Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-08 / 6. szám
*;«15® pjffM ‘ ■mbéímm KOZELET Debrecen ünnepséget szervez április lOén a kongresszusi központban, ahol a kettős állampolgárságot szerzett honfitársaink egyszerre tehetik le az állampolgársági esküt - jelentette be Kosa Lajos polgármester. Szerinte ha valaki magyar állampolgár, akkor megilleti a szavazati jog és választható is. Elnökség: borús kezdet után mulatság európai unió Orbán Viktor: Nem vonhatják kétségbe, hogy Magyarország demokrácia STRONG EUROPE STRONG EUROPE STRONG EUROPE A Parlament főlépcsőjén gyűltek össze közös fotóra a kormány és az Európai Bizottság tagjai. A brüsszeli testület indítványai alapján dolgozunk majd Látszólag egyetértés van az Európai Bizottság és a magyar kormány között, ám mint az tegnap, az EU-elnökség kezdetét jelentő budapesti tárgyalásukon kiderült, kemény időszak vár Budapestre. Gyükeri Mercédesz - Vég Márton „Kezdődik a mulatság, így fogjuk fel a magyar EU-elnökséget”- mondta a magyar miniszterelnök tegnap délután az Európai Unió Házának hivatalos avatásán. Orbán Viktor néhány órával korábban azonban még nem volt ennyire derűlátó. „Hosszú még ez a nap” - utalt a különadókkal kapcsolatos tárgyalásokra a Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélését követően. Általánosságban ez a kijelentés jellemzi jobban a most kezdő- dő elnökséget: hosszú napok í várnak a magyar kormányfőre, I aki a csütörtöki ceremónia után tegnap hivatalosan is átvette az Európai Unió elnökségét. A start ráadásul egyáltalán nem olyan volt, ahogy korábban várták: a médiatörvény miatti bírálatok nemcsak az európai sajtót uralják, de szóba kerültek az Európai Bizottság és a magyar kormány budapesti találkozóján is. Maga Orbán is elismerte: az elnökség indulását „rossz politikai viták” árnyékolják be, közölte ugyanakkor, reméb, „a bizottság mindenki számára megnyugtató jogi szakvéleményt ad majd a jogszabályról, amely most már mindenki számára rendelkezésre áll”. Barroso a tagországok felett álló Európai Bizottságtól megszokott diplomatikussággal beszélt a parlamenti közös tájékoztatón a médiatörvényről, ám szavai nem feltétlenül vágtak egybe a magyar miniszterelnökével. Mint fogalmazott: formálisan még nem kapták meg a jogszabályt - Brüsszel nem ismeri el hivatalosként a magyar kormány által készített fordítást ám amint a kezükben lesz, a lehető leggyorsabban véleményt formálnak róla. „Örülünk annak, hogy a magyar miniszterelnök megígérte, kész változtatni a szabályozáson, ha azzal kapcsolatban kétségek merülnek fel” - mondta, hozzátéve: ez azért is fontos, hogy Magyarország soros elnökként maga mögött tudhassa a tagországok támogatását. biztos A magyar elnökség sikerében Catherine Ashton. Az EU külügyi főképviselője, aki közel-keleti útja miatt csak a parlamenti hivatalos átadással egy időben, csütörtök este érkezett meg Ferihegyre, péntek reggel Martonyi Jánossal folytatott tárgyalásokat. A brit politikus elhárította a választ arra „Bízom abban, hogy Magyar- országon tiszteletben tartják a demokráciát” - mondta Barroso, Orbán Viktor pedig néhány perccel később azt közölte: nem tudja elfogadni, ha valaki kétségbe vonja a magyar jogállamiságot csak azért, mert az országban húsz éve van demokrácia és nem kétszáz éve. Hasonlóan erélyes szavakkal védte meg az egyes tagországok az iráni meghívásra, amely az ország atomlétesítményeibe szól. „A létesítmények ellenőrzése a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség dolga” - közölte. Nem kívánta kommentálni azokat a véleményeket sem, amelyek a médiatörvény miatt megkérdőjelezik Budapest alkalmasságát az EU-elnökségre. körében ugyancsak vörös posztónak számító különadókat is. „2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb áldozatokat annak érdekében, hogy az ország visszanyerje a verseny- képességét” - utalt a 13. havi nyugdíj, fizetés elvonására, az áfaemelésére és egyéb, még a Bajnai-kormány idején elfogadott megszorításokra. „Azt tudom mondani minden vállalat- vezetőnek, hogy álljon ki és mondja azt, kéthavi bérről kell lemondani” - indokolta az egyes ágazatokra kirótt krízisadó jogosságát a miniszterelnök. Az adók miatti tiltakozást megerősítette Jósé Manuel Barroso is, a még októberben megkapott formális panasszal kapcsolatos vizsgálat állásáról azonban többet nem mondott. Schmitt: Demokratikus jogállam vagyunk az államfő szerint az EU- elnökség óriási feladat, óriási lehetőség hazánknak. „Magyarországon sajtószabadság van, teljes és maradéktalan" - fogalmazott Schmitt Pál a Sándor-palotában, ahol fogadta a külföldi újságírókat. Többször hangsúlyozta: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. A teljes sajtószabadságra bizo- nyítékként az országos napilapok címlapját hozta például, ahol rendszeresen megjelennek a kormányról kritikák. „A médiatörvény védi az emberi méltóságot, védi a fiatalok jogait és érdekeit, valamint visszahelyezi jogaiba a valódi közszolgálatisá- got” - hangsúlyozta Schmitt. „ilyenkor egy kis országnak nagyobb a szava, de nagyobb figyelem is irányul rá" - vélte Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint az alkotmányozás folyamata, a visszamenőleges törvénykezés, a munkavállalói jogok korlátozása, a magánnyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele, az MNB függetlenségének folyamatos megsértése mind ellentétesek az uniós alapelvekkel. „Remélem, hogy a kormány az uniós elnökségre koncentrál, és ezalatt nem kíván nagy horderejű belpolitikai vitákat kiváltó törvényeket alkotni” - fogalmazott Mesterházy. Tárgyalt a Német Szociáldemokrata Párttal (SDD), amelynek eredményeként az SPD vitát akar kezdeményezni a magyar médiatörvényről a Bundestagban. A német kormány időközben reményteljes jelzésnek nevezte, hogy a magyar kormány esetleg változtatni kíván a törvényen. Jósé Manuel Barroso és Orbán Viktor nem mindenben értett egyet Catherine Ashton bizakodik Tizenhárom kisebbség az urnáknál Kivégzéssel komédiáztak a szudáni fogvatartók tortúra Papp István nem árulta el kiszabadulásának körülményeit - Fához láncolva tartották Nyílnak a szavazófülkék országszerte vasárnap. „Az októberi voksolás során megválasztott több mint 9000 kisebbségi képviselő elektorként szavazza meg területi és országos képviselőit” - mondta az Országos Választási Iroda vezetője, Sári Miklós. Mind a 13 kisebbség állított országos, a szlovén és az ukrán nemzetiség kivételével pedig területi Ustát. Sári szerint az ajánlószelvények és a kampánycsend körüli visszaélések felvetik a reformok igényét. „Nehéz központilag meghatározni a kisebbségi besorolás feltételeit. Országos szinten a kisebbségek maguk is képesek kiszűrni az etnobizniszt” - mondta Sári. ■ „Köszönöm a magyar népnek, hogy újból itthon lehetek” - ezekkel a szavakkal kezdte Papp István, a szudáni emberrablók fogságából kiszabadult magyar békefenntartó a budapesti Maiéter Pál laktanyában rendezett sajtó- tájékoztatóját, amelyet közvetlenül Ferihegyre érkezése után tartottak. A nyugalmazott alezredes szabadon mesélt fogságban töltött 91 napjáról. Apró, személyes élményekről számolt be, mégis megindító hatást tett közönségére, a részletekből ugyan- g is a remény és a kétségbeesés közt | ingadozó lelkiállapot minden | másnál hitelesebb képe állt össze. í Fogvatartói többször játszót- I ták el vele a „kivégzését”. Osztag Papp Istvánt itthon nagyon várta a felesége, két gyereke és a húga is elé állították, felolvasták a parancsot, majd az utolsó pillanatban „megkegyelmeztek” neki. Fához láncolva tartották, napjában csak kétszer adtak neki enni puliszkát, esővizet ivott, vízmosásokban kellett aludnia Nem bántották, de a lelki szenvedés nehezebb, mint a testi - mondta Papp. A békefenntartó történeteiből kiderült: mindvégig képes volt kívülről is érzékelni helyzetét. Jó jelnek tartotta, hogy fogvatartói törődtek az egészségével, hiszen arra lehetett belőle következtetni, élve akarják átadni. Mindvégig számolta a napokat: a karácsony közeledte a remény ideje volt, a január 9-i dél-szudáni referendum azonban rettegéssel töltötte el. Attól félt, hogy a politikai esemény zavargásba torkollhat, akkor pedig az ENSZ- békefentartók kivonulnak az országból, és magára hagyják őt. A fogság hosszú napjaiban pár apró momentum tartotta benne a lelket: hogy magyar szót hallott a fogvatartói rádióján, hogy egyszer beszélhetett a feleségével és megnyugató híreket kapott a családjáról. Papp István külön megköszönte a Terrorelhárítási Központnak, hogy nem hagyták magára a családját. Arra a kérdésre, hogyan szabadult ki, azt válaszolta: „Kiszabadultam, hogy mi előzte meg, nem tudom, velem ezt senki nem osztotta meg.” ■
