Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-15 / 12. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP * Mától már az autósoké az elsőbbség Kiskunhalason Az iskolafelújítás a jövő feladata mondok József „A szolgáltatásokat nem adjuk ki a kezünkből” Érdemes odafigyelniük a közle­kedőknek, mert mától kilenc he­lyen módosult Kiskunhalason a forgalmi rend. A legfontosabb változtatások között szerepel, hogy mostantól 70-nel lehet köz­lekedni a Dongér-völgyi úton, és a Szénás utcában megszűnt a 40-es sebességkorlátozás. A vásártér mellett, a Tinódi ut­cában mostantól tilos várakozni, a bíróság parkolójából pedig már balra is ki lehet kanyarodni. A változtatások életbe lépésé­vel Kiskunhalas belterületén a kerékpárúton közlekedő bicikli­seknek minden kereszteződés­ben elsőbbséget kell adniuk az autósok számára. ■ zsd Szabadulása után egy évvel majdnem újra gyilkolt Életveszélyt okozó testi sértés kí­sérlete miatt emelt vádat a me­gyei főügyészség égy szanki fér­fi ellen. Egy kocsmai szóváltás után bicskával szúrt hátba egy férfit júliusban - egy évvel az­után, hogy kiszabadult a börtön­ből, ahol gyilkosságért ült. Az 54 éves P. Ferenc ötször volt büntetve. Kétezerben nyolc év fegyházra ítélték emberölés és kiskorú veszélyeztetése mi­att, 2004-ben tíz hónapot kapott testi sértés miatt. A börtönből tavaly áprilisban szabadult. Júli­usban1 egy este részegen az egyik szanki vendéglőben bele­kötött a pultnál beszélgető társa­ságba. Az egyik vendég megkér­te, hogy menjen vissza az aszta­lához, P. Ferenc vissza is ült, de aztán folytatta a kötekedést. Az őt nyugtató férfi távozásra szólította fel, majd a karjánál fog­va kivezette a vendéglőből. P. Fe­renc visszament, leült az aszta­lához, majd szó nélkül hátba szúrta bicskájával a férfit. A má­sik férfi nyolc napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett, de ennél rosszabbul is végződhetett volna az eset, ha a szúrás esetleg eléri a veséjét. Az ügyészség sze­rint a súlyosabb sérülés elmara­dása nem a vádlott szándékán múlt. P. Ferenc azóta is előzetes letartóztatásban van, és hama­rosan újra a megyei bíróság elé kell állnia. ■ H. I. Fél évszázada nem újí­tották fel a város isko­láját. A következő évek­ben a belvíz elleni küzde­lem mellett ez lesz az egyik legnagyobb fel­adat - mondja Mondok József, Izsák polgármes­tere. Barta Zsolt- Izsák nem csatlakozott négy éve a Kiskőrösi Többcé­lú Kistérségi Társulás iskola- rendszeréhez. A víz-, csator­na-, szemétszállítási szolgál­tatásokat is saját cégeik vég­zik. Miért tartanak meg min­dent a városon belül?- Városunknak a felsorolt szolgáltatások a tulajdonát ké­pezik, ez a piaca. Nem akarunk függni másoktól, de élni tu­dunk az egyenlőségre és a köl­csönös előnyökre épülő Izsák város gesztorságával működő társulások adta lehetőségek­kel. A gazdasági társaságok jól gazdálkodnak - a szolgáltatá­sok színvonala javul -, így sem tavaly, sem az idén nem kellett az ivóvíz, sem pedig a szenny­víztisztítás árát emelni. A fo­lyamatos korszerűsítést pályá­zatok benyújtásával biztosít­juk. A szemétszállítás díja csak 3,8 százalékkal változik az idén, ez az országos átlag alat­ti áremelés. A lakosságot köz­vetlenül helyi adó nem terheli, a vállalkozások esetében az iparűzési adó mértéke 1,7 szá­zalék. Az iskola is jobb, ha füg­getlen, mint ha csatlakoztunk volna másokhoz. Igaz, ez így többe kerül, de beosztó költség- vetéssel fenn tudjuk tartani a 460 diákot oktató intézményt- mondja Mondok József, Izsák polgármestere.- Mit ért beosztó költségveté­sen?- Csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér.- Mekkora a takaró?- Nem túl nagy, sőt évről év­re kisebb.- Talán hitelekkel meg lehet hosszabbítani, nem gondol­ja?- Még a szótól is rettegek. Nem csak polgármester, de vál­Mondok József a Magyar Lovas Szövetség alelnöke Is. Az Izsáki polgármester hivatali szobájának egyik falát - ahol a felvétel készült - lovaské­pek, sportkitüntetések borítják. Büszkén mutatja a városban készülő, Szent István elnevezésű pezsgőt, mely egy franciaországi nemzetközi verse­nyen ezüstérmet szerzett. lalkozó is vagyok. A vállalko­zás működéséhez soha nem vettem fel hitelt. A hitel - főleg ha nagy összegű - függőséget jelent. Nem akarunk úgy járni, mint némely város, amelyik fuldoklik a törlesztések miatt.- A hitel nem ör­dögtől való...- Nézze, elenyé­sző hitele a város­nak is van. Ha fej­leszteni kell, akkor lehet - de csak kor­látozott mértékben- igényelni, de cél­irányosan kell felhasználni. Egyébként összehúzzuk a nad­rágszíjat. Az önkormányzatnál a nyugdíjba menők helyére nem veszünk fel senkit. A dolo­gi kiadásokat is 5 százalékkal csökkentjük, az intézményeket összevonjuk. A költségvetési koncepciót is ennek a szellemé­ben alkottuk meg.- Az iskolára nem akarnak költeni? A kampány során ezt is ígérte.- Most azon dol­gozunk, hogy meg is valósítsuk ezt. Úgy tervezzük, hogy 300 millió­ból felújítanánk. Ebből 250-et a re­gionális fejleszté­si tanács pályáza­tának a segítségé­vel, míg 50 milliót magunk te­remtenénk elő. Az iskolánk több mint ötvenéves, a tető- szerkezetet, a nyílászárókat újítanánk fel, fűtést is korsze­rűsítenénk. De emellett egy új egészségközpontot is kialakíta­nánk, ennek megvettük már a területét is - nem messze a ka­nálistól.- A város alatt elfolyó csator­na tele szeméttel, náddal. Nem futja a tisztításra a vá­rosnak?- A csatorna nem a város tu­lajdona, és kezelői joga sincs. Ennek ellenére a napokban tör­ténik egyeztetés az érintettek­kel a megoldást illetően. Sze­rencsére nem ez viszi le a bel­vizet.- Belvíz. A város Kecskemét felé eső része szinte száraz, máshol pedig áll a víz. Mit lehet tenni?- A Kolon-tó telítődött, ez ha­tással van több utcára is. Két éve, a város egyik felében sike­rült támogatással kiépíteni a csapadékvíz-elvezetést. A má­sik felére nem jutott már pénz- bár az engedélyes terv ren­delkezésre áll -, ezért a nagy probléma. A katasztrófavéde­lem és a városüzemeltetési cég segítségével próbáljuk a prob­lémát kezelni, illetve pénzt ta­lálni a csapadékvíz-elvezetés megoldására.- Mit tudnak a munkanélkü­liség enyhítése érdekében tenni?- Közmunkaprogram kereté­ben pályáztunk a kecskeméti munkaügyi kirendeltségnél. Abban bízunk, hogy 10 ember 6-8 órás, illetve 160 személy több hónapon keresztül törté­nő 4 órás foglalkoztatását tá­mogatják majd - mondta végül Mondok József, Izsák polgár- mestere. ■ A város által működtetett, 460 diákos is­kolát takarékos gazdálkodással fenn tu^ja tar­tani az önkor­mányzat. Megemlékezés A Bibó István Gimnázium tanulói katonadalokkal, -versek­kel és korabeli eskütétellel elevenítették fel az 1943-as doni katasztrófa eseményeit. Az áttörés körülményeiről Palásti Károly történelemtanár is beszélt, aki elmondta: 250 ezer magyar katona indult az orosz frontra, a becsült veszteség 125 ezer fő. A hadsereggel a Horthy-Magyarország nem büszkélkedett, a szocialista Magyarország pedig szégyellte. Palásti Károly rámutatott: bár a doni áttörés 68 éve volt, feldolgozása - sem tu­dományos, sem pedig lelki értelemben - a mai napig nem ért véget. A doni hősökre emlékeztek A második világháború egyik legnagyobb ma­gyar katonai katasztrófája, a doni áttörés 68. évfordulója alkalmából tar­tott megemlékezést szerdán délután a kiskunfélegyházi önkormányzat, a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület és a Móra Ferenc Közművelődési Egye­sület közösen az Öreglaktanyánál. A rendezvény a sportcsarnok mellett felállított kopjafánál kezdődött, majd a laktanya falán elhelyezett emlék­táblánál folytatódott. Az ünnepség résztvevőit Deli József nyugállományú ezredes köszöntötte, a doni áttörés eseményeire Pintér Zoltán vezérőr­nagy emlékezett. Tárogatón játszott Tóth Ákos tanár. A megemlékezés a Felső temetőben, a II. világháborús emlékműnél zárult. (V. P.) Doni katasztrófa Szerdán Jakabszálláson is megemlékeztek a helyiek a második világháborús történésekről. Először a temetőben Szabó Mihály polgármester szólt a Don-kanyarnál történt eseményekről, majd megko­szorúzták az I. és a II. világháború jakabszállási áldozatainak tábláit az emlékfalon. Ezután Varga-Kovács Anna, a helyi általános iskola történe­lemtanára beszélt az 1943-as eseményekről, kiemelve a magyar kato­nák áldozatvállalását, (szbz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom