 27 ezer (18%) FORRÁS: IDŐSÜGYI TANÁCS Az Idősügyi Tanács stratégiájában felhívja a figyelmet az idősek nappali ellátásának fontosságára. Leírják: 2010-ben Kecskeméten 398 fő részesült ebben a szolgáltatásban, az igény azonban ennél sokkal magasabb. A demens és az Alz- heimer-kóros betegek várólistája 93 főből áll. Az ellátást szociális otthonok tudnák megoldani, átmenetileg azonban megoldást jelenthetne az otthoni ellátás fejlesztése. Változó szabályozások a kecskeméti építési szabályzatban Módosította a kecskeméti képviselő-testület a város település- szerkezeti tervét és helyi építési szabályzatát. Városunk településrendezési eszközeit, azaz a településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot a közgyűlés 2005-ben fogadta el. A rendelet jóváhagyása óta három alkalommal történt meg a város teljes területét érintő, de nem teljes körű felülvizsgálat: 2007-ben, 2009-ben, jelen előterjesztés a harmadik felülvizsgálat jóváhagyásáról szól. A felülvizsgálat egyik fő részében a településszerkezeti terv és a szabályozási terv 126 pontban változik. Ezen belül többnyire közterületek, utak határát jelző vonalakat, övezethatárokat pontosítottak, övezeti előírásokat módosítottak. A felülvizsgálat részeként 211 telek esetében kapott a város hozzájárulást az állami főépítésztől arra, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásaitól eltérjen. Döntően olyan telkekről van szó, amelyek a korábbi, kedvezőbb feltételek fennállásakor nem épültek be, később pedig a szabályok szigorodtak. Az eltérés lehetőségét egyébként az önkormányzat 262 telekre kérte meg, ám 51 telek esetében az állami főépítész nem látta indokoltnak a módosítást. Egy másik napirendi pont keretében a testület döntött a településrendezési terv 2011-es felülvizsgálatának elindításáról is, mely közel száz tétel módosítását tartalmazza. Pályáznak a belvízzel kapcsolatos költségekre A belvízzel kapcsolatos többlet- kiadások finanszírozására nyújt be pályázatot Kecskemét önkormányzata. Nagypál Sándor alpolgármester arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy a város az elmúlt hetekben közel 15 millió forintot költött a védekezésre annak érdekében, hogy a házak megközelíthetők, az utak járhatók legyenek. Az önkormányzat a pályázat keretében vállalja, hogy a költségek 30 százalékát saját erőként biztosítja. A VESZELYEZTETETT TELEPÜLÉSRÉSZEK: Kósafalu, Belsőnyír, Sutus- falu, Kőrösihegy, Hunyadiváros, Műkertváros és Alsó- csalános. Munkahelyteremtés oktatás, háromszáz bérlakás Homokbányán A képviselő-testület múlt ülésén összesen 10 hektárnyi homokbányái terület és épületek ingyenes tulajdonba vételét kezdeményezte az önkormányzat a Kecskeméti Főiskolával történt egyeztetéseket követően. Az érintett ingatlanok jelenleg állami tulajdonban és a főiskola kezelésében vannak. A tulajdonba vételt követően a város hármas célra használja majd az ingatlanokat. Első az oktatás, az ott lévő Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda esetleges bővítése. Az oktatási célokat az is indokolttá teszi, hogy a Mercedes Schule - azaz a német iskola - felső tagozatos diákjai a jövőben a Lestár-iskola egy bérbe vett részében tanulnak majd, a Kvarc utcán. A testület a bérbeadásról egy másik napirendi pont keretében döntött. A Lestár egyébként az ingatlannak ezt a részét jelenleg nem használja. Az oktatás megkezdése előtt a feladatot végző Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány közel 60 millió forintos felújítást végez. A Homokbányán második cél a bérlakásállomány bővítése, melyre az Új Széchenyi Terv otthonteremtési programja is lehetőséget ad majd. A területen az önkormányzat bérlakásállománya akár 300 lakással is növelhető lenne. A harmadik cél a foglalkoztatás elősegítése, egyes ingatlanokra ugyanis ipari részt terveznek, ahol vállalkozások telepedhetnének meg.
