Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
6 2010. DECEMBER 1, SZERDA GAZDASÁG Nyitóérték: 20422 19601 Előző napi záróérték: 20221 Változás: 2,07% A BUX index 2010. november 30-án 21000 20800 20600 2041 20200 20000 19800 Záróérték: 20640 15.30, a Ne* Yorki' tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.30. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis 18 980 3,71 596 Econet 96 3,22 114 Rába 809 2,66 32 Richter 43 000 2,38 2 334 Danubius 3 785 2,29 4 OTP 4 925 2,28 15 259 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIG Pannónia 690-2,12 76 FHB 968-0,61 64 TVK 3 430-0,29 6 Émász 20 990-0,02 3 A BUX index az elmúlt napokban 22 600 22 285 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.30.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december 60220 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 55920 TAKARMÁNYKUKORICA 2010, december 48160 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. december 127300 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 30-án 1 € f 284,54 Ft +4,09 Ft 1$ f 218,76 Ft +6,83 Ft 1CHF f 219,04 Ft +7,51 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank47,50 FHB3 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 4,75 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZI. FORINT BETÉT 3 FHB AKTIV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.30.) Vételi Eladási | Allianz Bank 276,88 291,08 Budapest Bank 275,26 292,29 CIB Bank 272,60 295,32 Citibank 272,48 295,18 Erste Bank 277,02 292,98 K&H Bank 274,72 290,54 MKB Bank 275,63 289,77 OTP Bank 276,27 290,43 Raiffeisen Bank 278,33 290,85 Eszre sem vesszük majd távközlés Búcsú a második tárcsahangtól - Átállás december 10-ig Mintegy 2,3 millió előfizetőt érinthet az a 2005-ös jogszabály, amely előírja a szolgáltatóknak, hogy ez év december végével szüntessék meg a vezetékes hanghívások második tárcsahangját. Munkatársunktól Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese emlékeztetett, a második tárcsahang a hagyományos réz érpáros telefonhálózatokra jellemző, ahol a belföldi és nemzetközi távhívásokban a korábban alkalmazott technológia miatt volt szükség a búgó hangjelzésre. A helyi telefonközpontok ugyanis nem voltak felkészítve hosszabb számok tárolására, ezért a 06-os belföldi, majd 1972- től a 00-s nemzetközi előtét tárcsázását követően egy második tárcsahang jelezte a belföldi, illetve nemzetközi távhívó központra kapcsolódást. Csak ezt követően tárcsázhatta az előfizető a tényleges hívószámot. A digitális technológiaváltást követően - hasonlóan a kábeles és a mobilhívásokhoz - manapság ezekre már nincs szükség. Az átállást szoftveres úton oldják meg a hazai szolgáltatók, ez várhatóan néhány tízmillió forintos beruházást igényel - mondta Villám István, a Magyar Telekom operatív szabályozási osztályvezetője. Hozzátette, a legnagyobb hazai vezetékes szolgáltató több ütemben hajtja végre az átállást, amely december 10-ig be is fejeződik. ■ Az átprogramozás néhány másodpercet vesz igénybe. Az előfizetőnek semmi dolga nincs. Az Invitel területén Rúzsa Róbert lakossági üzletág-igazgató szerint erre karácsonyig kerül sor. Az intézkedés rajtuk kívül még a UPC hálózatának egy részét érinti. Maga az átállás nem okoz szolgáltatáskiesést, a telefonközpontok átprogramozása néhány másodpercet vesz igénybe, ezt a szolgáltatók igyekeznek a legkisebb forgalmú időszakban végrehajtani. Az előfizetőknek az átállással kapcsolatban vezetékes telefonjaikkal semmit nem kell tenniük, csupán az első búgó hang után a teljes számot kell tárcsázniuk. Takács Péter hírközlési és médiabiztos ugyanakkor azt javasolja az előfizetőknek, ellenőrizzék a telefonvonalon keresztül használt egyéb eszközök - betárcsázós modemek, faxkészülékek, telefonalközpontok, riasztóberendezések, távfelügyeleti rendszerek - beállítását, hogy azok se várjanak feleslegesen a második tárcsahangra. (A faxgépeken az első tárcsahangot követő szünetjelet kell kiiktatni.) A változás megjelenik majd a nyilvános telefonállomásoknál is. ■ Tulajdonképpen már az első tárcsahangra sem lenne szükség, de ez egyelőre marad. A hatóság további változtatásokra is készül, ennek első kis lépése a mostani átállás’^ jelentette be Mátrai Gábor elnökhelyettes. Műszaki szempontból már az első tárcsahangra sem lenne szükség, hiszen a digitális hálózatokban a vezetékes telefonok is képesek úgy működni, mint a mobilok, de ennek a kiiktatására a későbbiekben kerül sor. Fontos, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan változzanak a telefonálási szokások is - tette hozzá. Az elnökhelyettes előrevetítette, a hírközlési ágazat nemcsak a hatóság szintjén integrálódik fokozatosan a médiaszektorhoz, hanem a szabályozását tekintve is. Megjegyezte: a most benyújtott médiatörvényt követően sor kerül az évekkel korábban elfogadott elektronikus hírközlési törvény változtatására is. Erről azonban egyelőre további részleteket nem közölt. Bizalmatlan piac: kevesebb állampapírt tudtak eladni Kevesebb 3 hónapos diszkontkincstárjegyet adott el az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK): az értékesítés a terv alatt valósult meg, a hozamok 5,51 és 5,9 százalék között szóródtak, az átlaghozam 5,78 százalék volt. Az előző hasonló futamidejű aukcióhoz képest félszázalékos hozamugrás következett be, vagyis csak drágábban lehetett eladni a papírokat. A meghirdetett mennyiség 40 milliárd volt, de az adósságkezelő 10 milliárddal kevesebbet, 30 milliárdot fogadott el. „Bizonytalanság uralkodik a piacon” - értékelt lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. „A piacot meglepte a Magyar Nemzeti Bank hétfői kamatemelése” - tette hozzá. A kéthetes MNB-ka- matváltozásra érzékeny a rövid papírok hozama. A kamatemelés ki fog hatni a többi állampapír hozamára is, de Borbély László András reméli, hogy stabilizálódni fog a hozam. „Ez a legfontosabb” - húzta alá. ■ Hatósági gázár lesz: a Mol a mérce Az egyetemes (lakossági) gázszolgáltatásban nemcsak a vég- felhasználói ár, hanem a szolgáltatási rendszer minden érdemi eleme hatósági áras lesz a gáztörvény megszavazásával. Az árakat a szakminiszter határozza meg az energiahivatal javaslatai alapján. A földgáz legmagasabb beszerzési ára az lesz, amennyiért az E.On Földgáz Trade megveszi a Mól belföldön termelt gázát, amelynek áráról szintén a miniszter határoz. Csökkenhet a biztonsági gázkészletek nagysága is. A törvény megtiltja a különadó áthárítását a lakosságra. Az idén a közel 11 milliárd köbméteres országos gázfelhasználásból az egyetemes piac mintegy 4,5 milliárdot képvisel. Ebből a Moha legfeljebb 2,2 milliárd jut. Erre a tételre is vonatkozik a hatósági szabályozás. A Mol a szigorítás alól nem bújhat ki, mert a miniszter határozza meg az évente az egyetemes szolgáltatásnak felajánlandó mennyiséget is. ■ Hárommillió alatt a vezetékes előfizetők A MÁIG ÉRVÉNYBEN lévő elektronikus hírközlési törvény még akkor készült, amikor a hagyományos telefonoknak a jelenleginél nagyobb szerepük volt a hazai távközlésben. A mobiltechnológia azóta túlszárnyalta a vezetékest, utóbbit sem írják le azonban a szolgáltatók, több mint 800 ezerre tehető azon előfizetők száma, akik a hagyományos rézkábelen csatlakoznak az internetre. A hírközlési hatóság összesítése szerint a vezetékestelefon- előftetők száma viszont folyamatosan csökken, szeptemberben már nem érte el a hárommilliót sem. Ebből a hagyományos rezes vonalak száma 2,33 millió volt, a többi a kábeles és IP-alapú ösz- szeköttetésekből ered. Szeptember végén a száz főre jutó vezetékes hangelőfizetések aránya 29,80 darab, a háztartások vezetékestelefon-el- látottsága pedig 60,19 százalék volt. Még beleférünk az első húsz népszerű piacba 2011A nagy kereskedelmi láncok a régió 38 országában nyitnának újabb boltokat jövőre Németország megtartotta vezető pozícióját, így továbbra is a leginkább vonzó kiskereskedelmi piac az európai, közel-keleti és afrikai régióban, ahol a nemzetközi kereskedelmi cégek 41 százaléka tervezi, hogy boltot nyit a következő egy évben - derül ki a világ vezető kiskereskedelmi ingatlan-tanácsadója, a CB Richard Ellis kutatásából. A világ 212 vezető kereskedelmi láncának 2011-es terveit vizsgálták. A nemzetközi üzlethálózatok 2011 vége előtt a régió 38 országában szándékoznak bővíteni. Míg a főbb nyugat-európai piacok továbbra is népszerűek - a tíz legfontosabb közül hét e térségben van számos kereskedő a feltörekvő piacokra is koncentrál. 2011-ben már az első húsz célpont fele ezen országok közé tartozik, ráadásul a kereskedők 41 százaléka legalább egy közép- és kelet-európai országban bővítené, 39 százalékuk pedig Délke- let-Európát választja. Top 20 - kiskereskedelmi piac Európában Sorrend Ország A piacon bővíteni kívánó kereskedők aránya (%) Sorrend Ország A piacon bővíteni kívánó kereskedők aranya 1%) Németország 41 Lengyelország 33 11. 12. Hollandia 24 Svájc 23 Franciaország 33 Spanyolország 30 Nagy-Britannia 29 Oroszország 28 Csehország 28 Olaszország^ 27 ■S 9. Ausztria 27 ¥ 10. Belgium 25 13. J4. 15. 16. 17. 17. 19. 20. Magyarország 22 Bulgária 19 Románia 17 Törökország 16 Portugália 16 Ukrajna 16 Szlovákia 15 Horvátország 14 A feltörekvő közép- és keleteurópai piacok közül Lengyelország a legnépszerűbb, a kereskedők 33 százaléka tervezi itt bolt nyitását. Ezzel megelőzte a népszerűségi listán Franciaországot, Spanyolországot és Nagy- Britanniát. Oroszország és a Csehország szintén szerepel a tíz legnépszerűbb célpont között, a hatodik, illetve a hetedik helyen. A top 20-ba még belefért Magyarország, Bulgária, Románia és Törökország is. Görögország, Írország és Spanyolország is hátrébb csúszott a listán. Utóbbiban a hazai kereskedők alig egyharmada tervezi üzlethelyiség nyitását odahaza. „Magyarország a lista 13. helyén áll, a nemzetközi kereskedők 22 százaléka fejezte ki óhaját az itteni terjeszkedésre a tavalyi 18 százalék után. A közép- és kelet-európai országok listán való elhelyezkedése az egymáshoz viszonyított gazdasági pozíciójukat is jelenti, így nem is csoda, hogy Lengyelország és Oroszország a legvonzóbb új piac” - kommentálta a jelentést Borbély Gábor, a CBRE regionális elemzője. „Ezen országokat Csehország és Magyarország követi a régió következő legnagyobb gazdaságaiként, mindketten javítva tavalyi pozíciójukon. Szlovákia és Románia viszont visszaesett a rangsorban.” ■ VG
