Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-09 / 260. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. NOVEMBER 9., KEDD KULTÚRA 5 RKÜHHM A Kecskemét Táncegyüttes mesterhármasa a minősítőn Az elégedett olvasó a legjobb reklám bán mór A kecskeméti regényíró Hunyadi-sorozata az eladási toplisták élén November 7-én Budapesten, a Hagyományok Házában tartot­ták a magyar néptáncmozgalom legrangosabb, országos szakmai megmérettetését, a Minősítő Fesztivált. A Kecskeméti Kultu­rális Központ fenntartásában működő, idén Kodály Zoltán-díj- jal is kitüntetett Kecskemét Táncegyüttes a Visszatekintés - Tisztelet Kodálynak című egész estés táncszínházi műsorából mutatott be összeállítást. A Dió­szegi László elnökletével műkö­dő, neves néptáncos szakembe­rekből álló zsűri kiváló minősí­téssel értékelte a hírős városi együttest. Az 1996-ban beveze­tett új minősítési rendszerben az ötödik kiváló minősítését szerez­te meg. A Lukács László és Lu- kácsné Haránt Eszter művésze­ti vezetők irányításával dolgozó néptáncműhely idén egymás után harmadszorra minősült ki­válóan, ezért megkapta a Mar­tin György-plakettet is. ■ Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter Szoboszlay Eszter novemberben a hónap művésze A grafikáival és rajzfilmjeivel is­mertté vált Szoboszlay Eszter a hónap művésze a Kecskeméti Kulturális Központban. Alkotá­saiból az 5. emeleti panoráma­társalgóban látható kiállítás. ■ Egy héttel a megjelenése után az Alexandra Kiadó történelmiregény-listáján 1., összesített sikerlistájá­nak 6. helyére ugrott Bán János - írói nevén Bán Mór - Hunyadi-sorozatá­nak új kötete. A kecske­méti író Hunyadi - A Ha­dak Villáma című műve olyan szerzők regényeivel szerepel együtt a top 10- es listán, mint Agatha Christie, Ken Follet, Vá­mos Miklós és Spiró György. Ökrös Csaba- Meglepte az új kötet sikere? Vagy számított rá, hogy a ne­gyedik rész megjelenését ilyen jelentős olvasótábor vár­ja? - kérdeztük Bán Jánostól.- Meglepett, persze, hiszen ahogy az első három kötet, úgy a negyedik is csendben, reklá­mok nélkül jelent meg. Úgy tű­nik, hogy a Hunyadi-könyvek­nek az olvasók a legfőbb marke­tingesei. Sókan azért olvasták el, mert barátaik, ismerőseik ajánlották nekik. Ennél pedig nincs jobb reklám. Az olvasók lelkesedésének köszönhető, hogy híre ment a sorozatnak, és a korábbi köteteket félévente, évente újra kell nyomni. \ - A Hadak Villáma 1438 nyarától 1440 V végéig követi nyo­mon Hunyadi életét. Ilyen léptékben haladva mekkora lesz a teljes regény­folyam?- A teljes sorozat nyolc kötet­ből áll. Most járunk a történet közepén, azokban a meghatáro­zó években, amikor kiderül, ho­gyan lesz az „egyszerű” katoná­ból az ország sorsáért felelőssé­get vállaló kormányzó.- A naturális csatajelenetek és az erotikus jelenetek a ne­gyedik kötetben is fontos sze­repet játszanak. Nem enged azoknak a kritikáknak, ame­lyek kifogásolják ezeket?- Az volt a célom, hogy a so­rozat hűen tükrözze a valódi kö­zépkori életet. A nyolc kötet szándékaim szerint olyan tablót fest a középkori Magyarország­Az ötödik kötet várhatóan a jövő év első felében jelenik meg ról, amilyent leginkább Robert Merle Francia históriájához tud­nék hasonlítani. Egyszerre tör­ténelmi kalandregény, életrajzi sorozat és családregény, mely valós történelmi eseményekre és személyiségekre alapozva be­mutatja a béke és a háború min­dennapjait, az emberek élet­módját, szokásait. Azt szeret­ném, ha az olvasó úgy érezhet- né, maga is részese az esemé­nyeknek. Mintha maga is ott lenne Visegrádon, a palota fo­lyosóján, amikor elosonnak mel­lette a koronatolvajok, mintha ott lenne a csatamezők véres forgatagában vagy a királyi ud­varok báltermeiben. Fontos, hogy a történelem lapjairól is­mert figurák az olvasó szemé­lyes ismerőseivé váljanak. Ha a közönség érdeklődése kitart, a Mátyás korát feldolgozó kötetek­kel a teljes magyar középkort bemutató, epikus regényfolyam­má egészülhet ki a sorozat.- A korábbi kötetek egyik ta­nulsága, hogy a magyar tör­ténelem eseményei időnként a legmerészebb írói fantáziát is túlszárnyalják. A Hadak Villámában vannak olyan történetek, melyekre kutatá­sai során bukkant, és önt is meglepték, hogy valós ese­ményekről van szó?- Millió apró részletre buk­kanok, amit elképesztően érde­kesnek találok. A korona elrab­lásának története például le­nyűgözött: szerencsére a tolva­jok egyike, Kottannerné, a ki­rálynő komornája megírta visz- szaemlékezéseit. A maga ne­mében krimiszerűen feszült je­lenetek beépültek a negyedik kötetbe. Igaz, az biztosan soka­kat meglep majd, hogy a re­gény szerint ki volt a korona valódi tolvaja, akit Kottannerné sem mert megnevezni. Ismét felbukkan a Drakulaként is­mert Vlad Dracul, akit román 1 'V ;• . ' " Történelmi ka­landregény, élet­rajzi sorozat és családregény egy­szerre. NÉVJEGY bán JÁNOS 1968. december 2- án született Kecskeméten. Diplomáit Kecskeméten és Szombathelyen szerezte. 1989- től a Kecskeméti Lapok, majd 1991-től a Petőfi Népe újság­írója. Utóbbi lapnál szerkesz­tő, majd főszerkeszt&helyet- tes. 2005-től a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Új Néplap fő- szerkesztője, 2010-től kiadóve­zetője is. 2000 óta publikál regényeket, novellákat, képre­gény- és filmforgatókönyveket. Ötször nyerte el a Zsoldos Pé- ter-díjat. történészek előszeretettel állí­tanak be keresztény hősként. A Hunyadi negyedik kötetében a valóságnak megfelelően, a tö­rökök oldalán, a keresztények ellen harcoló alakként jelenik meg.- Filmszerűen részletes leírá­sokat olvashatunk a fonto­sabb események helyszínei­ről. Mennyi ebből az írói fan­tázia?- Ritkán van rá szükség, mert a valóság elég fantaszti­kus önmagában. A helyszínek egy részének, Visegrádnak, Bu­dának a megírásához sok kora­beli leírást használtam. Az al- dunai várrendszer esetében oyan szakértők is segítettek, akik évtizedek óta foglalkoz­nak többek között Nándorfe­hérvár vagy Visegrád részletes feltérképezésével. Magyar és szerb szakemberek számítógé­pes technikával rekonstruálták ezeket a helyszíneket.- A kiemelt filmtervek között két Hunyadi-forgatókönyvről is hallani lehetett az utóbbi időben. Van kapcsolat a forga­tókönyvek az ön regénysoro­zata között?- Az egyik Hunyadi-forgató­könyv a regényciklusom alap­ján készült, sőt ennek társ­szerzője is vagyok. A történel­mi kalandfilm drága műfaj, reálisan végiggondolva kicsi az esély arra, hogy sikerül külföldi és hazai tőkéből ösz- szegyűjteni a megvalósításá­hoz szükséges pénzt. Pedig meggyőződésem, hogy nagy szükség lenne rá. Délidőben kínál kultúrát a Múzeumi á la carte „Különös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé” Báránybőrbe bújt Biblia latina érseki litera-túra Ritkaságok a 150 ezres gyűjteményből Kedden folytatódik a Múzeumok Őszi Fesztiválja, melynek fő kecskeméti helyszíne a Szóraka- ténusz Játékmúzeum. A Múzeu­mi á la carte délidőben kínál kul­turális programokat. Kedden és csütörtökön 11.30-tól a Hosszú Utcai Óvoda nagycsoportosai kö­szöntik a vendégeket, majd tár­latvezetés és kézműves-foglalko­zás lesz. A szerdai tárlatvezetés előtt, 11.30-tól a Kodály Iskola növendékei adnak rövid hang­versenyt. A Művészetek találko­zása című program ahhoz az idő­szaki kiállításához kapcsolódik, amely az érchegységi, mexikói, japán, orosz, indonéz, tádzsik, lengyel, román, szlovák, cseh, indiai játékok mellett a megyé­ben élő nemzetiségek játékkul­túráját is bemutatja. Szombaton a világjáró Mira- culum Gyermekkórus lesz a já­tékmúzeum vendége. Ezen a na­pon fél 4-kor Aprók tánca zárja a programot. A vasárnap a törté­neimé: a várakat, csatákat hozza közelebb a Száll a rege várról várra... program. A foglalkozá­son néhány felvidéki vár történe­tét is meghallgathatják a részt­vevők Jánosy Zsófia és Tóth Hor- gosi Miklós előadásában. A kéz­műves-foglalkozás témája a vár­építés, Homoki Zsolt művész-ta­nár pedig régi hangszereket mu­tat be. November 13-án és 14-én az állandó és időszaki kiállítá­sok díjtalanul látogathatók. ■ Kecskemét és környékének 7-12. osztályos diákjai vesznek részt azon a nagyszabású felol­vasóversenyen, melynek a Kecskeméti Ifjúsági Otthon ad helyet november 15-én. A szöve­geket a Katona Józsefről vagy a Bánk bánról írt tanulmányok köréből választhatták az indu­lók, akár Katona kortársainak tollából, akár napjaink iroda­lomtörténészeitől származó szövegről legyen is szó. A maxi­mum 4 perces részeket két kor­csoportban olvashatják fel a versenyzők. A 14 órakor kezdő­dő felolvasás mottóját Arany Já­nostól vették a szervezők: „Kü­lönös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé...” ■ A Kalocsai Érseki Könyvtár legré­gebbi kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hisz a gyűjtemény félt­ve őrzött kincsei, de a jövő évi könyvtörténeti kiállításon több rit­ka kéziratot is megcsodálhatunk. A türelem és a szorgalom remek­műve a gyűjtemény egyik 13. szá­zadi pergamenkódexe, a Biblia la­tina. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjaira a tel­jes ó- és újszövetségi szentírást másolták le 1 milliméter nagysá­gú betűkkel. A 13. század előtt kevés teljes Biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriáskönyv lett, amit csak olvasóállványon lehetett ol­A szöveg vékony pergamenre került vasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, leg­gyakrabban az evangé­liumokat. A 13. sz. ele- én a párizsi egyetem igé­éi teremtették meg a hordozható zsebbibliát. Ebben a könyvtípusban a teljes szöveg egyetlen kötetben elfért. A szö­veg vékony pergamen­re került, írása igen ap- 'ó betűs és a díszítés is !gy-két alakos. A kalocsai éldány e típusnak igen ép emléke. A kéziratot llonitz László kalocsai érsek vásárolta 1787 előtt. ■ szbz

Next

/
Oldalképek
Tartalom