Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-25 / 20. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 25., KEDD KISKUNFÉLEGYHÁZA ES KORNYÉKÉ Kiskunfélegyháza Részleges temetkezési tilalom van érvényben Morell Mihály filmvágó, szob­rász, festő tavaly decemberben ünnepelte 99. születésnapját. Kései ajándéknak, illetve a híres művész előtti tisztelgésnek is te­kinthető így az a múlt pénteken a Kiskun Múzeumban nyílt kiál­lítás, mely különleges módon Morell grafikáit gyűjti össze. Az állandó tárlat megrendezését Szűts Tamás szobrászművész kezdeményezte. ■ A film vágó, szobrász, festő tavaly december­ben ünnepelte 99. szüle­tésnapját. Morell Mihály a vajdasági Zomborban született 1911-ben, családjának a Monarchia ösz- szeomlásakor kellett elhagynia szülőföldjét. Ifjúságát Kiskun­félegyházán töltötte, majd az Országos Képzőművészeti Fő­iskolán folytatta tanulmányait, ahol Glatz Oszkártól rajzot, fes­tészetet, Kisfaludy Stróbl Zsig- mondtól szobrászatot tanult. Rövid ideig a félegyházi gimná­ziumban rajztanár volt. Később életét a filmművészet határoz­ta meg, vágó lett a Hunnia Filmgyárban. Ő volt a vágója többek között olyan korszakal­kotó magyar filmeknek, mint az Emberek a havason, a Tize­des meg a többiek, vagy a Szindbád. Majd elkezdett szob- rászkodni, és a filmgyár meg­rendelésére elkészítette a film­művészet elhunyt nagyjainak portrészobrait. Sokoldalúságá­ra jellemző: a kiállítás megnyi­tóján őt méltató Puszt Tibor filmrendező szerint szobrász­ként Európa-szerte ismertté válhatott volna, ha műveit kint is megismerik, de festőként még nagyobbat alkotott. „A világmindenséget festi - az erőt, a fényt, a színeket. Minden képében benne van a kérdés, hogy mi a világ, hol van benne Isten és hol vagyunk mi” - hang­zott el. A „progresszív szellemű, fiatalosan lobogó szívű mű­vészt”, Félegyháza díszpolgárát köszöntötte Bánkiné dr. Molnár Erzsébet és Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum korábbi és je­lenlegi igazgatója, Kapus Krisz­tián polgármester, illetve az egy­kori alma mater, a Móra Ferenc Gimnázium nevében Rosta Fe­renc igazgató és Szabó Ildikó művész-tanár. ■ Hraskó István Közel fél hektár nagyságú lehet már az a tó, ame­lyik a félegyházi Alsóte- metó' legmélyebb parcel­láiban alakult ki. Hraskó István Körülbelül 50-60 sír van rész­ben vagy egészben víz alatt. Mint Fehér Tamástól, a Város- fenntartó és Szolgáltató Költség- vetési Szervezet temetkezési részlegének vezetőjétől megtud­tuk: a belvízzel érintett sírok nagy részének régóta lejárt a megváltási idejük. Azaz fel le­hetne őket számolni, de erre egy­előre éppen a magas talajvíz­szint miatt nincs lehetőség. Egyébként is valószínű, hogy ezekre a sírhelyekre később sem lehet majd a hagyományos mó­don, koporsóval temetkezni.- Az elöntött területen 7-8 sír látogatott. Akinek ott nyugszik hozzátartozója, jól tudja, hogy itt csak urnás vagy vízzáró kriptás temetés jöhet szóba, illetve hogy a sír nehezen vagy egyáltalán A temetések megoszlása Kiskunfélegyházán (2010) Összes temetés: 437 Férfi: 202 Nő: 235 j‘ Hatalmas tó alakult ki a félegyházi Alsótemetőben a belvíz miatt Felsőtemető: 282 * 48 Alsótemetó:155 Koporsós: 253 Urnás 184 nem megközelíthető - mondta Fehér Tamás. A belvíz már tavaly ősz óta okoz komoly problémákat a félegyházi temetőkben. Jelen­leg az Alsótemető területének körülbelül harminc, a Felsőte­metőnek pedig tizenöt-húsz százalékán nem lehet koporsó-’ val temetni. Egyes - főleg a mé­lyen fekvő - parcellákban tel­jes, néhányban pedig részleges A motorosok nem okoztak balesetet kiskunfélegyházi térség Fele annyian sérültek meg az utakon, mint öt éve Minimális mértékkel ugyan, de tavaly is csökkent a közúti bal­esetek száma Kiskunfélegyhá­zán és környékén. A statisztika szerint motoros hibájából egyet­lenegy alkalommal sem követ­kezett be ütközés. A halálos ka­rambolok fele vasúti átjárónál történt. Tavaly hárommal kevesebb (48) sérüléssel járó baleset volt a körzetben, mint 2009-ben. Ta­valy összesen 66-an sérültek meg. A javuló statisztika több­éves távlatból látható inkább: 2005-ben ugyanis még 84 bal­eset volt 124 sérülttel. Akkor ti­zennégyen haltak meg az uta­kon, tavaly heten. Az elmúlt év­ben több tragédia is a vasúti át­járókban történt. Februárban a petőfiszállási bekötőúton, és ok­tóberben a selymesi átjáróban egy-egy autó, míg júliusban egy segéd-motorkerékpáros hajtott a sínekre a fényjelző piros jelzése ellenére.- Ezek a balesetek egyértel­műen a figyelmetlenségre vezet­Baleseti sérültek száma Félegyházán és környékén 2005 2007 2010 Meghaltak ________14 7 7 Sú lyosan sérültek 56 38 31 Könnyen sérültek 54 39 28 FORRÁS: KISKUNFÉLEGYHÁZI RENDŐRKAPITÁNYSÁG hetők vissza. Az okok között a leggyakoribb az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyorshajtás és a rossz kanyarodás - mondta Timafalvi László alezredes, a félegyházi rendőrkapitányság vezetője. A vasúti átjárók mel­lett veszélyes szakaszként a ka­pitány a Félegyházáról Jász- szentlászlóra vezető egyenes és keskeny utat említette.- Illetékességi területünkön tavaly nem történt baleset moto­ros miatt, és 2009-ben is csak egy. Az okozók között a személy- gépkocsik után a kerékpárosok következnek a második helyen. Félegyházán rengeteg a biciklis, ám sokan klvilágítatlanul közle­Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ES KÖRNYÉKE Szombat BAJA KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerkesztő: HRASKÓ ISTVÁN Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 3. Telefon: 76/433-308 tilalom van érvényben. A hely­zet természetesen az időjárás­tól függően változik: ha süllyed a talajvízszint, akkor a lezárt parcellákat újra meg tudják nyitni. kednek a sötétben. Tavasszal több bejelentés is érkezik a kiraj­zó és vadul száguldozó motoro­sok miatt, ilyenkor fokozzák az ellenőrzéseket a városból kive­zető utakon - tette hozzá Timafalvi László. Tavaly nőtt az ittasan balesetet okozók száma, igaz, csak eggyel (5-ről 6-ra). 2005-ben még itt is sokkal rosszabb képet mutatott a statisztika: akkor kétszer eny- nyi részeg sofőr okozott karam­bolt. Idén egyébként a rendőrök a gyorshajtás és az ittasság mel­lett főként a biztonsági öv hasz­nálatának betartására koncent­rálnak az ellenőrzések során. ■ Hraskó István Védekezés: a belterületről sikerült elvezetni a vizet Gátéron Ha nem is javult, de legalább nem romlott a belvízhelyzet Gátéron - és az utóbbi hetek tükrében ez is nagy pozitívum­nak tekinthető. Az ezerfős köz­ségben folyamatosan dolgoztak a földmunkagépek, új árkokat ástak, illetve a meglévőket mé­lyítették. Míg novemberben a Petőfi és a Szabadság utcában, addig ja­nuárban a Bajcsy és a Dózsa ut­cában készültek el a kanálisok, így legalább a település belte­rületéről sikerült többé-kevés- bé elvezetni a vizet, itt már nem fenyegeti a házakat az elöntés veszélye. Nem úgy a külterületen: a ta­nyákat továbbra is belvízár ve­szi körbe. Jánosiné Gyermán Erzsébet, Gátér polgármestere lapunknak elmondta: itt az in­gatlanokat csak homokzsákok­kal lehet védeni, a szivattyúzás és az árokásás már nem segít az épületeken. Félő, hogy a fel- vlzesedett vályogházak közül több lakhatatlanná válik, ami­re egyébként nemrég volt pél­da a faluban: egy családnak kel­lett elhagynia életveszélyes ott­honát. A polgármester szerint kiszámíthatatlan, hány ház dől­het össze, illetve károsodhat sú­lyosan. Mint megtudtuk: a védeke­zés eddig körülbelül 800 ezer forintjába került az önkor­mányzatnak. Ez tartalmazza az árokásó gépek bérleti díját, a földet szállító teherautók és a szivattyúk benzinköltségét, va­lamint az átereszcsövek árát. ■ H. I. Tanórák digitális táblával petőfiszállás Sokkal hatékonyabbá vált a tanítás A jövőben négy digitális tábla és tizenegy új számítógép segíti a pedagógusok munkáját és a diá­kok tanulását a petőfiszállási ál­talános iskolában. A több mint 5,5 millió forint értékű fejlesztést pályázati forrásból valósították meg - tájékoztatta lapunkat H. Tóthné Szász Magdolna intéz­ményvezető. Elmondta: az új esz­közök hatékonyabbá teszik a ta­nárok munkáját, bármely tan­órán alkalmazhatják, már első osztályosoknál is. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Szász János polgármester is, aki hangsúlyoz­ta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy iskolájuk szín­vonala azonos szintű legyen a vá­rosi intézményekével. ■ V. P. A diákok és a pedagógusok örömmel fogadták a digitális táblákat Farsangoló Jászszentlászlón rendhagyó játékdélutánt tartottak a Szent László Általános Iskola megújult torna- csarnokában. A helyi tánciskola növendékei tartottak fergeteges bemutatót. Ezt követően fellépett a kiskunfél­egyházi Cibere Színház (felvételünkön). A háromtagú társulat az Aranyszőrű bárány című mesejátékot mutatta be. Ezenfelül volt még táncház, kézműves-foglalkozás, lufihajtogatás és arcfestés is. Belvíz a temetőkben is Megnyitották Morei! Mihály állandó tárlatát a múzeumban Városi oldalak a Petőfi Népében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom