Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-29 / 277. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. NOVEMBER 29., HÉTFŐ RIPORT 5 nyári virág A kislány hat éve küzd a szörnyű kórral, életörömével hálálja meg a segítséget és a törődést ff APRÓ TESTBE ZART ÓRIÁSI ERŐ A haja már kezd nőni, de apró testét még csövek csúfítják. A teljes gyógyulástól fényévek választják el, de Nyári Virág szörnyű betegsége poklában sem engedi el a reményt. Példát mutat akaratával, jókedvével és a belőle szüntelen áradó életigenléssel. Még nincs kilencéves. Zsámbóki Dóra A kislány nem válogatós, ahogy mondja, neki minden a kedvenc étele. Hónapok óta nincs étvágya és folyamatosan fáj a szája, de újra és újra megpróbál lenyelni néhány falatot. Valahol Kecskemét és Kerekegyháza között, a tanyavilágban mosolygós kislány szalad elém, felugrik a takaros tanyát védő kerítés nagykapujára, úgy integet. Beenged. - Apa még az autót szereli - mondja - mindig van valami baja. - Mármint a nyugdíjas Golfunknak, nem apának - teszi hozzá nevetve. Hogy ne téb- láboljunk a felnyitott motorháztető mellett körbevezet az udvaron.- Ezek itt a kecskéim - lép a drótkerítés mellé. Miközben so- g rolja a neveket bedugja kis kezét f a hálón. A jószágokat simogatja, | majd gondol egyet, elszalad, és | egy fél vödör kukoricával tér 2 vissza. - A kukorica a kedvencük és képzeld, a kutyáim is nagyon szeretik a kukoricát - mondja és már eteti is a kecskéket a markából majd szalad a kutyákat dögönyözni. Simogathatod már őket? - teszem fel aggódva a kérdést. - Már elmúltam kétszáz napos, most már hozzájuk érhetek. Óvoda helyett kórtermek várták Nyári Virág Dorina 9 éves lesz december 7-én. Hároméves volt, amikor az orvosok neuro- bastoma négyes stádium ú, gyermekkori daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála. Azóta - egy rövid, tünetmentes időszak emlékével - él a halál árnyékában.- A négyes stádium azt jelenti, hogy mire felfedezték nála a betegséget már áttéteket képzett a daganat. Először a veséjének egy részét távolították el, majd saját donoros csontvelő-transzplantáción esett át - veszi át a szót Virág édesapja, Nyári József, aki még mindig az autót bütyköli. Virágot az óvoda helyett kórtermek és kezelések sora várta: kemoterápia, daganateltávolító műtét, sugárkezelés és csontvelő transzplantáció. Ennek ellenére sem sikerült meggyógyítani. Kimerítették az összes hazánkban ismert kezelési formát, így József úgy döntött, hogy Bécsben, a Szent Anna Klinikán kezelteti tovább gyermekét.- Tehetetlennek éreztük magunkat, de nem adhattuk fel a harcot, hiszen a legdrágább kincsünkről volt szó. Talán Virág már régen nem élne, ha nem vittük volna Ausztriába - mondja. Hónapokon át tartó kegyetlen harc után sikerült a csoda: a kislány három évig tünetmentes volt. Derékig érő hajat növesztett és átélhette azt a gondtalan életet, mely a legtöbb gyermeknek osztályrészül jut. A családot lenullázta anyagilag Virág betegsége és a bécsi kezelések sora. Mivel a kislány imádja az állatokat, teljesen hitelből ugyan, de megvették a kis tanyát, amit az évek során apránként elkezdtek rendbe tenni. Az udvarból kisebb állatfarm lett, a szülők megpróbálták visz- szaadni a kislány gyermekkorát. Egy beteg gyermek álma: kiscica és póniló- Másfél éve egy kontrollvizsgá- laton derült ki, hogy a betegsége kiújult. Kezdődött előröl minden. Úgy alakult, hogy én maradtam itthon vele, mert az első betegségénél is inkább engem tűrt meg maga mellett. Néha borzasztó tud ám lenni a kisasz- szony - kacsint mosolyogva kislányára József, majd ismét konyákig elmerül a motortérben.- Gyere, addig megkeressük a páváimat - húz el Virág a lassan veterán korú autó mellől. Megkérdezem, hogy mi az, ami a legjobban hiányzik neki. - Egy cica - vágja rá gondolkodás nélkül. Egy fekete kiscicát szeretnék legjobban, meg egy pó- nit. Szivárványnak nevezném - mondja réveteg tekintettel. Virág tisztában van a betegségével, pontosan tudja, hogy mikor mi történik vele. Tudja, hogy miért fáj, tudja, hogy miért vérzik, tudja, hogy nap mint nap küzdenie kell az életben maradásért. Kis orrából cső áll ki, ott kapja minden nap a „szondás pacalt”. Haja már kezd nőni. Tiszta, zöld gyerekszemeiben száz év bölcsessége csillog. Korlátok közt pengeélen az élet Kezd sötétedni, be kell menni, lassan vacsoraidő van. - Jaj, most megint be leszek zárva reggelig, meg jön a „libatömés” is - komorodik el egy pillanatra. - Megmutatom a szobámat, meg a cipőmet, amit az egyik szerelmemtől kaptam - mondja újra nevetve. Egyiktől - kérdezem - hát hány szerelmed van neked?- Legalább három - húzza huncutul össze a szemét. Bent Virág édesanyja, Hajnalka már készíti elő a vacsorát. Zacskóban fehér lé, tápszer. Ez biztosítja Virágnak a napi ezer kalóriát.- Nincs étvágyam, ennek az ősök nem nagyon örülnek, mert erősödnöm, híznom kellene. Ez az antisejt-terápia, meg a vírusölő teljesen kikészít, ráadásul a morfiummal is le kell most már állnom - mondja vigyorogva, olyan szenvtelen tekintettel, mintha éppen arról beszélne, hogy a gyurmakés felsértette a bőrét így bibis lett a keze...- Aki ebben nincs benne talán el sem tudja képzelni, hogy min megyünk keresztül, főleg persze Virág - veszi át a szót József. - Amikor pár hónapja megvolt az idegen donoros transzplantáció, majd az azt követő hercehurca, kezelések sora, amit már felidézni is nehéz lenne a poklok poklát élte meg. Most az én csontvelőmet ültették be, és egy pillanatig nem volt biztos, hogy sikerül a beavatkozás. József a nap 24 órájában a kislányával van, aki most van túl a második adag antisejt-terápián. Még négy előtte van, a kezelésekre havonta egy hétre Bécsbe kell utazniuk, és emellett hetente egy napot is az osztrák fővárosban töltenek a kontrollvizs- gálatok miatt.- Anyagilag persze teljesen a padlón vagyunk megint. Van néhány segítőnk, akiknek soha nem fogom tudni megfelelően megköszönni az önzetlenségüket, de sajnos ezek a pénzek időről időre elfogynak. Többen kérdezték már, hogy miért nem hagyom elmenni a lányom, ha nincs pénzem a gyógyíttatására, és folyton mások segítségére szorulok - mondja József tehetetlen dühtől csillogó szemekkel. Kérdőn nézek rá.- Kegyetlen, ugye? Virág ellátását a magyar társadalombiztosítás fedezi, de egy bécsi „látogatás” szállással, élelemmel, utazással, tolmáccsal együtt így is 100-150 ezer forintba kerül. És még a speciális étrend, a gyógyszerek, a rengeteg járulékos költség - sorolja a családot megviselő anyagi terheket József, majd hozzáteszi: lassan csak a csodában bíznak. Anya elköltözött, de segít amikor tud- Tedd le apa azt az ollót, még megvágod magad - hasítja ketté a pillanatokra beálló csöndet Virág hangja. József komor ábrázata felderül. - Látod, így vigyázunk mi nyári virág dorina 9 éves lesz december 7-én. Virág tisztábmwan a betegségével, pontosan tudja, ttogy mikor nŰ történik vele. Tudja, hogy miért fáj, tudja, hogy miért vérzik, tudja, hogy nap mint nap küzdenie kell az életben maradásért. Kis orrából cső áll ki, ott kapja minden nap a „szondás pacalt”. Tiszta, zöld gyerekszemeiben száz év bölcsessége csillog. Virág imádja az állatokat. Van három kutyája, három kecskéje, két báránya, három libája és három pávája, de nagyon vágyik egy kiscicára és egy pónira AKI NYOMON SZERETNÉ KÖVETNI a Nyári család viszontagságos életét megteheti Virág és József közös blogján: www. nyari-virag.freeblog. hu Aki lehetőségeihez mérten segíteni szeretné Virág gyógyulását hívja a 30/449-58-80- as telefonszámot, vagy írjon a zsam böki. dora@petofinepe. h u email címre. Aki pedig anyagilag támogatná Virágot és családját, az kapcsolatfelvétel nélkül is megteheti. Nyári Virág Dorina OTP Bankban vezetett számlaszáma: 1177332200324993 egymásra. Ketten maradtunk. Hajni néhány hónapja elköltözött de amikor tud jön és segít. Ez a bezárt, folyamatosan pengeélen táncoló élet szétcincálja az idegeket. József nem akar panaszkodni, de én leragadtam a pénz kérdésnél. Miből fedezik mégis a kislány felépülését?- Sokszor már én sem tudom. Amit Hajni fizetéséből ide jut és az államtól kapott támogatás pont arra elég, hogy a ház durván megemelkedett törlesztőrészletét fizetni tudjuk. A rezsinkről már ne is beszéljünk. Olyan villanyszámlánk van, amit már képtelenek vagyunk fizetni. Most várom, hogy védett fogyasztók legyünk, addig be sem merem diktálni az óra állását, nehogy kikapcsolják az áramot - mondja József. Ez a gyerek élni akar Virág tőlünk pár méterre az asztalánál ül, valamit rajzol éppen, közben a mellé állított inftíziós állványról folyik belé a tápszer. Nézem a csöveket, észreveszi. - A szívemnél is van egy cső, megnézed? - kérdezi. A választ meg se várva már húzza is fel a pólóját. Érzel valamit, fáj ez neked? - kérdezem. - Nem fáj - mondja, és nem tud eltűnni a mosoly a szája szegletéből.- Meg akar gyógyulni. Sokszor én sem értem, de... Ő ad erőt, ő a beteg, mégis tőle jön az erő. Kis energiabomba - mondja az apja, miközben párás tekintettel a kisszéken kucorgó kislányt nézi. Volt, hogy feladtad? - kérdezem Józsefet, aki teljes őszinteséggel válaszol: - Volt, hogy álltam Bécsben a klinika előtt, és vártam, hogy jöjjön egy kamion. Aztán káromkodtam egy dörgedelmeset és abbahagytam az önsajnálatot. Egy a lényeg, hogy Virág meggyógyuljon. Ez a gyerek élni akar. *
