Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-29 / 252. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. OKTÓBER 29., PÉNTEK II GAZDASÁGI ABLAK Szülői értekezlet, üzemlátogatások baja Pályaorientációs kon­zultációt tartott a közel­múltban a kamara az ér­deklődő általános iskolák számára. A BKMK1K mun­katársai szülői értekezlete­ket, üzemlátogatásokat szerveznek a szülők és a tanulók számára, hogy könnyebben tudják eldön­teni a fiatalok, hol is tanul­janak tovább. Újrahasznosítják az autógumikat harta A Hungarojet Kft. a közelmúltban adta át új üzemét Hartán. A beruhá­zással olyan környezetba­rát technológiát indítottak útjára, mely a világon egyedülálló eljárással hasz­nosítja újra a gumiabron­csokat. Magasnyomású víz segítségével - zárt rend­szerben - porrá alakítják a gépjárművek által már használhatatlanná vált gu­miabroncsokat. A keletkező gumipor és acélhuzalok új­rahasznosításra kerülnek a feldolgozóágazatban. A cég 18 embert foglalkoztat, de a jövőben az alkalmazotti lét­számot is növelni kívánják. Tárlaton mutatkozik be az középiskola Kalocsa A Kossuth Zsu­zsanna Humán és Kereske­delmi Szakközépiskola, Szakiskola a pályaválasztá­si .időszakra figyelemmel, szakmai kiállítás keretében mutatja be intézményét. A tárlat a művelődési köz­pont nagytermében látható naponta 10- tői 17 óráig. A forgalom egy százaléka támogatás kiskörös Az országos háló­zattal rendelkező HUF-BAU csoport egyik tagjaként az Akker-Plus Kft. is csatlako­zott a vörösiszap-károsul- tak megsegítésére indított akcióhoz: a következő más­fél hónap teljes kiskereske­delmi forgalmának egy szá­zalékát az érintett települé­sek újjáépítésére ajánlják fel. További hírek a BA0N.hu hírportálon Fejlesztés a siker alapja szabó Antal Az aranyMromszög formálta a vállalkozói szemléletét Szabó Antal ügyvezető igazgató, és Krunity Veszna kereskedelmi és marketing igazgató, a Magyar Nagydíj átadása után a Parlamentben Menedzseri válaszok, a válság kihívásaira témakör­ben, új sorozatot indít a kamara a Gazdasági Ablak rovataként. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ismert cégvezetők, milyen módszerek, intézkedések beveze­tésével, foganatosításával vették sikeresen az elmúlt két év kihívásait. Első interjúnkban Szabó Antalt, a bócsai Poli-Farbe Vegyipari Kft. tulajdonosát, ügyve­zető igazgatóját kérdeztük. Barta Zsolt- Az építőiparban 25 százalé­kos volt a visszaesés tavaly. Önöket is megrázta a válság?- Nem. A cégünk tavaly 21 százalékos árbevétel-rtövekedést ért el, igaz az idén ez 4 százalék­ra csökken - mondja Szabó An­tal ügyvezető igazgató.- Nem voltak rossz éjszakái 2008 őszén?- De igen, 2009 januárjában, amikor az államcsőd közelinek tűnt. Nálunk a termékek import- hányada 40 százalékos. Ha a fo­rint elveszítette volna az értékét, akkor egy olyan cég, mint a mi­énk is elveszíthette volna a likvi­ditását, csőd közeli helyzetbe ke­rülhetett volna.- Volt-e B terv?- Gondolkodtunk, hogy átköl­tözünk, Kassára, Gálán tára, eset­leg Lendvára, ahol az euróöve- zetben megőrizhetjük a céget.- Az államcsődöt elkerültük, a kitelepülés elmaradt, már csak a krízisre kellet jó vá­laszt fogalmazni? Sikerült?- Igen, nagyapám filozófiáját követtem, aki azt mondta min­dig: fiam, te akkor ültess alma­fát, amikor a szomszéd kivágta.- Ültetett?- Képletesen szólva igen. Nem elbocsátottuk a dolgozókat mint máshol, hanem tíz százalékkal növeltük a létszámot. Ma 200-an dolgozunk a cégnél. Az elmúlt két évben nagyon sokat költöt­tünk fejlesztésekre, részben ez a sikerünk alapja. Sajnos idehaza a cégek többsége nem folytat sem kutatásokat, sem fejleszté­seket. Talán a cégek 5-6 százalé­ka adaptálja a külföldi kutatások eredményeit a helyi igények alapján, s így fejlesztenek. A Poli-Farbe erre vállalkozik. Ta­valy is kaptunk egy Magyar Nagydíjat a Poli-Farbe Cellkolor Aqua vizes bázisú termékre, il­letve idén a Poli-Farbe Platinum Kid is ugyanebben az elisme­résben részesült. Az innováció­tól nem lehet sajnálni a tőkét. Széchenyinek van egy csodála­tos mondása: a történelem köve­ket gurít elénk, csak rajtunk mú­lik, hogy ezekből lépcsőket épí­tünk-e?- Önök képesek építkezni. De képesek-e az ütemet folytatni?- Szűk a hazai piac, a cég el­érte a terjeszkedési maximumát. A nemzetközi piacon viszont nagyságrenddel nagyobb cégek­be ütközünk.- Erre a kihívásra, hogy vála­szol Szabó Antal?- Jelen vagyunk Erdély északi részén, illetve Szlovákiában. Az exportunk 50 százalékkal nőtt, de a bevételünknek ez csak 8 százalékát jelenti. Az optimális a 20 százalék lenne. Jelentős az írországi exportunk is. Bár 3 ezer kilométerre szállítunk, de a kin­ti termékek árai jelentősen ma­gasabbak, mint a mieink. Az ára­inkba belefér a szállítás, és a ve­vőknek, kereskedőknek így is je­lentős árelőnyt tudunk kínálni.- Az iskolákban rengeteg is­meretet szedhet össze egy me­nedzser, de a vállalkozói men­talitás, nem tananyag. Ön ki­től örökölte?- Azt a mentalitást, ami egy vállalat irányításához kell, itt az aranyháromszögnek nevezett térség falujában sajátítottam el közel negyedévszázada. Itt egy sajátos vállalkozói kultúra ala­kult ki, melyet a szocializmus­ban békén hagytak. Ez mobili­zált bennem olyan erőforráso­kat, amely segített megtalálni a jó megoldásokat - mondta végül Szabó Antal, a Poli-Farbe Kft. ügyvezető igazgatója. A jó sütemény után egy újabbat szívesen fogyaszt a vásárié- A kamarával hosszú évek óta kapcsolatban állunk. Eljárunk az előadásokra, ahol adózási s egyéb információkra tehetünk szert. A szervezet segítségével mindig fogadunk tanulókat, akik a szakma csínját-bínját nálunk sajátítják el. Most úgy döntött a családunk, hogy a cégünk belép a kamarába, nyilatkozta lapunk­nak Agatits Kornél, a bajai Süte­ményház Kft. egyik tulajdonosa. Nem kizárt, hogy pályázat meg­írásában is kérik majd a BKMKIK munkatársainak a se­gítségét. A családi cég cukrászati részét Agaüts úr szülei, Agatits István, és felesége Agatits Istvánná vég­zik, akik szintén tulajdonosai a vállalkozásnak. A kft. 17 éve ala­kult, ma a család mellett öt dolgo­zó és négy tanuló segít be a mun­kába. Mintegy hatvan boltba, il­letve cukrászdába szállítanak a megye déli felében. A cég 39 féle süteményt, és há­romféle krémest készít. Bár a vál­ság miatt ma jóval kevesebb az édesszájúak pénze, mint akár két éve, a fogyasztás szerencsére nem esett vissza. Agatits Kornél azt mondja, hogy az emberek a hasukon csak ritkán spórolnak. Mindig keresik a legújabb termé­keket. A cukrász kollektíva kísér­letezi ki az újabb és újabb sütiket. A legfőbb kóstolók az üzem­ben dolgozók, akiknek a vélemé­nyére ad a cégvezetés. A nagy­szülők meghallgatják a két és fél éves kislány unoka véleményét is, aki leginkább a zselés tetejű sütiket kéri a cukrászatból. Hogy milyen az igazán jó termék? Agatits úr szerint nem túl édes, szép küllemű, ami után a kósto­ló egy újabbat szívesen elfo­gyasztana. Az ő kedvence a házi krémes, melynek így ősszel már itt a szezonja, ennek a kereslete egyre növekszik. Ami gondot je­lent: az árakat nehéz szinten tar­tani. A szállítás, a nyersanyag, az elektromos áram, a fűtés ára fo­lyamatosan növekedik. Ennek el­lensúlyozására kell kitalálni költ­ségcsökkentő intézkedéseket, mert a konkurencia jelentős a térségben. A verseny azonban jó, teszi hozzá Agatits Kornél, mert ez egyfajta tükröt jelent szá­munkra. A visszajelzések segít­ségével mindig tudják, jó úton halad-e a vállalkozásuk? Hol van­nak a gyenge pontok, hol kell erősíteniük? ■ A gazdaság fejlesztésével nőheti ki az ország az adósságát Kalocsa Több tucat üzletember látogatta a kamara által szervezett Vállalkozók Akadémiáját Csak a gazdaság beindításával lehet kinőni a hatalmas adóssá­got, mely közelít a 22 ezer milli­árd forinthoz. A következő évek­ben az IMF-től kölcsönvett több ezer milliárd forintnyi hitelünk jár le. Ezt valamiből fedezni kell, ezért szükséges talpra állítani a magyar gazdaságot. Ezt Lator- czai János parlamenti alelnök, a rendszerváltó első két kormány minisztere mondta Kalocsán. Októberben fejeződött be a vá­rosházán rendezett, Vállalkozók Akadémiája előadás-sorozat, melyet a kamara helyi irodájá­nak a vezetője, Péjó Zoltán szer­vezett. Az öt program során, több tucat üzletember szakított arra időt, hogy a napi eligazodás ér­dekében oly fontos információk­hoz hozzá jusson. Latorczai Já­nos arra is kitért, hogy a bank­adó nem ördögtől való. Nyugat- Európában egyre több ország­ban vezetik be a magyar mintát követve. A bejelentéskor sokan megijedtek, hogy ez a külföldi pénzintézetek távozásával jár. Azok azonban nem készülnek erre, már csak azért sem, mert a magyarországi nyereségeik az anyabankok nyereségeinek a két-háromszorosát is elérte a vál­ság előtt. Sőt, volt olyan pénzin­tézet, mely tavaly több mint 30 százalékos eredményt ért el. A körbetartozással kapcsolatban megjegyezte: a korábbi kormány idején történt áfa-visszatartás, Az adósságot csak kinőni lehet, kifizetni nem - mondta Latorczai János, a parlament alelnöke erősítette fel a körbetartozást, sőt a vállalkozók egy része szinte sportot űz abból, hogy nem fize­ti ki az alvállalkozóit. Az előadók között Sipos Zsolt, kamarai titkár, a vállalkozói tu­dat - tudatos vállalkozás címmel tartott előadást. Történelmi elemzésében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy azok az országok a sikeresek, ahol a polgárok a hagyományaikat őrzik. Ahol az időseket megbecsülik, azokat, akik az egész életen át felhalmo­zódott értékes tudásukat tovább adják a fiataloknak. Jó példaként említette Japánt, ahol a nyugdíj után is örömmel alkalmazzák a tapasztalt időseket, vagy Indiát illetve Kínát, ahol nem az öre­gek otthonába zárják idős ko­rukra a szülőket, hanem a nagy családokon belül megtalálják a helyüket. Magyarországon a szo­cializmusban, a vállalkozói szel­lem szinte eltűnt. Az egyházak által képviselt értékrendszer szinte a feledésbe merült, mind­azok az értékek megkoptak, me­lyek nemcsak a gazdasági, de a társadalmi megújulást elősegít­hetnék. Emiatt születik egyre ke­vesebb gyerek, egyre később egyre kevesebb családban, hangsúlyozta Sipos Zsolt, a ka­mara titkára. Harmadik előadó­ként dr. Bálint István címzetes főjegyző tartott előadást. A témá­ja a telephelyek engedélyezteté­sét érintette. ■ B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom