Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-06 / 4. szám

7 2011. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK EU-ELNÖKSÉG Megfeszített munka vár ránk győri enikő Jó megoldást kell kialkudnunk a 26 tagországgal és az EP-vel Győri Enikő: Legyen minden magyarnak személyes ügye az EU-elnökség házigazdaként és tartalmilag is „Nagyon remélem, hogy 2011 első fél éve a válság- kezelés utolsó szakasza lesz az EU-ban” - hangsú­lyozza Győri Enikő euró­pai uniós ügyekért felelős államtitkár. Szerinte a magyar elnökség legfőbb feladata azoknak a jog­szabályoknak az elfogad­tatása, amelyek azt céloz­zák, hogy ne legyenek ha­sonló válságok. Több mint kétszáz rendezvény lebonyolítására, mintegy harminc dosszié lezárásá­ra készül az ország. Kocsi Margit'- Elkezdődött az EU-elnökség. Mit jelent ez Magyarország számára?- Az uniós elnökség egyértel­műen nagy lehetőség, nemcsak Magyarországnak, hanem az egész közép-európai régiónak, így az új tagállamoknak is. Meg­ítélésünket alapvetően az hatá­rozza meg, hogy mit tudunk le­tenni az asztalra. Az elődünktől, Belgiumtól kapott feladatcsomag teljesítését kell folytatnunk, majd a megmaradó részét az év második felétől továbbadnunk Lengyelországnak. Közös cé­lunk az, hogy a 2011-es közép­európai EU-elnökségek előremu­tató dolgokat alkossanak az in­tegráció történetében. Megfeszí­tett munka vár ránk, és soros el­nökként azt a munkaprogramot kell végrehajtanunk, amelyet az Európai Unió tagállamai megha­tároztak. Több mint 200 rendez­vény lesz, és mintegy 30 dosszi­ét kell lezárni a magyar elnökség fél éve alatt.- Egyetért azzal, hogy a vál­ságkezelés, a gazdasági kor­mányzás feltételeinek elfogad­tatása a legfőbb és legnehe­zebb feladatunk?- Igen. Magyar részről a mi­niszterelnök úr már többször rá­mutatott arra, hogy rendkívül nehéz év előtt áll az Európai Unió. Ez az időszak 2008-ban a válsággal kezdődött, és még nem vagyunk túl rajta. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy 2011 el­ső fél éve a válságkezelés utolsó szakasza lesz. Ennek érdekében az EU jó úton halad: 2008-ban, a válság kitörése után röviddel el­készült az a gazdaságélénkítő csomag, amelyre szükség volt. Ezzel összefüggésben most Ma­gyarországra hárul azoknak a szabályozóknak az elfogadtatá­sa, amelyek azt célozzák, hogy a jövőben ne legyenek hasonló válságok.- Konkrétan milyen jog­szabályokról van szó?- Mindenekelőtt az Európai Bizottság által előterjesztett ha­tos jogszabálycsomagról. Ezt kell összhangba hozni az Euró­pai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munka- csoport javaslataival, illetve az állam- és kormányfők döntései­vel. Jó megoldást kell kialkud­nunk mind a 26 tagállammal, mind az európai parlamenti képviselőkkel. Ezt tartom a leg­nagyobb kihívásnak. Mivel a hat jogszabályból négy az Euró­pai Parlamenttel együtt döntés keretében születik meg, le kell folytatni az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az EP tagjaival is. Szeretnénk, hogy a megállapo­dás a lehető leggyorsabban, az­az egy olvasatban szülessen meg. Feladataink közé tartozik azoknak a hitelminősítőkre és derivatívákra vonatkozó pénz­ügyi szabályozóknak a megvi­tatása, amelyeknek - magyar részről is úgy gondoljuk - szere­pe volt abban, hogy kemény pénzügyi válság tört ki a világ­ban. Párhuzamosan zajlik az ál­landó válságkezelő mechaniz­mus kiépítése, amely 2013-tól váltja fel azt az ideiglenes mo­dellt, amelyet a tagállamok még Görögország megsegítésére hoz­tak létre, és azóta Írországot is megmentették vele.- Mi lesz, ha 2011 első fél évében újabb eurózónás tagországnak lesz szüksége mentőövre? Fel lehetett erre készülni?- Semmit nem lehet kizárni. Ha lesz ilyen fejlemény, akkor az elnökségnek tennie kell a dol­gát. Elődeink közül a spanyol el­nökség munkáját a görög, a bel­gákét az ír válság nehezítette meg, én nagyon szeretném, ha nekünk nem jutna senki. Szív­ből kívánom magunknak és az EU tagállamainak, hogy ne szo­ruljon senki mentőövre.- Egyelőre még minden a vál­ságkezelésről és -megelőzésről szól az unióban. Mikor lesz végre téma a fellendülés?- Kétségtelen, a gazdaságba is életét kell lehelni. Néhány tagál­lam már előrelépett ebben. A né­met gazdasági növekedés mér­tékét például az előrejelzések kö­zül egyik sem találta el. Biztató jel, hogy Európa legnagyobb gaz­dasága masszívan 3 százalék fö­lött bővült 2010-ben, miközben több tagországban még recesz- szió van. Magyarország éppen kapaszkodik kifelé. Ehhez kell lökést adni, ám ennek a költsé­geit nem kívánjuk a következő generációra hárítani. Mestersé­ges élénkítés már nem várható. Olyan intézkedésekre van szük­ség, amelyek a foglalkoztatás nö­velését és a kis- és középvállalko­zások helyzetbe hozását szolgál­ják. Ez elsőrangú magyar és eu­rópai érdek is. Addig nem le­szünk hitelesek az emberek sze­mében, amíg a válságkezelést nem követi munkahelyteremtés. Ez biztosítja a megélhetést és bi­zonyítja azt, hogy amit teszünk, annak van értelme.- Újabban valóságos varázs­szó lett az európai szemeszter. Mikor indul a bevezetése?- Erre azért van szükség, hogy átlátható legyen a tagállamok gazdálkodása. A magyar elnök­ség idején indítjuk be. Gazdasá­gi téren ez a másik nagy kihívá­sunk. Január 12-én hozza nyil­vánosságra az Európai Bizottság az éves növekedési jelentését, amelyet a márciusi gazdasági csúcson hagy jóvá az Európai Ta­nács. A tagállamoknak ezután kell bemutatniuk 2012-re terve­zett költségvetésük főbb száma­it. Itt nagyon fontos, hogy min­denki tartsa be, amit ígért: időre elkészüljenek a szükséges bi­zottsági dokumentumok, a tagál­lamok részéről pedig a nemzeti reformprogramok, mert csak így tudjuk tartani a menetrendet.- Az Európa 2020 stratégia el­vileg ugyancsak lehetőséget teremt az EU hitelességének helyreállítására. Melyek lesz­nek az első lépések?- A foglalkoztatásban, kép­zésben és a szegénység elleni küzdelemben indulnak konkrét programok. Fontosnak tartjuk, hogy legyen romastratégiája az EU-nak. Jó hír, hogy ennek szükségességét már mindegyik tagállam felismerte. Arról is egyetértés van, hogy a megol­dás a munkahelyteremtés és az oktatás. A sikerhez mindenki - a kormányok-és romák - együtt­működésére szükség van. Arra számítunk, hogy az Európai Ta­nács júniusi ülésén el tudja fo­gadni a keretdokumentumot a nemzeti és uniós romastratégi­ára. Emellett kiemelt témánk a gyerekszegénység elleni küzde­lem is. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekszegénység felszámolása a magát a világ legfejlettebb ré­giójának tartó közösség számá­ra egy magától értetődő, hosszú távú célkitűzés.- Ennyi feladat mellett jut idő a közösségi politikákra?- Hiszünk az EU közösségi po­litikáiban, eleve a közösségi módszerben, ezért lett a magyar elnökség jelmondata az „Erős Európa”. A gazdasági válságból való kilábaláshoz és az uniós polgárok életszínvonalának emeléséhez is az a megoldás, ha megerősítjük az EU alapjait, a közös politikákat. A következő költségvetéssel még nem kell foglalkoznunk, hiszen az Euró­pai Bizottság erre vonatkozó do­kumentuma júniusban jelenik meg, Magyarország csak előké­szíti a talajt a reményeink sze­rint értelmes vitához. A kohézi­ós és agrárpolitikával szeret­nénk indulni. Itt elég távol van­nak a tagállamok álláspontjai egymástól. Energiapolitikában feltétlenül tovább szeretnénk lépni. A február 4-i európai taná­csi ülésen a közös energiapoliti­ka, az energiabiztonság lesz a fő téma. Meg kell teremteni az át­láthatóbban, gördülékenyebben működő belső energiapiacot, a szükséges energia-összekötteté­seket, a megújuló források rá­csatlakoztatását ezekre a háló­zatokra, a hatékonyság feltétele­it; az EU nem lehet kiszolgálta­tott külső tényezőknek. Arról nagy vita várható, hogy mindezt milyen forrásból finanszírozza a közösség. A vízpolitikában, ka­tasztrófavédelemben ugyancsak szeretnénk előrelépni, hiszen sa­ját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy az EU kapacitásai e téren még nem megfelelőek, például a szélsőséges időjárás okozta ár- és belvizek, illetve vízhiány ke­zelésére, kivédésére. ■ Addig nem le­szünk hitelesek az emberek sze­mében, amíg a válságkezelést nem követi mun­kahelyteremtés és fellendülés.- Viták forrása Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni övezethez.- Magyarország álláspontja ezzel kapcsolatban változatlan. A csatlakozási szerződésben az szerepel, hogy ha Románia, Bulgária felkészült erre, a tech­nikai feltételeket teljesíti, ak­kor bekerül ebbe az övezetbe. Magyar részről tekintettel le­szünk minden tagállam érzé­kenységére, igyekszünk olyan menetrendet kialakítani, ame­lyet mindegyik tagállam el tud fogadni. Meg kell várni a januá­ri jelentést a két ország schengeni felkészültségéről. Egyidejűleg az EU felelősség- teljes bővítése ügyében felada­tunk Horvátországgal a csatla­kozási tárgyalások lezárása. Er­re van esély, bár a feladat akkor sem egyszerű. A globális köte­lezettségvállalás terén a keleti partnerségi csúcs megrendezé­sével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szomszédságpolitikája meg­újuljon. Konkrét projekteket kí­vánunk elindítani az érintett hat országgal, ezekről májusra várható döntés.- Mi, egyszerű állampolgárok mit tehetünk az EU-elnökség sikeréért?- Fontos, hogy minden ma­gyar állampolgár személyes ügye legyen az EU-elnökség, mind házigazdaként, mind tar­talmi szempontból. Nem köny- nyű az állampolgárok érdeklő­dését felkelteni, illetve fenntar­tani az EU iránt. A lehangoló közvélemény-kutatási eredmé­nyekkel nem vagyok elégedett, de nem lepődtem meg az adato­kon. Ugyanakkor a támogatás számos jelét tapasztaljuk, pél­dául céges felajánlásokon és önkéntesek jelentkezésén ke­resztül. Ezúttal is ígérem, hogy nem fogják megnehezíteni az emberek életét az elnökségi rendezvények, nemcsak Buda­pesten, hanem Gödöllőn, Deb­recenben és Balatonfüreden sem. Remélem, végül minden­ki elégedett lesz Magyarország teljesítményével. Névjegy OKLEVELES KÖZGAZDA. 1992- ben szerzett diplomát a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsola­tok szakán. Ugyanebben az esztendőben fél évet töltött ösz­töndíjjal az amerikai Marylan­di Egyetemen. PHD-TANULMÁNYAIT 2000-ben szintén a BKE nemzetközi kap­csolatok szakán végezte, Euró­pa szakirányon. 1992-99 KÖZÖTT CLZ Ország- gyűlés európai uniós ügyek bizottságának tanácsadója, főtanácsadója. 1999-2003 között Magyar- ország római nagykövete volt. 2003 őszétől az Országgyűlés Hivatalában a Fidesz-frakció EU-munkacsoportjában stáb­főnök. 2009-10-ben európai parlamenti képviselő. családos, két kisgyermeke van. Az összeállítás Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom