Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-17 / 293. szám
14 A NAP TÉMÁJA PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 17., PÉNTEK természettudományos tantárgyak? Köszönöm szépen, nem szeretem! - ezt válaszolja ma Magyarországon a középiskolások többsége. Kémia, fizika, biológia: utolsó helyen kullog a kedvencek listáján. Látvány és kísérletek - ez lehet(ne) a megoldás! VAN MIRE RÁCSODÁLKOZNI! Repültek a parafa dugók, durrantak a lufik, elfagyott a koktélkeverő, szilánkjaira hullott egy szegfű, és az is kiderült, mitől ég a paraffingyertya. Előbbiek nem egy il legálisan működő boszorkánykonyhában, hanem Kecskeméten, a Bolyai- gimnázium Tehetségnapján történtek. A rendezvény célja a természettudományos tantárgyak népszerűsítése volt. Magyarvári Annamária már fizika vagy kémia szakos tanárnak menni. Riasztó számok: idén egyetlen kémia szakos hallgató végez majd nappalin az ELTE-n, és pontosan ugyanennyi fizikatanár diplomázik 2011-ben Szegeden. Szakemberek évek óta keresik a választ: hol romloU/romlik el a természettudományos tárgyak oktatása, mi az oka, hogy ennyire hidegen hagyja a diákokat ez a terület? A kérdést a Tehetségnapon mi is feltettük a neves előadóknak. Juhász Árpád geológus (aki a természeti katasztrófákról tartott előadást) a technikai eszközök térhódításában látja az egyik fő okot:- Az internet és a televízió előtt töltött órák hihetetlen módon elrabolták a fiatalokat a terLáng Emma adjunktus egyebek mellett a gyertyáról és a gyertyaláng tulajdonságairól beszélt. Nem volt meleg helyzet. A diákok érdeklődve figyelték. Olyan gyorsasággal gurultak szét a mínusz 157 fokos folyékony nitrogén labdacsai az előadóterem padlóján, hogy a székeken ülő hallgatóság tagjai alig győzték kapkodni a lábaikat. A nevetésből és izgalomból még fel sem ocsúdtak a diákok, máris egy újabb meglepő kísérlet következett, amelyből kiderült: hogyan robbant szét néhány darab lefagyasztott papírcetli egy közönséges nejlonzacskót. Sorolhatnám még a tucatnyi kísérletet, melyet dr. Molnár Miklós - kecskeméti születésű - egyetemi adjunktus (SZTE) előadásán végigélhettünk, de szerintem az előzőek alapján is elhiszik nekem: vastaps és ováció zárta a tanár úr másfél órás előadását, ami alatt egy pillanatra sem lehetett unatkozó diákot látni a teremben.- Ha ilyenek lennének a fizikaórák, tuti, hogy jóval népszerűbb lenne a tantárgy! - fogalmazott az egyik diák az előadás végén. Ezzel szemben tény, hogy az utóbbi években vészesen visszaesett hazánkban a természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) iránt a fiatalok érdeklődése. Az egyetemek, főiskolák tanári képzéseire nagyítóval halásszák a jelentkezőket. Szinte senki nem akar Önként jelentkezőkből nem volt hiány! Dr. Molnár Miklós bátran öntötte a diákok kezére a folyékony nitrogént. Mindenki épségben maradt... A világ előtt járnak a magyar részecskefizikusok a Reuters hírügynökség minden évben statisztikát készít arról, hogy a világ tudományos szakfolyóirataiban az egyes országok tudósai mennyi tanulmányt írnak, azokat hányszor használják hivatkozási alapnak, mennyit idéznek belőlük más tanulmányok. A magyar részecskefizikusoknak idén 194 tanulmányuk jelent meg, és ezekre összesen 7735- ször hivatkoztak a kollégák, ami majdnem 40-es átlagot jelent. A második helyen álló izraeliek 34-es, a harmadik hor- vátok 30-as átlagot tudtak felmutatni. FORRÁS: INDEX ányra, máshol szemléltetőeszköz-hiányra hivatkoztak, de szerintem ez gyakran csak kibúvó volt. Én sem használok extrém eszközöket az óráimon. Láthatták: teljesen hétköznapi tárgyakkal kiválóan lehet szemléltetni egy-egy fizikai folyamatot. Néhány cipősdoboz, üvegedény, gyümölcs, lufi, cigaretta, stb., és máris hihetetlenül izgalmassá tehető a fizikaóra. Ugyanez vonatkozik a tankönyvekre: látványosabb, érdekes könyvek kellenek. Bizony sok év munkája kell most már ahhoz, hogy a kedvelt tárgyak felsorolását firtató felméréseken ne az utolsó helyen kullogjon a fizika és a kémia. Nem ezt érdemlik ezek a tárgyak, és a gyerekek sem - fogalmazott Molnár Miklós. Juhász Árpád geológusnak is van véleménye mészettől, a természettudományoktól. Idejük és érdeklődésük egyaránt kevesebb van, mondjuk, az erdőjárás vagy a túrázás iránt. Közben viszont azt is tapasztalom az előadásaimon, hogy nagyon sok az okos és felkészült fiatal. Az űrkutatás, a csillagászat és a biológia sokukat érdekli. Számomra egyértelmű: az oktatási rendszernek, a pedagógusoknak kell változniuk ahhoz, hogy újra felkeltsük a gyerekek érdeklődését a természettudományos tárgyak iránt. Látvány kell, szenzáció, élmény! Anélkül ez nem megy - fogalmazott a geológus. Szomorúnak látja a hazai természettudományos oktatás helyzetét Láng Emma egyetemi adjunktus (ELTE) is:- Sajnos a legtöbb iskolában már a felső tagozatra unott vagy utált tárgy lesz a diákok számára a kémia, fizika, matematika. Az egyik ok, hogy hatalmas a tananyag mennyisége, viszont kevés az óraszám, így a kémia- és fiziRaórák rohanásból, pusztán az elmélet átadásából állnak. Kísérletekre ritkán jut ideje és energiája egy kémiatanárnak. Egy-egy látványos órához komoly előkészület és felkészülés kell - erre azonban nincs idő. A rohanás miatt éppen a lényeg vész el: a rácsodálkoZás lehetősége. Kísérletek nélkül viszont nehéz élményt, látványt adni. Megoldás lehetne a tananyag ésszerűsítése, az óraszám növelése, illetve az, hogy az iskolákban legyen lehetőség laboránsok, technikusok alkalmazására. Ők tudnák segíteni a tanárokat abban, hogy előkészítik a kísérletekhez szükséges eszközöket, alapanyagokat. Mindez a fásultság és az érdektelenség szerdán nem volt tapasztalható a jelen lévő gimi- sek körében. A kísérleteknél a szemek csillogtak, a hátsó sorokban ülők felálltak, hogy jobban lássák a végeredményt.- Nem magyar sajátosság, hogy kevésbé hozza lázba a fiatalokat a természettudomány. A világon szinte mindenhol megcsappant az érdeklődés ezen tárgyak és területek iránt - magyarázta lapunk munkatársának dr. Molnár Miklós. - Sajnos nálunk is úgynevezett táblafizika folyt hosszú éveken át, vagyis elmaradtak az élményszerű órák, a kísérletek. Van, ahol emberhiKicsi robot nagy tudással... Élményből bőven kijutott szerdán a bolyaisoknak. Akik nem a fizika és kémia előadást választották, azok egy másik teremben robotokkal és robotprogramozással ismerkedhettek. Kérdés és vállalkozó kedvű kísérleti alany is akadt minden előadáson. Vagyis a bolyais Tehetségnap igenis bebizonyította: lehet érdekes a fizika, és látványos a kémia! Persze sok múlik az előadón... Megkérdeztük a diákokat KARÁDI LUCA, 9/c:- Szeretem a logikus dolgokat, és talán éppen ezért a kémiát kedvelem leginkább a természettudományos tárgyak közül, és ott is a kísérleteket. Szerintem is érdemes lenne színesíteni az oktatást különböző élményelemekkel, akkor több diákot vonzanának ezek a tárgyak. SZÖLGYÉN ÁKOS, 12/b:- Diáktársaim 80-90 százaléka valóban nem szereti ezeket a tanórákat, unalmasnak, száraznak találják a témát. Szerintem a tanár személyisége ezeknél a tantárgyaknál is meghatározó, de az is fontos lenne, hogy minél több kísérlet, látványos bemutató legyen ezeken az órákon. BEKŐ LÁSZLÓ 11/a- Sokkal több ilyen alkalom kellene, mint a mai, és akkor bizonyosan népszerűbbek lennének ezek a tárgyak. A mai nap a bizonyíték arra, hogy lehet sokkal érdekesebben is tanítani a fizikát és a kémiát, mint ahogyan azt általában a középiskolákban és az általános iskolákban teszik. DANKA BIANKA, 10/b:- A biológiát én kifejezetten szeretem, a kémiánál és a fizikánál a gyakorlati részt tartom tgalmasnak. Az órákon valóban túl sok az elmélet, kevés idő marad a kísérletekre. Kár, mert ezektől válhatna valóban érdekessé a tananyag.
