Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-20 / 295. szám

INTERJÚ !ÍÍÉÉÉ New Yorkban is vevők ötleteire főbohém „A neves jazzmuzsikusok tudják, hogy létezünk, évente fesztiválozunk” Névjegy: Ittzés Tamás délután le­szállt a New York i repülő­járatról, este zenekarával átvehette a zenekarának ítélt idei Megyei Prima Dí­jat. Feszes tempót diktál, legutóbb Amerikát hódí­totta ötleteivel. Egy jubile­umi Armstrong-kiállítás az utazás hozadéka. Popovics Zsuzsanna Az idén 25 éves Bohém Ragtime Jazz Band születésnapi gálaest­je A Brooklyn-hídtól a Lánchí- dig címet viselte. Bő három hét­tel később a bánki Louis Armstrong Jazzfesztivál alapí­tóival tette meg az ellentétes irá­nyú utat a főbohém. Negyedszer járt a tengerentúlon, legelőször húsz éve. - Első alkalommal mindenre rácsodálkoztam: ar­ra, hogy minden nagyon nagy, és mindenütt minden van - me­séli Ittzés Tamás. - Hajnali fél négykor az utcasarkon keresz­tény, buddhista, indián hittérí­tőkbe botlik az ember, gyakorla­tilag nonstop zajlik az élet. New York tényleg sosem alszik, nem is szflndereg. Például teljesen természetes, hogy éjszakára le- zárnak-egy utcát, ésreggelre új aszfaltburkolatot kap. Hihetet­lenül jól működik a város, ez húsz éve még nem így volt. Ma tiszta, érezhetően biztonságo­sabb, gazdagabb polisz.- Leginkább miben különböz­nek tőlünk az amerikaiak?- Szembetűnően praktiku­sak. Egy centtel sem költenek többet a szükségesnél. Bizonyos helyek nagyon drágák, ugyan­akkor Manhattan központjában is kapható egy dollárért kávé, póló. Ez idehaza sem jellemző, pedig New York szívében bizto­san drágábbak a bérleti díjak. Ott nem cél a nagy haszonrés, kis profitból is életképesek a vállalkozások.- Mi volt a célja az egyhetes dzsessztanulmányútnak?- Az utat a Swing Jazz Kultú­ráért Alapítvány szervezte, melynek kuratóriumi elnöke vagyok. Részben Joe Murányi meglátogatása, a dzsesszklu­Magyar zenészektől tanul Amerika TENGERENTÚLI DZSESSZKON- cert nézőterén alig látni fia­talt. Magyarországon évtize­des hagyománya van, hogy a zenét kiviszik az iskolákba - legyen az komolyzene, népze­ne vagy dzsessz -, Ameriká­ban csak most kezdik ezt fel­fedezni. ötletben sosincs hiány. Ta­más kezdeményezésére világ­szerte összefognak a dzsessz- barátok, hogy az ENSZ ratifi­kálja a klasszikus jazz világ­napját. A céldátum augusztus 4-e, azaz Louis Armstrong születésnapja. Jövőre lesz a 110. évfordulója. Ittzés Tamás a Bohémokkal. Zenére, tréfára mindig kapható a csapat. Tamás Amerikában, Louis Armstrong puritán sírjánál bókban való villámgyors ta­pasztalatcsere volt a fő hozadék, de leginkább az Armstrong-ház- zal és annak vezetőivel történt kapcsolatfelvétel. Szerencsére úgy jöttünk el, hogy lesz folyta­tás.- Jegyet váltottak, és kérték az igazgatót?- Nem egészen. Joe bácsi hívta fel a direktort, akivel története­sen jó barátok, és ajánlott be. A ki­állítás pazar, nagy élmény volt. A házban minden eredeti: a beren­dezési tárgyak, a csillogó-villogó tükrös fürdőszoba, a korabeli konyha, még a feleség, Lucille ál­tal a hetvenes években vásárolt mikrohullámú sütő is. Az igazga­New York szimbóluma, a Szabadság-szobor L. Armstrong trom­bitája tóhelyettes meg­örökített bennün­ket Armstrong dol- gozószobájában, ami komoly kivált­ság, mivel egyéb­ként tilos fotózni. Abszolút pozitív volt a fogadtatás. Nekik is érdekük, hogy terjesszük az Armstrong- hagyaték hírét.- Mivé alakulhat az óceánon átnyúló együttműködés?- Sok tényezőn múlhat. Ami biztos: barátaink jövőre hoznak egy Armstrong-kiállítást Magyar- országra. Bánkra biztosan, eset­leg Kecskemétre is. Arra is van esély, hogy együtt létrehozunk egy magyar vonatkozásokat fel­vonultató tárlatanyagot. Magyar- országon vannak olyan fotók, do­kumentumok, amilyenek meg Amerikában nincsenek. Arm­strong 1965-ben fellépett a Nép­stadionban. Világrekord szüle­tett: dzsesszkoncertet nyolcvan- ezren még sosem hallgattak. Az idei bánki fesztiválon egy toló­székes, időst férfiról kiderült: ő készített riportot a világsztár trombitással a Magyar Rádiónak.- Mire jutott még idő?- Jártunk a legendás Birdland Jazzklubban, sétáltunk a Central Parkban. Kivonatoztunk a világ végére, a bronxi Woodlawn te­metőbe, ahol Duke Ellington, Miles Davis, Lionel Hampton és sok más híres dzsessznagyság sírja mellett a makói Pulitzer Jós­kaként induló Joseph Pulitzer nyughelyénél is jártunk. A Flushing temetőben kis keresgé­lés után megtaláltuk Louis Armstrong sírját is. Ugyanolyan egyszerű, mint a többi zenész­társáé.- Némi zenélés is belefért?- Igen, a Sofia’s Hotel Edison pincekávéházában meghallgat­tuk a Vince Giordano vezette Éj­jeli sólymok nevű big bandet. Amerika legjobb, húszas-har­mincas évekbeli tánczenéjét játsszák. Nekik van a világon a legnagyobb kottatáruk ilyen mű­vekből, és szinte mindig blattol- nak. Vince bemondja, hányas számú kottafüzet hányas dalát keressék ki, aztán egy-két-há’- négy... Invitálására a Sólymok közé ültem, és egy-egy számban velük hegedültem, zongoráz­tam. Ugyanott történt, hogy mi­19G7. szeptember 20-án szü­letett Budapesten Hatévesen kezdett hegedülni, nyolcéves kora óta zongorázik. A kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépisko­lában érettségizett, hegedű szakon. 1986-88 között a Zeneakadé­mia karvezetés szakos hallga­tója, 1993-ban ugyanott diplomá­zott, hegedű szakon. 1991-95 Közön a Kecskeméti Kamaraegyüttes tagja, kon­certmestere. 1996-99 között a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncert­mestere. 1985-ben alakította meg a Bo­hém Ragtime Jazz Bandet. 2003-BAN „Az ÓV jdZZ- együttese"-ként eMeRTon-díjas lett a Bohém-csapat. 2010-ben Megyei Prima Pri- missima Díjat nyert a banda. 2009-ben doktori címet kapott klasszikus hegedűsként. A kecskeméti Kodály Iskola ta­nára. 2008 óta a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanít hegedűtanárként. Nős. Felesége Pusker Éva, szintén hegedűs. Bohém-blogbejegyzés: „Többedszer vagyok New Yorkban, de mindig meg­döbbenek a Times Square forgatagán, hihetetlen mennyiségű (és minő­ségű!) reklámján.” kor megérkeztünk, alig foglal­tunk helyet, megszólított egy úriember: „Are you Tamas from Hungary?” Csak pislogtam, bár arcra ismerősnek tűnt. Kiderült: a Cell Block 7 bendzsósaként járt a Bohém Fesztiválon öt éve. New Yorkban vakációzott, első útja a Vince Giordano zenekar­hoz vezetett. Ott meg én voltam az első ember, akit meglátott...- Hogy van Joe bácsi, aki még játszott Armstronggal?- Betegsége miatt idén először nem volt a bánki Louis Arm­strong Jazzfesztiválon. Műtétek­re szorul, de mesélt, zenét muto­gatott, klarinétozott is nekünk. Húsz éve találkoztunk először. 1992-ben járt először Kecskemé­ten a Bohém Fesztiválon, sokáig éves rendszerességgel játszot­tunk együtt. Januárban lesz 83 éves.- Járt neki valami hungari- kum?- Bodzaszörpöt és tokaji aszút vittünk neki itthonról.- Került haza New York i vá­sárfia?- Nem vettem semmit, maga­mat hoztam.- Hol és hogyan tölti a kará­csonyt egy főbohém?- Brüsszelben, a feleségem­mel. Ugyanis ott tanul, szintén hegedül. Még egy éve maradt a posztgraduális képzésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom