Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-10 / 34. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Ha nincs elég pénz, akkor akár a gázszámlán is lehet spórolni? Kevesebb dolgos kéz kell SOLTVADKERT Két rossz után, jobb évre számítanak a gazdák Az idén nincs pénz. Eddig a rendezvényekre a fesztiválokon kívül évente 400 ezer forintunk volt. Költségvetésünkből ötszázaléknyit a megszorítások miatt le kell vonnunk. A bérekből nem lehet, elvenni - mondja Káposzta Lajos, a vadkerti művelődési ház igazgatója. A vezető, aki korábban vállalkozóként is dolgozott, nem esik kétségbe. Szerencséje a művelődési háznak, hogy saját bevételekkel is rendelkezik. A terembérletből bejön némi összeg - teszi hozzá az igazgató, majd megjegyzi: ha a gazdasági helyzet nem javul, akkor előbb-utóbb akár drasztikus lépést is meg kell tenni azért, hogy a felügyelete alá tartozó intézmények költségvetése egyensúlyban maradjon. Úgy véli, hogy a iűtésszámlán lehetne faragni akár egymillió forinttal is. Ehhez azonban be kellene zárni a sportcsarnokot a legnagyobb hidegek idején, december közepétől január végéig. A város azonban nem egyezik bele, holott Békés megyében, ahol az anyagi kényszer nagyobb úr, mint Solt- vadkerten, hűvös csarnokokban játsszák a sportmérkőzéseket a csapatok. Az igazgató egy testületi ülésen előterjesztette megtakarítási javaslatát, mely nem aratott egyöntetű tetszést a helyi szenátorok körében. A bálákat később kellene megrendezni, a testnevelésórákat pedig tömbösí- teni lehetne. Azaz minden héten csak pénteken lenne minden diáknak az adott időszakban testnevelésórája. Ezen a napon valamennyi diák felvenné túracipőjét, és kimennének a Vadkert környéki huckások közé sétálgatni. Már csütörtök estétől spórolni lehetne az iskola fűtésével is. Udvarhelyi Attila, a soltvadkerti iskola igazgatója, önkormányzati képviselő kivitelezhetetlennek tartja a javaslatot. Mint mondja: annyi pénznek mindig lennie kell, amennyiből finanszírozható a fűtés. ■ B. Zs. Káposzta Lajos igazgató A hegyközségi hivatalban Angyal Anett intézi az egyik gazda ügyét, Somogyi László hegybíró hátrébb, a térképnél Tavalyelőtt a felvásárlókkal, míg tavaly az időjárással gyűlt meg a gazdák baja. Az idén vajon milyen év köszönt a termelőkre? Barta Zsolt A tartalékok kimerülőben - vázolja a helyzetet Somogyi László soltvadkerti hegybíró, aki az ország talán legnagyobb szőlőterülettel bíró hegyközségét irányítja. A 6-11 koronás földeken vagy szőlőt vagy gyümölcsöt lehet termeszteni, másra nem nagyon alkalmas, parlagon hagyni meg vétek - vallja a szakember. A kivágások mellett telepítéseket is folytatnak a gazdák. Érdekes jelenség figyelhető meg. Nem annyira, a minőségi borok alapanyagát képező szőlőfajtákat telepítik, mint inkább a nagy és biztonságosan termő, főként asztali borok előállításához szükséges vesszők kerülnek a földbe. Az aletta, bianca - illetve egy eger2 elnevezésű - szőlőfajta most a leginkább népszerű. A biancát például 5-6 éve még csak 70-80 hektáron, ma már 300-on termesztik a termelők. A merlot, a kövidinka vagy a város zászlósborának számító ezerjó egyre kevésbé népszerű. Ezeket kockázatos termeszteni az előzőekhez képest, nem hoz minden évben akkora termést, amekkora egy minimális haszon eléréséhez szükséges - véli Somogyi.László. A jó hozamú szőlők terjedése mellett a költségcsökkentés egyre fontosabb a termelőknek. Aki csak tehette, már tavaly is géppel szü- rételtette a termést. Olcsóbb, mint ha szüreti munkások dolgoznának. A városban 20-25 gép is lehet - mondja a hegybíró. Azaz leáldozóban egy olyan világ, mely a jókedvű szüretek idején összefogta, megerősítette a családi és a települési közösségeket. Az idei év nem indul biztatóan. Az ültetvények vízborítása jelentős. A talaj nedvességtelítettsége százszázalékos. Nem kevés helyen a szőlő gyökerei kirohadtak. Ha nyárig nem esne egyetlen Rossz évek és jó évek Soltvadkerten tavaly, az esőzések miatt mindössze 47 mázsás átlagtermést tudtak betakarítani a gazdák. Sokan nem készítettek bort a gyümölcsből, eladták a táblák mellől. A HEGYKÖZSÉGI KRÓNIKA szerint igazán jó termés 2001- ben volt, amikor 169, 2004- ben pedig 139 mázsával fizettek az ültetvények. 2008-ban 50-60 forint, tavalyelőtt 40 forint, míg 2010- ben 75-85 forintot adtak egykilónyi szőlőért. Igaz, tavalygyatra volt a termés. csepp eső sem, akkor sem érné kár a táblákat. Szerencsére fagykár nem érte a növényeket. Úgy tűnik az előrejelzések alapján, hogy olyan mértékű lehűlés nem várható, amekkora a mélynyugalmi állapotból lassan ébredező vesszőket esetleg károsíthatná. Fagykéreg borította a szőlők közét. Ha elolvad, nem lehet rámenni a földekre. ■ A fehérborért 110-130 forintot, míg a vörösért 130 forintot adnak nagy tételben, literenként. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA-------------------------------b—:----------KE CEL, KISKOROS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő: BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telelőn: 78/513-644 Mondával, mesével lehet nevezni < kecel A megyei közművelődési intézet rendezi a megyében az V. Dél-alföldi Regionális Monda- és Mesemondó Találkozó megyei döntőjét. Nevezni február 21-éig lehet olyan mese vagy monda előadásával, mely nem hosszabb 6 percnél. A versenyt március 1-jén tartják Kecelen, a városi könyvtárban. A győztesek a regionális döntőbe jutnak, amelyet március 12-én rendeznek meg. Érdeklődni dr. Tóthné Bodor Anitánál lehet, a 30/587-0644, 76/481-320-as telefonon. ■ Minden hétvégén program várja az akasztóiakat akasztó Hétvégenként is nyitva az akasztói faluház ajtaja. Bálák, egyéb rendezvények színesítik a falu kulturális életét. így 11-én az általános iskolásoknak rendeznek farsangot. Két nappal később az Akasztói Horgászegyesület tart gyűlést. Majd 19-én a vadászok rendeznek bálát. Február 25-én pedig kiderül, milyen bort lehetett készíteni az elmúlt év szőlőterméséből. Március 5-én sportbálra várják a polgárokat, 13- án véradás, 19-én pedig Sipos Gyula festőművész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők - tájékoztatta a lapunkat Cse- hiné Márta, a faluház igazgatónője. ■ Vajon mit hagyott meg az idő vasfoga? Kiskőrös A laktanya megszerzése nagyon fontos lenne a városnak Annak hírére, hogy Kiskőrös megkaphatja az egykori laktanyát, több vállalkozónak is beindult a fantáziája. Nemrég egy soltvadkerti üzletember tárgyalt Domonyi László polgármesterrel arról, hogy 50, megváltozott munkaképességű embernek teremtene állást. Olyan műanyag- hulladékot kellene szortírozniuk, amely később feldolgozható. Ahhoz, hogy az ingatlan a lő- térrel együtt a város tulajdonába kerüljön, előbb 100 milliós ősz- szeget kellene vegy- és lőszer- % mentesítésre fordítani. Erre | ugyanis a honvédelmi tárca nem | mutatkozik hajlandónak. A pol- | gármester abban reménykedik, < hogy a szükséges anyagiakat pá- Az útról is látszik, hogy az ablakok nagy része kitört lyázat segítségével a város előteremtheti. Amikor a sereg elhagyta a laktanyát, a körösiek már akkor megpróbálkoztak birtokba jutni. ló néhány vállalkozó már ki is nézte magának az ingatlanok egy részét. Volt, aki magtárban és tisztítóban gondolkozott, de nem tudott évekig várni. A tervekről annyit, hogy 2003- ban Kiskőrös városatyái elfogadták a laktanya újrahasznosításáról szóló tanulmánytervet. Akkor a Military Bau Rt. által készített projektben - a többi közt - pincefalu és önkormányzati bérlakások kialakítása, továbbá ifjúsági központ létesítése szerepelt. ■ B. Zs. Találkozó Akasztó, Csengőd, Tabdi és Kaskantyú nyugdíjasai összetartanak. A múlt hétvégén Tabdiban tartottak találkozót, míg ezen a hétvégén a csengődlek várják a jó ismerősöket. Januárban Kaskantyún voltak, májusban pedig Akasztóra várják az időseket. A tabdiak megvendégelték a szomszéd falubelieket: csontleves, marhapörkölt és sütemény volt a menü.
