Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-17 / 40. szám
6 2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. február 16-án 22800 22 700 22 600 ?9 tnn Záróérték: 22 530 Nyitott uh. 22450 J 1 Jf*. LL JUU 22400 f\ i 1 22 300 T 22200 Előző napi záróértéle 22 372 | Változás: 0,70% 15.3ü,altwYorlH<!> .... tőz sde nyitása [\ 09.00 11.1 NYERTESEK 0 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2011.02. 16. Részvény Egis Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 21 685 1,97 328 TVK 3 365 1,81 2 OTP 5 700 1,78 5780 Danubius 3 965 1,40 0 CIG Pannónia 778 1,17 289 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 21 100 -2,24 1 FHB 1055 -0,93 12 PannErgy 887 -0,89 17 Fotex 380 -0,52 3 ANY 723 -0,41 1 A BUX index az elmúlt napokban 23 200 23 033 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 02.16.) flHHHHHHHNHHPföoi&fiK EUROBÚZA 2011. augusztus _______56 OOP MA LMI BÚZA 2011. március __ _79 800 TA KARMÁNYBÚZA 2011. március________67 700 TA KARMÁNYKUKORICA 2011, március________58 500 OL AJ NAPRAFORGÓ 2011. március 134000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 16-án 1 € 1$ 1CHF \ i f 270,95 Ft 199,95 Ft 207,81 Ft-0,19 Ft-0,82 Ft +0,81 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'7,50 FHB3 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank35,00 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ . 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.16.) Vételi Eladási Allianz Bank 264,11 277,66 Budapest Bank 263,55 279,85 CIB Bank 260,48 282,18 Citibank 260,35 282,05 Erste Bank 263,76 278,96 K&H Bank 263,70 278,90 MKB Bank 265,68 276,52 OTP Bank 263,98 277,52 Raiffeisen Bank 264,97 276,89 Kevesebb feladatot kapnak majd önkormányzatok Az éves 190 milliárd helyett 247 milliárd a háromnegyed éves hiány Szita Károly: Kevesebb pénz, kevesebb feladat Zongor Gábor: Államosításból nem lesz több pénz Az önkormányzati szektor nettó egyenlege (milliárd forint, nettó hitelfelvétel, ill. nettó hitelnyújtás) 50 V&GRAFIKÁ * I. negyedév Forrás: KSH, portfolio.hu Szakértők abban bíznak, hogy a 250 milliárdos stabilitási tartalékalap képzése (tárcapénzek zárolása) nem érinti majd az önkormányzatoknak nyújtott támogatási keretet. Biztosat azonban még nem lehet tudni. Közben az önkormányzatok hiánya jócskán megugrott. Zsámboki András Még kérdéses, a Belügyminisztériumra leosztott 35 milliárd forintnyi zárolandó keretösszegnek mekkora része sújtja majd a települések normatíváit. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a rendszer nem bír ki további elvonásokat. „A Bajnai-kor- mány annak idején 120 milliárd forinttal csökkentette az önkormányzatok központi működési hozzájárulását, az idei költség- vetés pedig ebből a megkurtított keretből vett el további 45 milli- árdot. Közben az ellátandó feladatok nem csökkentek. Ahhoz, hogy változatlan minőségben tudják nyújtani a közszolgáltatásokat, éppen hogy több forrásra lenne szükség” - nyilatkozta lapunknak az ügyben a Gödöllő polgármestereként is érintett MÖSZ-elnök. Az önhibájukon hívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére elkülönített keretet átszervezte, összességében 31 milliárd forintra növelte ugyan a kormányzat, ebből azonban Zongor Gábor szerint legfeljebb a csődközeli kistelepülések gondjainak enyhítésére futja. A TÖOSZ főtitkár úgy látja: a legrosszabb helyzetben nem az 500 főnél kevesebb lakosú települések vannak. „Nekik nincsenek saját bevételeik, de saját intézményeket sem tartanak fenn. Nincs iskola, nincs gond” - summázta Zongor. Szerinte sokkal nagyobb a baj az 500-1500 lakosú falvaknál. Az itteni gyerekszám már mindenképp intézményes oktatási megoldást igényelne, óvodát, iskolát azonban egymaguk nem tudnak gazdaságosan üzemeltetni. „A kistérségi társulásban, a takarékoskodásban rejlő tartalékokat mostanra kimerítették, saját beGémesi György: A térítés is szóba jöhet vételeik növelésére pedig nincs kilátásuk. A központi támogatás csökkentése nekik a teljes ellehetetlenülést jelenti” - mondta. Határhelyzetben vannak Szita Károly szerint a kiterjedt önkormányzati - oktatási, szociális, egészségügyi - intézményrendszert fenntartó megyei jogú városok is. Kaposvár fideszes polgármestere, nem mellesleg a párt önkormányzati tagozatának elnöke szerint nem véletlen, hogy az önkormányzatok által felhalmozott 1000 milliárdos adósságállomány oroszlánrészének éppen ezek a városok a gazdái. „Ez az esztendő még nehéz feladatok elé állítja az önkormányzati gazdálkodókat, jó hír azonban, hogy ez az utolsó ilyen év. Reményeink szerint a 2012AZ ÖNKORMÁNYZATI Szektor költségvetési hiánya az egész évre tervezett 190 milliárd forint helyett a tavalyi első kilenc hónapban 247 milliárd lett - közölte a nemzetgazdasági tárca. Miközben a központi költségvetés fillérre teljesítette a pénzügyi tervet, addig az önkormányzatok hiánya a es költségvetésünk tervezését már egy új önkormányzati törvény nyomán kezdhetjük meg. Abban pedig a mostani, ezernél is több önkormányzati feladatnál jóval kevesebb terheli majd a településeket” - mondta. Szakértők egyetértenek, hogy a mai finanszírozás mellett három negyedévben 150 milli- árddal több az előirányzottnál. Az adatok a helyi adók, különösen az iparűzési adó elmaradását mutatják, de a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek is alacsonyabb összegben teljesültek. szakértők szerint főleg a nagyobb városok bevételei maannyi közszolgáltatást nyújtani, olyan színvonalon, mint most, az önkormányzatok nem tudnak. Megoldás: „Kevesebb pénzből kevesebb feladatot” - javasolja Szita Károly, vagyis ha az állam csökkenti a központi támogatás mértékét, vegye is át az önkormányzatokra rótt feladatok egy radhattak el a tervektől. Szita Károly lapunknak nyilatkozva az előző kormányt tette felelőssé a túltervezésért A mai kormányzatnak év közben nincs rálátása az önkormányzatok gazdálkodásának alakulására, mivel azok számláikat kereskedelmi bankoknál vezetik. Az önkormányzatok gyorsuló részét. De Zongor Gábor szerint csínján kell bánni a visszaállamosítással. „Ettől még több forrás nem keletkezik. A pénzek hasznosulásának a legfőbb garanciája viszont éppen az, ha a polgárok helyben ellenőrizhetik, hogyan költik el adójukat. Az átadással pedig éppen ez a kontroll veszne el" - véli Zongor. Gémesi György szerint az egyes közszolgáltatások tartalmával kapcsolatban is lehet még pénzt bevonni. „Jelenleg az ingyenes közoktatáshoz kétharmados támogatású közétkeztetés is társul. Politikai döntés kérdése, ezt jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül nyújtjuk továbbra is, vagy a jobb szociális helyzetű- ektől nagyobb térítést kérünk” - hozott föl egy példát. eladósodása miatt a kormány gazdálkodási biztosok ellen- jegyzéséhez kötné további hitelek felvételét, kötvények kibocsátását. Gémesi György szerint az önkormányzati adóssághelyzet kezelésre szorul, de a meglévő intézmények, mint az Állami Számvevőszék, megfelelő kontrollt jelentenek. Tetemes lett a deficit - Szükséges-e pénzügyi biztost kirendelni a hitelfelvételekhez? Késni fog az egyéni számlás rendszer tb Követhetők lesznek a magán-nyugdíjpénztári befizetések az állami pillér nyilvántartásában Bár néhány hete tartott évértékelő beszédében Orbán Viktor még árról beszélt, hogy ez év végére feláll a társadalombiztosításban az egyéni számlás rendszer, ennek ellentmondani látszik az a módosító indítvány, amelyet az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága nyújtott be a héten a Selmeczi Gabriella nevével fémjelzett, a Kehi jogkörét szélesítő törvényjavaslathoz kapcsolva. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt módosító indítvány szerint ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) csak 2011. december 1-je után, de legkésőbb 2012. március 31-ig kell megküldenie az állami nyugdíjbiztosító számára a visszalépő pénztártagok adatait, amelyekre az egyéni számla felállításához szükség lehet. A módosító javaslat a társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát is meghatározza. A számlán ott lesznek a magánnyugdíjpénztári tagok azonosító adatai, a 2010. október 1. és 2011. november 30. közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek, a munkáltató által az adóhatóságnak megküldendő adatok nagy része, valamint a visszalépő tagok esetében a tagi követelések reálhoSelmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott. Végigviszik az ügyet zammal s tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege is szerepel majd rajta. A visszalépő és maradó pénztártagokról tehát meglesznek a szükséges adatok a tb-nél, hogy a majdani nyugdíjat ki lehessen számolni, ennek mikéntjére viszont nem tér ki a módosító indítvány, ezeket a részlet- szabályokat feltehetően később határozzák meg. Az adatok átadásában és összefésülésében érintett hatóságoknak mindenesetre így sem lesz könnyű dolguk, hiszen több mint hárommillió pénztártag adatait kell összegyűjteniük, valamint egy egységes rendszerben feldolgozniuk. ■ VG
