Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-18 / 14. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 18., KEDD 5 KULTÚRA Színjáték szivárványra okker és türkiz Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház Bartal Kiss Rita rendező és Horváth Mari animációs rendező új bábelőadását láthatjuk jövő héttől a Ciróka Bábszínházban. Az alkotópáros korábbi munkája, A kékruhás kislány története bejárta a világot: nagy sikerrel mutatták be Angliában, Finnországban és Japánban. Bartal Kiss Ritával és Horváth Marival a főpróba után beszélgettünk. Rákász Judit- Hogyan született meg az új mese? Az előadást nézve azt érezhetjük, mintha önmagát mesélné a történet. BARTAL KISS RITA:- A kékruhás kislány készítésekor merült fel, hogy jó lenne folytatni azt a bábszínházi gondolkodást, mely ott megjelent. Az új előadásban ugyanazt a mozaikos szerkesztést követjük, de most á színek a főszereplők. Okker és Türkiz, a két kis költő szövegét Weöres Sándor verssoraiból állította ösz- sze Horváth Mari és Bartal Kiss Rita Előadások, versenyek a Magyar Kultúra Napján Felolvasóestekkel, könyvbemutatókkal, szavalóversenyekkel emlékeznek meg a Magyar Kultúra Napjáról Kecskeméten a következő napokban. A Kodály Iskolába zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket január 20-án. A rendezvényen a Sári zeneszerző dinasztia három tagja - Sári József, Sáry László és Sáry Bánk - mesél pályájáról, közös gyökereikről, a család inspiráló erejéről. A beszélgetés ősbemutatónak is helyet ad, hiszen három, ez alkalomra készült zenemű is elhangzik. Előadásukban közreműködik Berényi Bea és Dratsay Ákos fuvolán, Sáry László zongorán, Sipos Gergely gordonkán és Palotás Gábor ütőhangszereken. ■ A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepe fjük meg január 22-éli annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A Katona József Könyvtárban január 21-én tartják A Dunától a Tiszáig - Bács-Kiskun megye fotóalbumának bemutatóját. Köszöntőt mond Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat elnöke. A könyvet bemutatja: Farkas Antal Jama, V. Sóti Éva, Bahget Iskander, Daróczi Csaba, Walter Péter. A vendégekkel Krískó János beszélget Ugyanitt délelőtt Nyelvem az ékességem címmel anyanyelvi játékokra várják a gyerekeket, és megtekinthető a Helyismereti Gyűjtemény 17-19. századai utazók könyveiből rendezett kiállítása. A Magyar Kultúra Napjához és Széchenyi István születésének 220. évfordulójához kapcsolódva rendeznek versmondó versenyt január 24-én a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. A diákok egy-egy magyar költő Széchenyiről vagy Kölcseyről írott versével készülnek a versenyre. 14 órától Rigó Róbert, a Kecskeméti Főiskola tudományos segédmunkatársa tart előadást Szertelen ifjúból a legnagyobb magyar címmel. A versmondók 15 órától mutatják be tehetségüket, felkészültségüket. Az esemény a Magyar Irodalomtörténeti Társaság helyi csoportja és a Kecskeméti Ifjúsági Otthon közös rendezvénye. ■ HORVÁTH MARI:- Egyetlen éjszaka alatt állt ösz- sze a történet, tavaly februárban. Veszprémben volt egy közös munkánk, akkor találtuk ki a két kisfiú figuráját. Okker és Türkiz két kis költő, akik távol élnek egymástól, de a barátságuk összeköti őket. A bonyodalmat az okozza, hogy a színek világába belekeveredik egy szürke figura, aki megpróbál mindent összekoszolni. Ritával volt egy közös könyvünk, abba mindketten beleírtuk az ötleteinket, és a részletekből fokozatosan összeállt az előadás.- Mit jelent a „másféle bábszínházi gondolkodás”? B. k. r.: - A kékruhás kislány és az Okker és Türkiz is felfogható képek sorozataként. Ezek a képek önmagukban is jelentéssel bírnak, de együtt - mint egy mozaik - kirajzolódik belőlük egy nagyobb történet. A kékruhás kislány szöveg nélküli előadás. Az Okker és Türkizben - miután két költőről szól - Weöres Sándor verssoraiból állítottuk össze a kisfiúk szövegét. Az előadásban két mese is van: A tulipán királyfi és a Csillagtallér. Az egyik egy Grimm-mese átirata, a másik Kveta Pacovska cseh képzőművész inspirálta történet. H. M.: - A nézőket Orosz István Színkeverés című verse fogadja.- Milyen munkamegosztás alakult ki kettőjük között? H. m.: - A forgatókönyvet együtt írtuk, utána viszont szétvált a munka, hiszen Rita foglalkozott a színészekkel, én a látványelemekkel. De végig segítettük egymás. B. K. R.: - Ez az előadás abszolút csapatmunka. Mindenki vitte tovább a történetet: Sőregi Melinda a dramaturgunk, Nemes Zsófi a koreográfusunk, a zeneszerző, Ágoston Béla, Tóth- Pócs Roland, aki a mozgóképeket készítette, Szabó Tamás az előadás szcenikusa, és persze a színészek: Aracs Eszter, Fülöp József, Krucsó Júlia, Szörényi Julcsi és Tímár Zoltán, akiket nagy feladat elé állított ez az előadás, hiszen mozgásszínhá-, zi színészként kell teljesíteniük. Mindketten képekben gondolkodunk, s nekik a fejünkben lévő képeket kellett megjeleníteniük egy üres színházi térben. Eddig is tudtuk, hogy jó bábszínészek - így tartják számon őket az országban is -, de most bebizonyították, hogy sokoldalúan képzett, jó csapatot alkotnak. Nem mindegyik hazai bábszínházban lehetne bemutatni ezt az előadást. H. M.: - Azért az is ritka, hogy ennyire egy hullámhosszon legyen két ember, mint mi ketten. B. K. R.: - Csak apróságokon vitatkoztunk.- Volt olyan tapasztalat, melyet A kékruhás kislány története készítéséből, fogadtatásából szűrtek le, és az Okker és Türkizben felhasználtak? B. K. R.: - Egyrészt arra jöttünk rá, hogy a zene ugyanúgy mesél, mint a szöveg vagy a mozdulatok. A másik tapasztalat, hogy a mozaikos szerkezetnek igenis van létjogosultsága a gyerekelőadásokban.- Az új előadás készítésekor szempont volt, hogy külföldön is bemutatható legyen? b. K. R.: - Nem ebből indultunk ki. Azt gondolom, hogy szöveges előadás is megél külföldön. Ha jók a szituációk, jó a történet és hiteles a játék, akkor nem feltétlenül kell a nézők anyanyelvén megszólalni. H. M.: - Az Okker és Türkiz kísérletező játék, melyet nem minden színház engedhet meg magának. Új elemként jelenik meg például Tóth-Pócs Roland teljes teret befogadó animációja. Nem minden bábszínház engedheti meg magának az ilyen útkereső előadásokat. Nagy öröm, hogy a Ciróka a kevés kivételek közé tartozik.- Ugyan van szöveg az előadásban, de a mozdulatok, a zene, a látvány mintha fontosabb szerepet kapna. Ez egyfajta kritika amiatt, hogy túlbeszélünk mindent? H. M. - Igen. Biztos vagyok abban, hogy a gyerekek minden gesztust értenek, ami ebben az előadásban van. Igen, azt hiszem, szövegellenes vagyok. Ettől persze még imádjuk Weöres Sándort. Ulrich Gábor animációs filmje érdemelte ki a filmkritikusok díját Kecskemétre kerül idén a Magyar Filmkritikusok Díja: a legjobb animáció kategóriában Ulrich Gábor A hentes zsebrádiója című filmje érdemelte ki a rangos elismerést. A film tavaly készült a kecskeméti rajzfilmstúdióban, Podmaniczky Szilárd azonos című írása alapján. A díjátadás január 31-én lesz Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. ■ A hentes zsebrádiója-részlet „a hús a véremben van. Már egészen apró gyerekkoromban hentes és mészáros akartam lenni, az óvodában a bárd volt a jelem. De azért nem vagyok veszélyes ember, a szüléimét is szeretem. Enni is mértékkel szoktam, ezért nem híztam meg, mint a többi hentes, csak egy kis pocakom van, azt meg szereti a barátnőm. Azt mondja, olyan vagyok tőle, mint egy angyal a szentképeken, csak a szőrzetemet kéne leborotválni. ” Bemutatkozik az utánpótlás- válogatott A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola növendékeinek munkáiból nyílik kiállítás január 22-én 17 órakor a Kodály Iskolában. A tehetséges fiatalok az elmúlt egy év munkái közül válogattak az immár hagyományos tárlatra. A szabadiskola 1993 őszén Bruncsák András festőművész tanár vezetésével jött létre. Az indítás alapgondolata, hogy olyan szabad műhelyek alakuljanak ki, amelyekben a szakmai, mesterségbeli tartalmak a kizárólagosak. A szabadiskola jelenleg négy osztállyal működik: Bruncsák András vezetésével a rajz-festő osztály, a rajz-sokszorosítógrafika osztály pedig Patkós László irányításával. Vass-Eysen Ervin építész a továbbtanulni szándékozó diákoknak tart tervezési, mintázási órákat Gyenes Péter festőművész vezetésével önálló alakrajzosztály működik. A tárlatot a növendékek szülei nyitják meg. ■ Szombatosok könyvei érseki litera-túra Nyomtatásban nem jelenhettek meg Megemlékeznek Túlnőtte a kecskeméti a 100 eve született A., , , n , , , diplomatáról Cifrapalota a Parlamentet Magyarországon elsősor4^ gy . jwmíVvvm •cvturtrwjTm JifYJtrftm ban Erdélyben vert gyö8L: ... Z t/e ?i í\\uinfl&jWi» »«> T/aI W 1 / keret a szombatos vallás, taftiAV trSJgxfi* K.'.C-n.úht fal ÍA, a 16. század végén. A szombatosok, sabbatariusok, keresztény-zsidók gftíl*»» ***»JL keresztény eredetű felec TZj-r 1 1 ,*7W kezetek. Liturgiájukat, g 'ült ""Ti r fi.lr „ .«íl f' **' , ; ' szokásaikat elsősorban | XT’*-.. ét.. az Ótestamentum szerint | /»,.*-* 1/ alakítják, így a hét ün- | |$ v-* *7 “•* * • AM. nepnapját is szombaton £ RvTJj ..'sff ií 5«’’■rtartják. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik Bogáti Fazekas Miklós és Péchi Simon, Erdély kancellárja készíti el a szombatosság dogmatikáját. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik, és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. Az első magyar nyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember, Bogáti Fazekas Miklós nevéhez fűződik. Bogáti a héber szöveget nem szó szerint ültette át magyarra, hanem rövid, olykor a korabeli erdélyi viszonyokra is célzó verseket formált belőle. Miután munkája csak kéziratban terjedhetett, kevés emléke ismert. A kalocsai példány a zsoltárokon kívül egyéb, a szombatosokat érdeklő kéziratot is tartalmaz. Péchi Simon a szombatosok egyik legjelentősebb írója. Zsoltárfordításaiban a héber szöveg pontos visszaadására törekedett. Az üldözött szombatosok liturgikus könyvei nyomtatásban nem láthattak napvilágot. Péchi Simon kalocsai ima- és szertartáskönyve és zsoltárfordítása a kis számú másolatok egyike. ■ Dr. Újpétery Elemér diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából holnap 14 órakor megemlékezést tartanak Baján, a polgármesteri hivatal dísztermében. A neves férfiú több szállal kötődött Bajához, többek között könyvet is írt a Sugovica- parti városról. A rendezvényen köszöntőt mond Zsigó Róbert polgármester. A műsor előadói: dr. Jeszenszky Géza, dr. Kubassek János, dr. Gulyás András. Részlet hallható majd Rapcsányi László 1983-ban készített interjújából. A műsorban közreműködik a III. Béla Gimnázium Vadvirág Népdalköre, valamint Ottmár Attila verssel. ■ S. H. Hazánk legszebb, legnevezetesebb épületeinek makettjei között a Cifrapalota kicsinyített mása is látható lesz tavasztól a Komárom- Esztergom megyei Kisbéren. A város legújabb látványossága egy körbekerített parkban kap helyet, a Nagy-tó partján. A főbejárat impozáns kapuja mára elkészült, a 42 középület makettjeit azonban egyelőre nem helyezték ki. Főként a téli időjárás miatt, másrészt mert még csak egy részük készült el. Érdekes, hogy a neves épületek kicsinyített másainak mérete nem egyforma. Arányaik is eltérőek, így fordulhat elő, hogy a Parlament makettje jóval kisebb, mint például a Cifrapalotáé. Ezeken kívül elkészült már a debreceni nagytemplom, a kőszegi vár, a tatabányai Turul-emlékmű, a soproni Tűztorony, a fertődi kastély, a pécsi és a szegedi dóm, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a tihanyi apátság, a székesfehérvári országalma és a váci diadalív makettje is. A miniépületek kivétel nélkül kőporos poliészterből készültek, melynek köszönhetően stabilak és időtállók - állítják zalaegerszegi készítőik. A nem mindennapi ötlet megvalósítása közel hatvanmillió forintba kerül. A makettpark ünnepélyes avatását tavaszra tervezik. A park az első öt évben ingyenesen lesz látogatható. ■ P. Zs.