Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-31 / 304. szám

2010. DECEMBER 31., PENTEK NAPTÁR - EZ TÖRTÉNT 2010-BEN 7 JÚNIUS ÁRVÍZ ÉSZAKON Több száz házat pusztított el az áradás Észak- Magyarországon. A károk legnagyobb része Edelényt és Felsőzsolcát érintette, de egy hét­re Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes terüle­tén veszélyhelyzetet rendeltek el. Az árvízi védekezésre 1,38 milliárd forintot szánt az ál­lam egy hét leforgása alatt, a lakhatatlanná vált házak tulajdonosai novemberre kaptak újakat. GYORSSEGÉLY GÖRÖGORSZÁGNAK Megszületett az EU, az IMF és Görögország megállapodása. Athén 110 milliárd eurót ka­pott, ezért kemény megszorító csomagot vál­lalt fel. Az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni 2014-re. Meg­szűnt a 13. és 14. havi bér a közszférában, nyugdíjmegszorítások léptek életbe, és há­rom évre befagyasztották a béreket. A meg­szorítások ellen rendkívül heves tüntetések folytak a nagyobb görög városokban, napok­ra megbénítva az országot. KETTŐS ÁllAMPOLGÁRSÁG Kedvezményesen szerezhetik meg a magyar ál­lampolgárságot a határon túli magyarok, szá­mukra nem szükséges magyarországi bejelentett lakcím és állampolgársági vizsga. A törvény mindazokra vonatkozik, akik felmenői közt volt magyar állampolgár, igazolja magyar nyelvtudá­sát és büntetlen előéletű. ESKÜT TETT AZ ORBÁN-KORMÁNY Rövid átadás-átvétel után május 29-én letette az esküt a második Orbán-kormány. A kormányzati struktúrában jelentős központosítás történt, az átszervezések és összevonások után nyolc mi­nisztérium maradt. A gazdasági kérdések a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Mi­nisztériumban és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összponto­sulnak. A belügyeket ismét Pintér Sándor vezeti, a külügyhöz szintén az előző Orbán-kormány minisztere, Martonyi János tért vissza. A vidék- fejlesztési miniszter Fazekas Sándor, a honvédel­mi tárca irányítója Hende Csaba, a nemzeti fej­lesztési miniszter pedig Réthelyi Miklós lett. Két miniszterelnök-helyettest neveztek ki: Navracsics Tibort, aki egyben közigazgatási és igazságügy-miniszter is lett és Semjén Zsoltot. BRIT KORMÁNYVÁLTÁS A második világháború lezárása óta először ve­zeti koalíciós kormány Nagy-Britanniát: a Libe­rális Párt meglepő mértékű erősödése miatt a választáson győztes konzervatívok nem szerezték meg egyedül a par­lamenti többséget. így is David cameron lett az új mi­niszterelnök, a két párt gyors koalíciós tárgyalásai után. Az új kormány rögtön a megalakulása után ko­moly gazdasági megszorításokba kezdett. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS A következő választástól legfeljebb kétszáz fős Országgyűlés lehet Magyarországon. Erről első intézkedései közt döntött az újonnan felállt tör­vényhozás, a választási rendszer részleteinek ki­dolgozása azonban még várat magára. EGÉSZSÉGÜGY A kormányalakítást követően szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egész­ségügyért felelős államtitkára azonnali intézkedéseket jelen­tett be a Világgazdaság június 10-én tartott egészségügyi szakkonferenciáján. Megszün­tették az Egészségbiztosítási Felügyeletet azzal az indokkal, hogy azt a korábbi kormány a több-biz­tosítós modell érdekében hívta életre. Felfüggesz­tették a kórházakban a gyógyítási minimumfelté­telekről szóló rendeletet, mert az intézmények többsége nem felelt volna meg sem a tárgyi, sem a személyi előírásoknak, így nem kapott volna működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Tárgyalást kezdeményeztek a Magyar Rezidens Szövetség­gel, és eltörölték azt a rendeletet, amely négy év­re egy adott kórházhoz kötötte volna a szakvizs­gát tett fiatal doktorokat. A patikamoratóriummal megállították a további gyógyszertári liberalizáci­ót. Felfüggesztették a patika-OEP' online rendszer éles beindítását a működést veszélyeztető admi­nisztrációs hibák kiküszöböléséig. Öt évre vissza­menőleg nyilvánosságra hozták az egészségbizto­sító különféle kasszáinak költésével kapcsolatos szerződéseket. TÖRÉKENYSÉG Magyarország helyzetét nagyon törékenynek mi­nősítette Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke, miután Brüsszelben Orbán Viktor mi­niszterelnökkel egyeztetett. A bizottsági elnök sürgette az új magyar kormányt a deficitcsökken­tésben és a szükséges strukturális reformok vég­rehajtásában, ugyanakkor elismerte a költségve­tési konszolidáció terén elért addigi eredménye­ket. Ekkor vált világossá, hogy a kormány moz­gástérbővítő törekvése falakba ütközik, így kény­telen lesz tartani a 3,8 százalékos éves deficitcélt. ELLENŐRZÉS A hitelminősítők alaposabb ellenőrzéséről dön­tött az Európai Bizottság, és a jogszabályok meg­sértése esetén bírságot is kilátásba helyezett az unió. A tervezett európai pénzügyi felügyeleti szervhez rendelték a feladatot. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier tervei szerint az egységes európai felügyelet gya­nús esetben házkutatást tarthatna az adott hitel- minősítő irodájában, üzleti dokumentumokat kérhetne be, és kihallgathatná az esetleges gya­núsítottakat. ÁLLAMCSŐD? A magyar gazdaság államcsődközeli helyzetéről beszélt kosa lajos, Debrecen fideszes polgár- mestere egy konferencián. A kijelentés erőteljes reakciót váltott ki a befektetők körében. Néhány napig intenzíven gyengült a forint, és az állampa­pírhozamok emelkedésnek indultak. A tőzsde is mélyrepülésbe kezdett. KÁRENYHÍTÉS Leminősítette a brit BP olajtársaságot a Fitch Ratings arra hivatkozva, hogy a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa miatt folyamatosan növekednek a cég üzleti és pénzügyi profitját ter­helő kockázatok. A BP vezetése is elismerte, a tár­saság nem készült fel teljes mértékben az ilyen katasztrófák kezelésére. A társaság olajlelőhelyek­től is kénytelen volt megszabadulni, hogy a kár­enyhítéshez szükséges forrásokat előteremtse. 29 PONTBAN Orbán Viktor bejelentette első gazdasági akció­tervét, amely „a 29 pont” néven híresült el. A kü­lönadókon kívül ez több, kisebb kört érintő válto­zást tartalmazott, mint például a házi pálinkafő­zés engedélyezésé. JUUUS AUGUSZTUS _____ AK CIÓTERV A parlament megszavazta az Orbán-kormány első meghatározó gazdasági törvénycsomagját. Ebben volt benne a bankadó bevezetése, a társasági nye­reségadó csökkentése (gyakorlatilag 10 százalé­kosra), a kétmillió forintos fizetési limit bevezeté­se a közszférában s a 2 millió forint feletti végki­elégítések 98 százalékos adóval sújtása. MFB-HATALOMÁTVÉTEL A Magyar Fejlesztési Bank a kormányváltás után a vagyontörvény módosítása nyomán hozzá ke­rült 44 állami tulajdonú vállalat közül július vé­gére 42-nél menedzsmentcserét hajtott végre. Egyébként a portfolióban van olyan cég, amely felett a tulajdonosi jogokat ugyan immár az MFB látja el, de a szakmai irányítás nem az MFB „anyaminisztériumához”, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hanem egy másik tárcához, a nemzetgazdaságihoz tartozik. ELZÁRT IMF-CSAPOK Az Orbán-kormány köszönte, de nem kért többet az IMF-ből és az IMF-től. A miniszter- elnök, gazdasági minisztere és a kabinet több más tagja is többször, többféle fórumon jelezte: Magyarország nem kívánja lehívni a 2008 őszén az IMF-fel, az EU-val és a Világ­bankkal létrejött mentőcsomagból még meg­maradt részleteket. Egyben arra is utaltak, hogy nem kérnek az IMF jó tanácsaiból. Min­denesetre a hitelmegállapodás szokásos fe­lülvizsgálata anélkül ért véget júliusban Bu­dapesten, hogy lezárták volna azt. VITA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKKAL Alig pár héttel az Orbán-kor­mány beiktatása után az Euró­pai Központi Bankkal is meg­volt az első összezördülés. Ezt az váltotta ki, hogy a kormány siMOR Andrásra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére és a jegybank vezetőire is vonat­koztatta az állami szférában bevezetni kívánt kétmillió forintos fizetési plafont. Ez az EKB ér­telmezése szerint sérti az MNB vezetőinek sze­mélyi függetlenségét. BUKÁS FERIHEGYEN Megbukott a Ferihegyi repülőtér a vizsgán: egy uniós audit akadályát nem sikerült venni, ennek következtében a repülőteret a nem biztonságos kategóriába sorolták. A leminősítés után szigorú szabályokat léptettek életbe Ferihegyen, s télen sikerült visszaszerezni a korábbi státust. STRESSZTESZTEK A vártnál jobb lett az európai banki stressz­tesztek eredménye. Mint kiderült, csak hét hitelintézetnek lenne szüksége külső injek­cióra ahhoz, hogy a gazdasági környezet rom­lása esetén teljesíteni tudja a 6 százalékos tőkemegfelelési limitet. SZÉCHENYI-TERVII A második Orbán-kormány döntött arról, hogy elindítja a második Széchenyi-tervet. Július­ban tették közzé a Új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitairatát, s bejelentették: konzultációk után 2011. január közepére állítják össze a végle­ges fejlesztési tervet. Az ÚSZT-ben hét terület kapott kiemelt szerepet, ezek: az egészség­ipar, a zöld gazdaságfejlesztés, a lakásprog­ram, az üzleti környezet fejlesztése, a tudo­mány-innováció, a foglalkoztatás és a közleke- dés-tránzitgazdaság. ÖZÖNVÍZ PAKISZTÁNBAN Hatalmas mennyiségű csapadék keserítette meg Pakisztán életét, az áradásokban 1700-an vesztet­ték életüket, az anyagi kár pedig meghaladta a 40 milliárd dollárt. A özönvizet a szokatlanul csapa­dékos monszun okozta, melynek hatására az In­dus és több kisebb folyó is kilépett a medréből. ÁTALAKULÓ KÖZTEHERVISELÉS Évi mintegy kétszázmilliárd forintos különadót vetett ki a kormány a pénzügyi szervezetekre, vállalkozásokra. Határozott az Országgyűlés arról is, hogy a végkielégítések után 2005 elejétől visz- szamenőleg 98 százalékos különadót kell befizet­ni. Emellett azonban hatályon kívül helyezték az úgynevezett tevékenységre jellemző keresetet mint adó- és járulékalapot, valamint illetékmen­tessé vált az öröklés és az ajándékozás az egye­nes ági rokonok között. ÚJ MÉDIASZABÁLYOZÁS H Orbán Viktor miniszterelnök szálai Annamáriát nevezte ki kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Ezzel a korábbi fideszes mé­diapolitikus lett az Országos Rádió és Televízió Testület jog­utódjaként működő Médiata­nács elnöke is. A négyfős tanácsban elvileg az el­lenzék is kapott volna helyet, ám mivel az MSZP, az LMP és a Jobbik nem tudott megegyezni a je­lölt személyében, mind a négy jelenlegi delegált a kormánypárt oldaláról érkezett. Ekkor döntöt­tek arról is, hogy a jövőben a közszolgálati hírfor­rás kizárólagos joggal a Magyar Távirati Iroda lesz, további műsorok készítéséről pedig a Mű­sor-szolgáltatási Alap gondoskodik. HATALMAS ADÓSSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Teljes körű adósságfelmérést készítettek az egészségügyi intézményekben. Mivel a korábbi felmérésekben nem vett részt valamennyi intéz­mény, az adatok nem voltak validak. Kiderült, hogy július 31-én meghaladta a 72 milliárd forin­tot az intézmények tartozása, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla. Tárgyalásokat kezdeményez­tek az adósságrendezés feltételeiről. MAGYAR KATONAHALÁL AFGANISZTÁNBAN Egy támadásban életét vesztette egy magyar ka­tona Afganisztánban, a további három súlyosan sérült magyar katona egyike pedig két héttel később halt meg. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter nem tagadta, hogy a biztonság romlik az országban, ennek ellenére Magyarország nem hívja vissza az ott állomásozó csapatokat. BÁNYAOMLÁS CHILÉBEN Augusztus elején Chilében 33 bányász rekedt hétszáz méteres mélységben egy bányaomlás mi­att. A mentőcsapatok csak október közepére ér­ték el a pórul járt munkásokat. ALACSONYABB TÁRSASÁGI ADÓ Az első 500 millió forint nyereség után csupán 10 százalékos társaságiadó-kulcsot kell fizetni az augusztusban elfogadott új szabályozás szerint, a 19 százalékos, „eredeti” mérték csak az e feletti nyereségre vonatkozik. Ezzel a magyar vállalkozások legalább kilenc tizedének jelentő­sen csökkent az adóterhelése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom