Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-31 / 304. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5 A tűzoltóknál lesz a defibrillator soltvadkert Január else­jétől új helyen lesz az ed­dig a református idősek otthonában tartott élet­mentő készülék. A város vállalkozóinak összefogá­sából vásárolt defibril- látor azért kerül át a tűz­oltóság épületébe, mert ott folyamatos ügyelet van, így a készülék is könnyebben elérhetővé válik a lakosság számára. A helyi tűzoltóság éjjel­nappal hívható száma a 105 mellett a 06-78/480- 205. (szbz) Soltvadkerti fotós a legjobbak között SOLTVADKERT Ismét SZÓp eredményekkel tért haza Daróczi Csaba fotográfus az Év Természetfotósa pá­lyázat eredményhirdetésé­ről. Az idén a 18. évébe lé­pett, legrangosabb hazai természetfotó-pályázatra beérkezett négyezer pá­lyamű közül az övé nyerte el a legszebb magyar- oszági tájképnek járó kü- löndíjat. Sőt ezenkívül még három díjat bezse­belt, és ezzel a második legeredményesebb részt­vevő lett a 227 pályázó közül. A Soltvadkerten, Akasztón és Pirtón ké­szült fotókat pedig kiállí­tották a Természettudo­mányi Múzeumban, sőt a képek hamarosan fotóal­bumban köszönnek vissza a könyvesboltok polcairól, (szbz) Elkészült az ipari park kiskörös Elkészült a ösz- szes közmű, és már az út­hálózat kiépítése és felfes­tése is megtörtént a kis­kőrösi ipari parkban. A régi laktanyával szemben kialakított ipari és szol­gáltató infrastruktúra ki­építéséhez több mint 80 millió forint uniós támo­gatást nyert a város. A 19 telephellyel rendel­kező park összesen két­százmillió forintból ké­szült el. (szbz) Újévi operett- és musicalgála Kecelen kecel Újévi operett- és musicalgálára várják a keceli művelődési házba január 9-én, vasárnap es­te 7-től a vendégeket. A sztárvendég a Madách Színház színésze Csenge- ri Attila lesz. (szbz) Rossz a fizetési morál, havonta számláznak SOLTVADKERT A fizetési morál javítása érdekében januártól áttér az önkor­mányzati vízmű a havi számlázásra. Eddig a leol­vasás és a számlázás is háromhavonta történt. A mérőműszerek állásának ellenőrzését a jövőben is háromhavonta végzik a szakemberek, de a lako­soknak havonta kell fizet­niük a vízért, (szbz) További hírek a Bi- ON.hll hírportálon A költő szellemisége máig hat kiskörös A Petőfi-kultusz generációról generációra öröklődik szülővárosában A költő szobra a szülőház udvarán va volt. Nyilván ez ma sincs másképp. Minden bizonnyal a helyi diákok egy jóval nagyobb szeletet kapnak belőle, mint amekkorát a tanterv előír. És ez így van jól, hisz így örökítjük át generációról generációra. Ne­künk természetes minden, ami vele kapcsolatos. Vagyis sajátos megítélés alá esik itt, minálunk a magyar költészet legismer­tebb alakja. Petőfi Kiskőrösön intézmény - ha érti, mire gondolok -, más, mint mások. A hozzánk érkező idegeneknek pedig büszkén meséljük, hogy szinte olyan, mintha köztünk élne. SZENTPÉTERI ATTILA borász és felesége, boldoczki Ildikó igazi irodalomkedvelő. A Petőfi-köte- teket nem csak év végén vagy gyermekeik miatt forgatják. Pe­tőfi egy-egy régi gondolatát a A Petőfi Népe egyik régi példánya a kiskőrösi múzeumban Van egy város az Alföldön, ahol a szilveszter éjszakát átitatja valami fenséges, misztikus tény. Kiskőrösön nemcsak az új esztendőt köszöntik a városlakók, ha­nem Petőfi Sándor születé­sének napját is ünnepük. Megkérdeztünk olvasóink­tól, hogy mennyire van je­len a mindennapjaikban Petőfi kultusza. Szűcs Brigitta Z. Petőfi születését, éppúgy, mint halálát, legendák lengik körül. Kutatók garmadájában lobban fel még ma is a vágy, hogy újra és új­ra körüljárja a forradalmár költő életfordulóit. Az irodalomkönyvek azt írják, a család 1821-ben költözött Kiskő­rösre, majd a költő egyéves korá­ban, 1924-ben költöztek át Kis­kunfélegyházára. Petőfi azonban Szülőföldem cí­mű költeményében születése he­lyének nevezte Félegyházát. Sza­vai később sok vitára adtak okot a két település és életrajzának ku­tatói között. így aztán - mivel születését egy kicsit Kiskunfélegyháza is magáénak vallotta - évtizedek­kel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia foglalt állást a kérdés­ben. Döntésük szerint a költő Kis­kőrösön, 1822. december 31-éről 1823. január elsejére virradó éj­szakán látta meg a napvilágot. A szilveszteréjszaka köré a sző­lő és a bor városában komoly programsorozat szerveződik. De a helyiek nem csak ilyenkor em­lékeznek nagy költőnkre. KISPÁLNÉ DR. LUCZA ILONA, a kis­kőrösi Petőfi Emlékmúzeum és Szülőház igazgatója azt mondja: a Petőfi-kultusz amióta csak lé­tezik, hullámzik is. Többnyire at­tól függően, hogy mikor mennyi­re voltak lelkesíthetők a helyi­ek. - Ha visszapörgetem emléke­zetemben az idő kerekét, eszem­be jut, hogy például a 20-as évek­ben milyen erőteljes kultusza volt. Bizony nemcsak szilvesz­terkor, hanem egész évben, a vá­ros szinte minden kiemelkedő eseményéhez jutott egy csepp belőle is. Most főként a szilvesz­tert fűzzük fel erre a szálra. Va­lami pluszt ad ez nekünk, hi­szen eleve misztikus éjszaka az év utolsója - mondja a múzeum­igazgató. Majd hozzáteszi: a vá­roslakók hozzáállására egyéb­ként mindig érdemes figyelni. Ha a tizennegyedik éve megren­dezett Petőfi-szilveszterhez kap­csolódó események vonzóak, ha ismerőseik szerepelnek a szín­darabban vagy a programok va­lamelyikében, akkor sokkal töb­ben megmozdulnak. Valójában pedig ez a fontos. - Én nem mon­dom, hogy ide mindenki óriási Petőfi-emblémával a mellkasán jön, de nem is az a cél, hogy a külsőségek uralkodjanak. Mind­egy, hogy ki milyen oknál fogva jön. Egy darabot mindenképpen az emlékeibe vés, hazavisz Pető­fiből. Ha egy szép verssort hall, amit aztán otthon megkeres, máris ott van vele a kultusz. Az est megkoronázásaképpen pe­dig ott az éjféli zarándoklat a templomba, ahol az eredeti ke­resztelési anyakönyv ott pihen az oltárnál. Ezt nehéz érzelem- mentesen végigcsinálni. Aki azon részt vesz - ha nem beszél is róla -, emlékeiben mindig hordozza a legismertebb ma­gyar költőnk érzelemvilágát, a büszkeséget, hogy abban a vá­rosban él, ahol egykor ő is élt. hollósiné zsuzsa könyvtáros­ként és szabadidő-szervező­ként dolgozik. Ő azt mondja: egy csodában van részük a he­lyieknek, amivel ha jól sáfár­kodnak, még híresebbé és láto- gatottabbá tehetik városukat. - Az itt élők mindennapjait át­szövi Petőfi, hiszen több iskola is a nevét viseli, a nevével fém­jelzett téren, a város szívében nap mint nap megfordulunk, műfordítóinak szobrai köszön­nek felénk. A mi szívünket Pe­tőfi nem csak évente egyszer tölti meg. De az tény, hogy a mindennapokba a jelenleginél jobban be lehet, és be is kell ül­tetni. Nevéhez még több ren­dezvényt kapcsolhatunk, gyer­mekeinket szócsővé tehetjük, ha megtaláljuk a jó módszert, melynek köszönhetően ők is Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza örömmel fordulnak a város hí­res szülöttje felé - mondja Zsu­zsa, akitől a város címzetes fő­jegyzőjének, DR. SZENTENDREI ISTVÁNNAK ad­tuk át a szót: - Tősgyökeres kis­kőrösiként természetes, hogy a mindennapjaink része Petőfi. Mi, helyiek, itt nem csak a szü­letésekor emlékezünk rá, nem csak szilveszteréjszaka beszé­lünk róla - mondja. - Beleszü- lettünk a világába. Arról nem beszélve, hogy tanulmányaink során is különösen hangsúlyoz­mai világban is érvényesnek ta­lálják. - Elfelejteni, nyilván ha akarnánk, se tudnánk Petőfit, de ilyenkor decemberben, ami­kor egyre többet beszélnek ró­la, és egyre több rendezvény szerveződik a neve köré, akkor nálunk is több szó esik róla - mondja Ildikó. - Valójában gyermekkorunk óta bennünk él, és büszkék vagyunk arra, hogy e szellemiség közvetlen közelében élhetünk - egészíti ki Ildikó mondatát férje, Attila, majd hozzáteszi: a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend példá­ul, melynek tagja, már a nevé­vel is erősen kötődik ehhez a kultuszhoz. Másrészt pedig Pe­tőfit öröm újra és újra „előven­ni”, hisz élet- és szabadságsze- retete mindig megérinti az ol­vasó szívét. Gondolataira nem­zetünk tagjainak ma is nagy szüksége van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom